Külföld

Harmadik amerikai repülőgép-hordozó is megérkezett a Közel-Keletre a feszültség közepette

A USS Theodore Roosevelt csapásmérő kötelék vasárnap elérte a térséget, így április óta először három anyahajó-csoport állomásozik egyidejűleg a régióban. Sokan a háború eszkalációjától tartanak, míg egyes elemzők szerint ez még nem olyan biztos.

Harmadik amerikai repülőgép-hordozó is megérkezett a Közel-Keletre a feszültség közepette
Sokan riadalommal fogadták, hogy az USS Theodore Roosevelt megérkezésével már három amerikai repülőgép-hordozó szolgál a közel-keleti térségben Fotó: Michelle Bir / AFP

Megérkezett a Közel-Keletre a USS Theodore Roosevelt amerikai repülőgép-hordozó, amely vasárnap lépett be az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának (CENTCOM) műveleti övezetébe. Az értesülést először az Axios amerikai hírportál tudósítója, Barak Ravid közölte az X közösségi oldalon amerikai kormányzati tisztségviselőre hivatkozva, majd az információt az al-Dzsazíra katari hírtelevízió forrásai is megerősítették. A nukleáris meghajtású hadihajó útnak indításáról még október elején adtak hírt, mostani befutásával pedig a térségben már tartózkodó USS George H.W. Bush és USS George Washington kötelékekhez csatlakozott.

Az egyesült államokbeli haditengerészet legutóbb áprilisban állomásoztatott egyszerre három repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot a közel-keleti vizeken. Washington egyelőre nem közölte hivatalosan, hogy a mostani összevonás tartós erőnövelést jelent-e, vagy a Theodore Roosevelt a korábban kivezényelt USS George Washington leváltására érkezett. A The National című egyesült arab emírségekbeli lap beszámolója szerint az eredeti tervek azzal számoltak, hogy az egyik repülőgép-hordozót visszavonják a térégből, ám a George Washington egyelőre a helyszínen maradt, ami jelentősen bővíti az amerikai vezetés katonai mozgásterét egy esetleges újabb iráni hadművelethez.

 

Dróntámadás Bahrein ellen és aknamezők a szorosban

 

A haditengerészeti erődemonstrációval egy időben több hónapos viszonylagos nyugalom után ismét kiéleződtek a fegyveres incidensek az Öböl térségében. Az Iráni Forradalmi Gárda vasárnap bejelentette, hat drónnal mért csapást az al-Rifaa légi támaszponton működő amerikai légvédelmi radarállomásra Bahreinben, válaszként az Egyesült Államok korábbi lépéseire. A manamai vezetés és az amerikai parancsnokság közlése szerint azonban a légvédelem elfogta és megsemmisítette a közeledő eszközöket, így a bázison nem keletkezett kár, és személyi sérülés sem történt.

A vasárnapi incidens mindössze két nappal követte a pénteki kísérletet, amikor az amerikai erők ugyancsak két, Bahrein felé tartó iráni pilóta nélküli repülőgépet lőttek le. A Guardian brit napilap tudósítása szerint Teherán ezzel párhuzamosan a Hormuzi-szorosban is fokozta a nyomást, ahol az iráni haditengerészet állítása szerint tengeri aknák miatt két olajszállító tartályhajó is kigyulladt, amit független források egyelőre nem erősítettek meg. Az iráni külügyi szóvivő hétfőn kijelentette, hogy országa nem vár senkire, és kész megelőző lépéseket tenni saját biztonsága védelmében.

 

Légierő nélkül még nem indult meg az offenzíva

 

Katonai elemzők ugyanakkor árnyaltabban ítélik meg a nagyszabású háború közvetlen veszélyét. Az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének helyzetértékelése alapján az amerikai haditengerészeti jelenlét valóban elérte a február végén kirobbant háború korai, márciusi szintjét, hiszen a három hordozó mellett tizenhárom romboló és egy cirkáló is a térségben tartózkodik, míg a Földközi-tenger keleti medencéjében további négy amerikai romboló teljesít szolgálatot. A kutatóintézet azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy november második hetében nem érkeztek újabb amerikai harci repülőgépek vagy nehézbombázók a közel-keleti támaszpontokra, pedig egy széles körű légi hadjárat megindításához elengedhetetlen lenne a légierő látványos megerősítése is.

A Pentagon ugyancsak visszautasította azokat az izraeli sajtóértesüléseket, amelyek szerint az amerikai hadsereg már a katonai csapások azonnali újraindítására készülne, és puszta spekulációnak nevezte a csapatösszevonásról szóló találgatásokat. Ettől függetlenül a Sibylline hírszerzési elemzőcég szakértője szerint Washington a közelmúltban kizárólag nagyszabású katonai műveletek előkészítésekor vont össze egyszerre három repülőgép-hordozót ugyanabban a műveleti térségben.

A bizonytalanságot tovább növeli a diplomáciai folyamat teljes megtorpanása. A február 28-i amerikai–izraeli légicsapásokkal kezdődött konfliktus lezárását célzó washingtoni–teheráni egyeztetések hetek óta nem mozdultak el a holtpontról, miután Donald Trump amerikai elnök visszahívta a tárgyalások éléről JD Vance alelnököt, és a közösségi médiában kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nincs szüksége megállapodásra Iránnal. Szaúd-Arábia, Katar, Jordánia és Egyiptom közös állásfoglalásban ítélte el a Bahrein elleni dróntámadást, miközben az öbölmenti államok attól tartanak, hogy a diplomáciai csatornák bezárulása és a haditengerészeti felvonulás újabb fegyveres eszkalációba torkollik.

A gazdasági összeomlás szélére sodródott Irán, apadnak a teheráni rezsim forrásai

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás