Vlagyimir Putyin humanitárius tevékenységéért tüntette ki Kirill pátriárkát
Vlagyimir Putyin elnök pénteken az évente egyszer kiosztott orosz állami humanitárius díjjal tüntette ki 80. születésnapja alkalmából Kirill pátriárkát, az Orosz Ortodox Egyház vezetőjét. Az Ukrajna invázióját szent háborúnak nevező pátriárka hivatalba lépése után teljesen a Kreml szolgálatába állította az egyházat.
Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája pénteken töltötte be 80. életévét, születésnapja alkalmából Vlagyimir Putyin elnök humanitárius tevékenységéért állami tüntetést adományozott az egyházfőnek. A ceremóniára a pátriárka távollétében került sor, mivel hivatalos látogatáson Tádzsikisztánban tartózkodott, ezért a jókívánságokat Mihail Misusztyin miniszterelnök tolmácsolta az egyházfőnek. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője napi sajtótájékoztatóján azonban elmondta: Putyin elnök telefon köszöntötte Kirillt és tervei szerint péntek este, az egyházfő moszkvai visszatérése után személyesen is találkozik vele.
A The Moscow Times emigrációban működő orosz ellenzéki portál beszámolója szerint az elismerés 10 millió rubeles (121 600 dollár/ 111293 euró/41,6 millió forint) pénzjutalommal jár, és általában évente egyetlen személynek ítélik oda. A Sotavision portál értesülése szerint azonban, mivel a 2026-os díjat már odaítélték Viktor Szadovnicsijnak, a Moszkvai Állami Egyetem rektorának, Kirill egy külön elnöki döntés révén kapott egy második díjat.
Novemberben Putyin már kitüntette a pátriárkát egy másik állami díjjal, az orosz nemzet egységének erősítéséért.
A 2005-ben alapított humanitárius díjat legelőször Kirill elődje, II. Alekszij pátriárka kapta meg. A korábbi díjazottak között szerepel Alekszandr Szolzsenyicin író, Valentyina Tyereskova űrhajós és Jacques Chirac volt francia elnök is.
Putyin és Kirill kapcsolatának személyes szála is van
Akárcsak Putyin, Kirill is Leningrádban született. Alekszij pátriárka halála ,2009 óta vezeti az Orosz Ortodox Egyházat, és az elmúlt 17 évben támogatta az orosz hatóságok főbb döntéseit, beleértve az alkotmányreformot, a Krím annektálását, valamint a szíriai és ukrajnai háborúkat egyaránt.
Az orosz sajtóban rendre felmerül, hogy „állítólag” Kirill apja keresztelte meg Putyint, de erre vonatkozó bizonyíték még nem került nyilvánosságra.
Az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. február 24-i kirobbantása után a pátriárka „szent háborúnak” nevezte a konfliktust, és nyilvánosan támogatta az orosz hadsereget. Kijelentéseit emberi jogi szervezetek sora bírálta, az Ukrán Ortodox Egyház pedig megszakította kapcsolatait a Moszkvai Patriarchátussal. Az egyházfő különben már Oroszország 2015-ös szíriai katonai beavatkozását is „szent háborúnak” nevezte.
Kirill Oroszország ukrajnai háborújának egyik legfőbb ideológiai támogatójává vált, az általa vezetett egyház pedig a Kreml, a Putyin-rezsim alappillérévé. Cserébe az elnök jóváhagyta számos, a szovjet időszakban elkobzott ingatlan visszaadását az egyháznak.
Orbán és Radev mentették meg a szankcióktól
Az ukrajnai háború melletti határozott kiállása miatt Kirill pátriárkával szemben Nagy-Britannia, Ukrajna, Kanada, Ausztrália, Csehország és Észtország is szankciókat vezetett be. Az Európai Unió azonban nem. Az Európai Bizottság ugyan tervezte a pátriárka felvételét a szankciós listára (vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal), de az Orbán-kormány ezt megvétózta, így Budapest ellenkezése miatt végül kikerült a hatodik szankciós csomagból. 2026 nyarán a 21. uniós szankciós csomag tervezetébe ismét bekerült Kirill neve, ezúttal Bulgária új miniszterelnöke, Rumen Radev kifogásai miatt kellett levenni a listáról, hogy a szankciós csomag többi része átmehessen.
Az már korábban bizonyítottá vált, hogy az eredetileg Vlagyimir Gungyajev néven született Kirill 1969-ben tett szerzetesi fogadalmat, az 1970-es években pedig – miközben az Orosz Ortodox Egyházat képviselte Genfben – a szovjet KGB-nek dolgozott „Mihajlov” fedőnéven. Ezt svájci oknyomozók hozták nyilvánosságra rendőrségi archívumok időközben feloldott anyagaiban talált bizonyítékok alapján.
Harc az Antikrisztus ellen
Kirill nemzetközi szinten is sokat idézett, emlékezetes kijelentések sorát tette az ukrajnai háború kirobbantása óta.
Az invázió megindítása után például azt mondta: „Oroszország soha senkit nem támadott meg. Hihetetlen, hogy egy ilyen nagy és hatalmas ország soha senkit nem támadott meg, csak a határait védte”. Ráadásul egy, az emberi jogi szervezetek által keményen bírált nyilatkozatban a pátriárka megbocsátást ígért mindazok bűneire, akik életüket vesztik az ukrajnai harcokban.
Kirill több prédikációjában arra buzdította az oroszokat, hogy legyenek szolidárisak a Kremllel és az orosz hadsereggel az Antikrisztus elleni harcukban, egyértelművé téve, hogy az Antikrisztus számára Ukrajna és nyugati szövetségesei.
Ezt is ajánljuk
Kivégeztek Texasban egy férfit, aki egy magyar gyémántkereskedőt gyilkolt meg 1996-ban
„Jó nap Nagy-Britanniának és jó nap Európának”
Magyarország visszavonta a vétót, szabaddá vált Ukrajna és Moldova integrációs útja
Ukrán csapás érte Oroszország egyik vezető robbanóanyag-gyártóját Szmolenszk közelében
Jared Kushner Európa egységét dicsérte Berlinben, és Trump béke iránti vágyát hangsúlyozta









