Külföld

Újabb brit lépés az Európai Unió irányába

2024 óta második csúcsértekezletét tartja ma a munkáspárti kormány az EU legfelsőbb vezetőivel. Lényeges, de nem drámai döntések várhatók, a legfőbb cél még mindig a bizalom újjáépítése. 

Újabb brit lépés az Európai Unió irányába
2020. december 31-én a Boris Johnson vezette brit kormány a londoni Downing Street 10, azaz a miniszterelnöki hivatal és rezidencia homlokzatára vetítették ki a Brexit hatályba lépését jelző visszaszámláló órát. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP

Péntek délelőtt Brüsszelben kerül sor az Andy Burnham kormányfő vezette brit delegáció, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és António Costa, az Európai Tanács elnöke közötti megbeszélésekre, immár a második legfelső szintű konzultációra a Munkáspárt 2024 nyári kormányra lépése óta. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a Brexit népszavazás után tíz évvel sikerül- e a politikai enyhülést konkrét, mindkét fél számára előnyös megállapodásokká alakítani. A londoni közeledést az idén júliusi kormányfőváltás óta sűrűn hangoztatott érvek alapján immár nem pusztán diplomáciai gesztusként, hanem gazdasági, biztonsági és belpolitikai kényszerként kell értékelni.

Az EU oldaláról is nyilvánvaló a hosszú évek feszültségét követő közeledés igénye, hiszen az Egyesült Királysággal folytatott együttműködés erősítése javíthat a kontinens ellenálló képességén és stabilitásán. A szigetország természetesen különösen fontos szerepet játszik Ukrajna támogatásában. Burnham elődje, Sir Keir Starmer az egyik szellemi atyja az éppen tegnap Berlinben ülésezett Tettre Készek Koalíciójának. 

Az európai közösség egyben nagyon óvatos is. A The Guardian napilap értesülései szerint az EU diplomatáknak elegük van a jól ismert brit alkudozásokból, az „opt-out”-okból, kimaradásokból és „cherry-picking”-ből, mazsolázgatásból. Meg akarják végre érteni, meddig akar elmenni Burnham kormánya a közeledés útján. Ahogy a lap egy meg nem nevezett brüsszeli forrást idéz, „mindenekelőtt világosságra van szükség” London részéről.

 

A visszatérés gondolata egyre népszerűbb, de egy újabb referendumra még várni kell

 

Ha egyedül az egykori nagy-manchesteri főpolgármester, „Észak királya” szándékairól lenne szó, nem kellene aggódniuk: Andy Burnham eredendően maradáspárti volt és nemrégiben ki is jelentette, hogy reméli, az Egyesült Királyság még az ő életében visszatér az EU-ba. Kormányfőként viszont egyelőre nem ígérhet újracsatlakozást, már csak azért sem, mert egy új népszavazás nem szerepelt a Labour választási programjában.

Bármennyire is javult a tagság támogatása a közvélemény-kutatások szerint, a Brexit változatlanul megosztja a lakosságot és a kormánypárt könnyen elveszítheti a bevándorlási politika és a szuverenitás kérdésében oly kritikus észak- és közép-angliai, a Konzervatívokban csalódott és áttért választói rokonszenvét. 

 

Óvatos közeledés

 

Friss hírek szerint a mai megbeszélések előtti utolsó órákban megállapodás született a tervezett mobilitási program részleteiről, így akár százezer 18 és 31 év közötti fiatal kerekedhet fel mindkét oldalról és végezhet munkát, szerezhet tapasztalatot az Egyesült Királyságban, illetve az EU tagországaiban. A fiatalok szempontjából pozitív határozat várható a külföldiek számára szinte elérhetetlenül borsos brit egyetemi tandíjak enyhítéséről. Míg a Brexit óta az EU-ból érkezett diákok évi 15-25 ezer font közötti összeget kényszerültek, ha egyáltalán tudtak, kifizetni, a hazai diákok hatóságilag maximált 9790 fontot pengetnek ki.

A ma délutánra ismertté váló további tárgyalási eredmények közé tartozik majd az élelmiszer- és agrárkereskedelem adminisztratív akadályainak csökkentése. A növényi és állategészségügyi ellenőrzések egyszerűsítésével olcsóbbá és gyorsabbá válhat az áruk mozgása.

A ma tárgyalóasztalra kerülő további kérdés a szén-dioxid-kibocsátási rendszerek összehangolása.

Amiről bizonyosan nem esik szó, az az Egyesült Királyság visszatérése az egységes piachoz és vámunióhoz. 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás