Külföld

Egy ukrajnai nukleáris baleset növekvő veszélyére figyelmeztetnek nemzetközi hatóságok

Egyre nő a kockázata annak, hogy Ukrajnában idén télen nukleáris baleset következzen be – állapították meg hétfőn 38 ország nukleáris biztonsági hatóságai, felszólítva Oroszországot, hogy hagyjon fel az ország energetikai infrastruktúrája elleni támadásaival.

Egy ukrajnai nukleáris baleset növekvő veszélyére figyelmeztetnek nemzetközi hatóságok
Fotó: Viacheslav Madiievskyi/Ukrinform/NurPhoto

Moszkva idén nyár óta szisztematikus drón- és rakétatámadásokat hajt végre az ukrán energetikai létesítmények – erőművek, távvezetékek és alállomások – ellen, márpedig ez a rendszer a közel öt éve tartó konfliktus következtében eleve meggyengült állapotban van.

„Együttesen… mély aggodalmunkat fejezzük ki az Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint az ország energetikai infrastruktúrája elleni folyamatos támadások miatt növekvő nukleáris biztonsági kockázatokkal kapcsolatban” – áll az aláírók közös nyilatkozatában, amelyet a Reuters még a közzététel előtt megismert.

„Sürgetőnek tartjuk, hogy Oroszország hagyjon fel az ukrajnai nukleáris létesítmények, valamint a biztonságos működésükhöz elengedhetetlen energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal” – idézi a nyilatkozatot a hírügynökség.

A hatóságok legfőbb aggodalma az, hogy a stabil hálózati áramellátás hiányában az ukrán atomerőművek számára egyre nehezebbé válik a nukleáris fűtőanyagok anyagok hűtése, ami növeli a reaktorleolvadás kockázatát. Amennyiben ez bekövetkezne, radioaktív anyagok kerülhetnének a légkörbe, hasonlóan az 1986-os csernobili katasztrófához, amelyet a világ legsúlyosabb polgári nukleáris baleseteként tartanak számon, s amelynek következtében jód-131, cézium-134 és cézium-137 izotópok szóródtak szét Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, valamint Észak- és Közép-Európa egyes területein.

A felhívást megfogalmazó szervezetek – a HERCA (az európai sugárvédelmi hatóságok vezetőinek fóruma), a WENRA (a nyugat-európai nukleáris hatóságok szövetsége) és a NORA (az északi országok sugárvédelmi hatóságainak vezetői) – együtt 38 országot képviselnek, köztük az összes EU-tagállamot, valamint az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Kanadát és Japánt.

 

Nyomást kell gyakorolni Oroszországra

 

Per Strand, a HERCA és a NORA vezetője egy interjúban elmondta: az orosz támadások az elmúlt hetekben halálosabbá váltak – például az egyre nagyobb töltetet hordozó és egyre pontosabban célba találó drónok bevetésével. „Az oroszok ezen új taktikája miatt… egyértelműen idén télen lesz a legnagyobb kockázata egy nukleáris balesetnek” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek.

Szavai szerint a legrosszabb forgatókönyv az ukrán villamosenergia-hálózat országos összeomlása lenne, ami egyszerre érintené Ukrajna mind a kilenc működő atomreaktorát. „Kilenc reaktor egyidejű érintettsége – a radioaktív anyagok légkörbe kerülésének lehetőségével – rendkívül súlyos helyzetet teremtene” – mondta.

A helyzet elkerülhető, hangsúlyozta, ha most cselekszenek, és nyomást gyakorolnak Oroszországra, hogy hagyjon fel az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni támadásaival. Ellenkező esetben az európai országoknak össze kell fogniuk vészhelyzeti felkészültségük terén, hogy kezelni tudják egy esetleges nukleáris baleset következményeit – tette hozzá.  

 

Ukrajnának négy atomerőműve van

 

Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) szombaton arról számolt be, hogy az orosz katonai csapások múlt héten instabillá tették Ukrajna villamosenergia-ellátását, ami miatt az ország atomerőműveiben egyes blokkok teljesítményét csökkenteni kellett.

Ukrajnának négy atomerőműve van, amelyek közül három üzemel, és a lebombázott víz- és hőerőművek kényszerű leállása miatt idén télen ezek biztosítják a felhasznált villamos energia mintegy 80 százalékát. A negyedik – a zaporizzsjai, amely Európa legnagyobb atomerőműve – orosz ellenőrzés alatt áll, a frontvonal közelében. Ez utóbbi jelenleg nem termel áramot, emiatt külső energiaforrásra van szüksége ahhoz, hogy az erőműben lévő nukleáris fűtőanyagot hűtse, és megelőzze a reaktorolvadást.

A létesítmény berendezéseit ukrán forrásból származó villamos energiával látják el. A NAÜ szombati tájékoztatása szerint a háború kezdete óta a zaporizzsjai erőmű 27 alkalommal veszítette el a külső áramellátását, ami arra kényszerítette az üzemeltetőket, hogy vészhelyzeti dízelgenerátorokra álljanak át.

A NAÜ közlése szerint március vége óta a korábban több távvezetékkel is összekötött erőmű már csak egyetlen távvezetékre tud támaszkodni. Oroszország és Ukrajna egymást vádolja az atomerőmű elleni támadásokkal, valamint az oda vezető távvezetékek elvágásával.

Ukrán csapás érte a Krími hidat, leállt a közúti és vasúti forgalom is, zajlik a károk felmérése

Vlagyimir Putyin elfogadta, hogy Európát bevonják a tárgyalásokba, de hallani sem akar békefenntartásról

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás