Külföld

„Jó nap Nagy-Britanniának és jó nap Európának”

A tárgyalópartnerek egyformán sikertörténetként értékelik a pénteki brüsszeli csúcstalálkozót, de nem minden kérdésben született máris megegyezés. 

„Jó nap Nagy-Britanniának és jó nap Európának”
Andy Burnham brit miniszterelnök az Eu vezetőivel tárgyalt Brüsszelben a brit-uniós kapcsolatok szorosabbra fűzásáről. Fotó: Nicolas Tucat / AFP

Tíz évvel a Brexit-népszavazás és közel hat évvel a kilépés utáni új kapcsolati és kereskedelmi szabályok életbe lépése után a pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Andy Burnham, brit kormányfő részvételével tartott brüsszeli megbeszélések új fejezetet nyithatnak Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatokban. A tárgyalásokat követő hármas sajtótájékoztatón a brit kormányfő „win-win”, mindenki számára előnyös eredményekről beszélt, melyek számítások szerint 0,5 százalékkal, 5,1 milliárd fonttal növelhetik a brit gazdaság teljesítményét. Habár Burnham jelezte, hogy a jelenlévő chief whip, a parlamenti frakciófegyelem őre már a jövő héten az alsóház elé terjeszti a vonatkozó törvényjavaslatot, melynek elfogadása a Labour átütő többsége miatt nem lehet kérdéses, a tervezett alkalmazás még soká várat magára, 2028. március 1-jén kezdődhet.

 

Három kérdésben egyetértés van

 

Végeredményben három területen születtek meg a várt döntések. Az egyik az élelmiszer- és agrárkereskedelem akadályainak lebontása. A közös szabályozás nyomán a jövőben a jelenlegi szigorú ellenőrzések és nehezen beszerezhető bizonyítványok nélkül folyhat az állatok, a növényi termékek és az élelmiszerek kivitele. Szinkronba kerül a brit és európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer is. Ennek nyomán az árucikkek mentesülnek a karbonhatár-adók alól, ami Burnham értékelése szerint különösen az acélipar és más, sok energiát igénylő ágazatok számára lesz kedvező. 

A harmadik megegyezés az ún. Youth Experience Scheme, ifjúsági tapasztalatszerző szisztéma, melynek keretében évente százezer brit és százezer, az unió országaiból származó 18 és 31 év közötti fiatal kelhet át a La Manche-csatornán, az egyes tagországok méretét tükröző kvóták alapján. A program bevezetéséig közel öt évet kell várni, 1930. januárjáig, mégis már most úgy kell rá tekinteni, mint ami enyhíti a munkaerő szabad mozgásának a Brexittel együttjáró korlátozását. A létszámkorlát azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen teljes fordulatról, a szabad mozgás visszaállításáról beszélni. 

 

A tandíjegyenlőségre még várni kell

 

Ami viszont most végül is nem valósult meg, sőt a délelőtt folyamán a kiszivárgó információk szerint az egész deal összeomlásával fenyegetett, az a nagy-britanniai egyetemi tandíjak kérdése volt. London ugyan hajlandónak mutatkozott az irdatlan, akár évi 25 ezer fontos külföldi tarifa redukálására, de határozott nemet mondott a teljes egyenlőségre. Ezen a területen további hat hónapot adtak maguknak a tárgyalófelek, de mind a hárman nagyon optimistának mutatkoztak.

Ami a tágabb képet illeti, António Costa leszögezte, hogy az EU alapelvei töretlenek: Nagy-Britanniának el kell fogadnia a munkaerő szabad áramlását, a szervezet költségvetéséhez való hozzájárulást és Brüsszel befolyását a brit törvényalkotásra, ha a kapcsolatokban a „fokozatos” javuláson túlmutató haladást akar elérni. Ezt egyébként Andy Burnham is megerősítette, leszögezve, hogy a három megállapodásnál többet a jelenlegi parlamenti ciklus alatt nem lehet elérni, „az EU-hoz fűződő kapcsolatok még szorosabbra fűzéséhez a szavazóknak az urnákhoz kell járulniuk”.

 

Továbblépni választás nélkül nem lehet

 

Ursula von der Leyen is úgy látja, hogy a „brit választópolgárokon múlik, milyen formát öltenek az erősebb szálak”. 
A csúcsértekezletről kiadott állasfoglalás szerint a politikai ambíciók mindezeknél érdemlegesebbek. Szó esett a védelmi, biztonsági, bevándorlási, gazdasági és technológiai együttműködés bővítéséről és az Ukrajnának nyújtott támogatásról is. Az egyezkedések során felmerült a „kishajós”, illegális bevándorlás és az embercsempészek elleni közös fellépés is. Andy Burnham külön politikai üzenetet is megfogalmazott: „Lezárjuk az elsodródás és megosztottság évtizedét azzal, hogy újra összekapcsolódunk barátainkkal”. Meglátása szerint a 2016-os és a mai Nagy-Britannia, illetve Európai Unió nem ugyanaz. 

A sajtótájékoztató végső percei Oroszországról, a lengyel légtér megsértéséről szóltak. Mindhárom protagonista mélységesen elítélte és elfogadhatatlannak nevezte a történteket. A brit kormányfő elmondta, hogy a háború mindenki, köztük a sokat szenvedő orosz emberek és fiatal katonák szempontjából is rendkívül hátrányos. 

Újabb brit lépés az Európai Unió irányába

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás