Még egy új adót fogadhat el a parlament, a vagyonmentést sarcolnák
A bő egy hónapos parlamenti vita alatt a kormány által beterjesztett adótörvény-tervezethez képest kevés érdemi módosító javaslat érkezett, a legszorgalmasabb épp maga a kormány volt, amely több ponton finomította, pontosította a javaslatokat.
A parlament várhatóan jövő héten kedden fogadja el a jövő évi adótörvényeket, ráadásul a végszavazást nem is lehet tovább húzni, hiszen a módosításokat november utolsó napjáig ki is kell hirdetni, vagyis annak meg kell jelennie a Magyar Közlönyben – ez az előfeltétele, hogy azok 30 nappal később, vagyis 2027. január elsején hatályba is lépjenek.
Ezermilliárdokba kerülnek az adókedvezmények
Így januártól várhatóan érvénybe lép a vadonatúj vagyonadó, amit a Tisza a választási programjában már beharangozott. Az egymilliárd forint feletti vagyonokra egy százalékos, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészekre évi 1,5 százalékos adót kell fizetni. A vagyonba beszámít minden ingó és ingatlan, de a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a tulajdonolt cégek is. Egyrészt így a termelő vagyont adóztatja a kormány, ami jogosnak tűnő kritika, másrészt a cégértékelésre alkalmazott szabályok nem minden esetben tükrözik a vállalkozás valós értékét. A vagyonadó érintettjei alkalmazhatnak vagyonbecslőket, szakértőket, de a NAV is működtet majd hivatalos kalkulátorokat, amelyek alapján bevallhatják az érintettek a vagyonadót. A kormány eredetileg évi 200 milliárd forintos bevétellel számolt, ami elhanyagolható a a 42 500 milliárdos államháztartási bevételen belül.
Jön az exitadó
A vagyonadó mellé a csúcsgazdagok megkapják az exitadót is – ennek viszont a részleteit alaposan átírta a kormány módosító javaslatokkal. Az exitadó formálisan nem új adó, hiszen azt a személyi jövedelemadó-törvénybe foglalta bele a kormány, de gyakorlatilag egy új adónak tekinthető. A lényege, hogy azon magyar állampolgár, aki adóilletékességet vált – vagyis befektetéseit külföldre viszi –, és vagyona meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos és legalább 250 millió forintos vagyoni, céges részesedéssel rendelkezik, a vagyon külföldre vitelekor a korábban nem realizált jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie. Az adóztatás további feltétele, hogy az országváltás következtében az adózó teljes mértékben kikerül a magyar adójog hatálya alól. Ha az illető vagyonos polgár csak az EU más országában – vagy EGT-tagállamba helyezi át székhelyét –, akkor az exitadót hét éves részletre elosztását is kérheti.
Visszajön a szélesebb körben alkalmazható kata
Januártól a parlament várhatóan visszaállítja a kis cégek korábbi, kedvelt adóját, a katát, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Így a kisadózók ismét számlázhatnak cégeknek, de több olyan védelmi szabályt beépítettek a törvénybe, amely azt igyekszik megakadályozni, hogy munkaviszonyokat vállalkozói szerződéssé alakítsanak. A havi tételes adó 100 ezer forint lesz a nem főfoglalkozásúak esetében, a már most is katázó vállalkozóknál 2027-ben havi 75 ezer forintot kell fizetni, és csak 2028 januárjától lép be a 100 ezer forintos tételes adó. A nem főfoglalkozású vállalkozók esetében a havi adó mértéke 50 ezer forint lesz, az adó 22 millió forintos éves árbevételig lesz választható. Azon adózók, akik most is katások, azok ott is maradnak, azon vállalkozók, akik korábban kiestek a tételes adó hatálya alól, és vissza akarnak térni, azt december elseje után jelezhetik a NAV-nak, így 2027 januárjától már ezen adó hatálya alá tartoznak.
Adójóváírás és adóemelés is jön
A személyi jövedelemadózásban a legfontosabb változás a minimálbér kétszerese alatti jövedelmekre az adójóváírás bevezetése. Így a minimálbér személyi jövedelemadója 9 százalékra csökken 15 százalékról, az adójóváírás mértékének csökkenésével ez a minimálbér kétszereséig – a napokban kötött minimálbér-megállapodás értelmében bruttó 694 ezer forintnál – szűnik meg, így az e feletti jövedelmekre kell megfizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót. Szűkítették a két vagy több gyermekes nők adómentességét: a kétgyermekes nők csak 40 év alatt kapják meg a teljes adómentességet, de csak a bruttó egymillió forint alatti jövedelemrészre.
Emelkedő adók mellett is újraindulhatnak jövőre a beruházások Magyarországon
Így nem lép hatályba a 40 év feletti kétgyermekes nők adómentessége, ám megmarad a családi adókedvezmény, így az aktívan gyereket nevelő családok lényegesen tudják csökkenteni az adójukat. A három- és többgyermekes anyák is csak havi bruttó egymillió forint alatti jövedelmekre kapnak teljes adómentességet, az egymillió forint feletti jövedelem után meg kell fizetniük a 15 százalékos személyi jövedelemadót – abban az esetben, ha kedden a minden további változtatás nélkül fogadja el a parlament a jövő évi adótörvényeket.
Ezt is ajánljuk
Negatívról stabilra javította a magyar államadósság-besorolást a Moody’s
Az EU részben jóváhagyta Magyarország 10 milliárd eurós kifizetési kérelmét
A hosszú távú víziók szépek, csak éppen a gyors segítséget szeretnék látni a gazdák
Este ítéletet mond a Moody’s – nagyot gyengült a forint
Az AI-lufi kipukkanásától tart az EKB








