Külföld

Pártlogós csokimikulás miatt bírálják a német egyházak a német AfD-t

Kék palástba öltöztetett, püspöksüveggel, pásztorbottal és AfD-emblémával ellátott bibliával ábrázolt Szent Miklós-figurát árul webáruházában a német szélsőjobboldali párt. Franz-Josef Overbeck esseni püspök határátlépésről beszél, egy védjegyjogi szakértő szerint pedig a lépés jogilag is támadható.

Pártlogós csokimikulás miatt bírálják a német egyházak a német AfD-t
Ízlésesnek aligha lehet nevezni az AfD csokimikulását

Éles egyházi és jogi bírálatokat váltott ki Németországban a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) webáruházában kínált csokoládémikulás. A jobboldali populista, szélsőjobboldali párt által forgalmazott édesség csomagolásán vagy formáján Szent Miklós püspök kék palástban, püspöksüveggel és pásztorbottal jelenik meg, kezében pedig egy AfD-logóval ellátott evangéliummal. Az ügyről a német katolikus hírügynökség (KNA) tájékoztatására hivatkozva a Bild című német lap online kiadása számolt be.

Az egyházi vezetők elfogadhatatlannak tartják, hogy egy politikai erő keresztény jelképeket sajátítson ki saját kampány- és reklámcéljaira. Franz-Josef Overbeck, a 62 éves esseni katolikus püspök a német sajtónak nyilatkozva egyértelmű határátlépésnek nevezte a párt lépését. A főpásztor szerint a keresztény ikonográfia ilyen célú felhasználása sérti a vallási szimbólumok eredeti jelentését és rendeltetését.

Overbeck ugyanakkor arra is kitért, hogy a kereskedelmi és közéleti gyakorlatban léteznek hasonló marketingeszközök, ám ezek lényeges ponton eltérnek az AfD megoldásától. Példaként a német labdarúgóklubokat említette, amelyek szintén gyakran reklámozzák magukat saját klubszíneikbe öltöztetett csokoládé-mikulásokkal vagy télapófigurákkal. A püspök hangsúlyozta: a futballcsapatok esetében ezekről a termékekről jellemzően hiányoznak a kifejezett keresztény egyházi jelképek, így a püspöksüveg, a pásztorbot vagy a Szentírás ábrázolása.

Az esseni egyházmegye vezetője szerint széles körű társadalmi és politikai egyetértésre van szükség abban, hogy az ilyen jellegű vallási szimbólumokat soha ne használják fel pártpolitikai célokra. Álláspontja szerint a keresztény hagyomány alakjai nem válhatnak politikai pártok arculati elemeivé vagy szavazatszerző ajándéktárgyaivá.

 

A párt a keresztény értékekre hivatkozik

 

Az AfD visszautasította a vádakat, és azzal érvelt, hogy a párt „liberális-konzervatív” politikai erőként határozza meg önmagát, amely világosan elkötelezett a keresztény értékek mellett.

A szóvivő megfogalmazása szerint ebből következően a klasszikus formában megjelenített Szent Miklós alakja különösen jól illeszkedik a párt arculatához és értékrendjéhez. Az AfD álláspontja tehát az, hogy a csokifigura forgalmazása nem a vallási jelképek kisajátítása, hanem a párt által vallott „kulturális és keresztény gyökerek természetes kifejeződése”. Időközben jogi szakértők is vizsgálják a kérdést.

 

Védjegyjogi aggályok és egyházi elhatárolódás

 

Jan Froehlich berlini védjegyjogi szakügyvéd a Bildnek nyilatkozva úgy értékelte, a keresztény szimbólum ilyen módon való felhasználása jogilag is támadható lehet. Úgy véli, a keresztény egyházak által kiemelt tiszteletnek örvendő szentek, valamint a Szentírás jelképének pártlogóval való összekapcsolása védjegyjogi szempontból a „jóerkölcsbe ütközőnek”, és aggályosnak minősülhet.

A történeti hagyomány szerint a harmadik században született mürai Szent Miklós az irgalmasság, a nagylelkűség és a rászorulók megsegítésének jelképe a keresztény kultúrkörben. Éppen ezért az egyházi szereplők különösen visszásnak tartják, hogy alakját egy olyan párttal kapcsolják össze, amellyel szemben a német egyházak az elmúlt években többször is határozottan felléptek.

Mind a németországi evangélikus egyház, mind a katolikus egyház vezetése számos alkalommal élesen bírálta az AfD-t, és azzal vádolta a pártot: az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen álláspontokat képvisel. Ennek egyik legfontosabb dokumentuma a Német Katolikus Püspöki Konferencia 2024-es tavaszi közgyűlésén egyhangúlag elfogadott nyilatkozata, amely kimondta: a „faji-népi alapú nacionalizmus és a kereszténység összeegyeztethetetlen egymással”. A püspöki kar állásfoglalása szerint a jobboldali szélsőségesség jelenti a legsürgetőbb veszélyt a szabadságon alapuló demokratikus rendre Németországban.

Kisiklatja Alice Weidel karrierjét a svájci pénzbotrány? Újra napirenden a titkos utalások

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás