Külföld

Kína is megerősítette, hogy jön a Trump–Putyin–Hszi-találkozó, de Ukrajnáról nem lesz szó

Peking is azt közölte, valóban megrendezik a csütörtöki Trump–Putyin–Hszi-csúcstalálkozót. Washington az atomfegyverekről és Iránról beszélne, az orosz agresszió ügyét viszont kihagyná a napirendből. Moszkva korábbi közlése és az amerikai álláspont között ugyanakkor ellentmondás van.

Kína is megerősítette, hogy jön a Trump–Putyin–Hszi-találkozó, de Ukrajnáról nem lesz szó
Kína készül a sencseni APEC-csúcsra Fotó: Pedro PARDO / AFP

A világ három legerősebb katonai hatalmának vezetői egy asztalhoz ülnek, mégsem terveznek tárgyalni arról a háborúról, amely Európa biztonságát immár évek óta meghatározza. Legalábbis ez következik az amerikai tájékoztatásból: Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping november 19-i sencseni találkozóján az atomfegyverzet korlátozása és az iráni háború kerülhet előtérbe, Ukrajna viszont nem.

A pekingi külügyminisztérium hétfői közleménye már hivatalosan is megerősítette a csúcstalálkozó időpontját és helyét. A november 18–19-i Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) rendezvényének helyszínén tartandó egyeztetésről azonban Peking semmilyen napirendi részletet nem árult el. A Fehér Ház pénteken, a Kreml szombaton jelentette be a részvételt.

Ez lesz az első olyan háromoldalú találkozó, amelyen a hivatalban lévő amerikai, kínai és orosz elnök együtt vesz részt. A diplomáciai látványosság önmagában jelentős, még ha a tárgyalás végén nem is várható megállapodás. Az amerikai kormányzat előzetes közlése szerint inkább egy későbbi leszerelési párbeszéd megindítása a cél.

 

A hiányzó háború

 

Az ukrán kérdés kihagyása azért különösen feltűnő, mert a Putyin-rezsim egyik legfontosabb háborús hátországa Kína, Trump pedig korábban többször is a nagy béketeremtő szerepében tetszelgett anélkül, hogy bármi eredményt fel tudott volna mutatni. Egy ilyen összetételű találkozó elvileg alkalmas lehetne arra, hogy Moszkvára nyomást gyakoroljanak, vagy legalább feltérképezzék a fegyverszünet feltételeit. Az amerikai fél azonban más ügyeket helyez előtérbe.

A Kyiv Independent ukrán lap november 14-i beszámolója szerint egy magas rangú amerikai tisztviselő kifejezetten azt mondta: a háromoldalú csúcsnak nem lesz témája az Ukrajna elleni orosz háború. Ennek viszont ellentmond, hogy Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója november 12-én még arról beszélt, Putyin és Trump Sencsenben a rendezés kérdéseit is megvitatja.

A különbség részben a találkozók formájából is adódhat. Washington a három elnök közös egyeztetésének napirendjét szűkíti, miközben az orosz nyilatkozat Trump és Putyin közötti eszmecserét említett. Az amerikai híradások szerint ugyanakkor külön, hivatalos Trump–Putyin kétoldalú találkozót nem terveznek.

 

Egy kedvező feltétel

 

Kína hozzáállásáról sokat mond Frank-Walter Steinmeier német államfő október végén tett kínai látogatása. Ekkor felvetette Hszi Csin-pingnek, hogy a három nagyhatalom Ukrajnáról is tárgyalhatna. A ZDF által ismertetett, november 1-jei nyilatkozata szerint a kínai elnök látható értetlenséggel fogadta a felvetést, és arra hivatkozott, hogy európai konfliktusról van szó, amelynek megoldásában az európaiaknak is helyet kell kapniuk az asztalnál.

Ez az érvelés első hallásra kedvező Európának: kizárná, hogy Washington, Moszkva és Peking az érintettek feje fölött alkudjon meg egy békerendezésről. Ugyanakkor kényelmes álláspont Kína számára is. Így elkerülheti, hogy nyilvánosan választania kelljen Oroszország támogatása és a háború lezárását sürgető európai partnerek között.

Kijev szempontjából a napirend hiánya nem feltétlenül megnyugtató. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter korábban arra figyelmeztetett, az ilyen formátumú találkozó felbátoríthatja Putyint. Ukrajna számára az a döntő, hogy az ország jövőjéről ne szülessen megállapodás ukrán részvétel nélkül. Európának ugyanilyen alapvető érdeke, hogy saját biztonsági rendjéről ne kívülállóként értesüljön.

 

Atomfegyverek és Irán

 

Trump számára a nukleáris fegyverzet ellenőrzése alkalmasabb közös nevezőnek tűnhet. Ha e tekintetben sikerül előrelépni, azt sikerként emlegetheti az amerikai elnök, aki béna kacsává vált a november elején megrendezett amerikai félidős választás után. Az Egyesült Államok és Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb atomarzenáljával, Kína pedig gyorsan fejleszti saját képességeit. A New START, az utolsó jelentős amerikai–orosz stratégiai fegyverzetkorlátozási egyezmény 2026 februárjában lejárt. Az új szabályrendszer keresése ezért valódi sürgető feladat.

Csakhogy itt is alapvető az érdekellentét. Washington háromoldalú keretet szeretne, Peking viszont régóta azzal érvel, hogy az amerikai és az orosz készletek nagyságrendekkel meghaladják a kínaiét, ezért előbb nekik kell érdemi csökkentést vállalniuk. A sencseni tanácskozás így legfeljebb a tárgyalási folyamat kezdetét jelentheti, nem egy gyors leszerelési megállapodás előszobáját.

A Szabad Európa november 14-i washingtoni tudósítása szerint Trump az iráni háborút is felvetné, ám az amerikai fél azt sem részletezte, milyen segítséget várna Moszkvától és Pekingtől. A két ország kapcsolatai Teheránnal önmagukban is korlátozzák, mekkora közös fellépés képzelhető el.

 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás