Külföld

Burnham: Nagy-Britannia többet vesztett, mint nyert a Brexiten

A július óta hatalmon lévő brit kormányfő, aki szeretett volna nagyobb távolságot tartani a nemzetközi arénától, mint elődje, a kilépési politikával kezdi és fejezi is be ezt a hetét.

Burnham: Nagy-Britannia többet vesztett, mint nyert a Brexiten
Andy Burnham az Európai Politikai Közösség (EPC) múlt heti dublini csúcstalálkozóján. Fotó: Thomas Samson / AFP

Azt követően, hogy múlt hét végén 24 órán belül két nemzetközi értekezleten, az antalyai ENSZ-klímakonferencián (COP31), valamint a dublini Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozóján is részt vett, Andy Burnham programbeszédet tart hétfő este a Guildhall történelmi városháza patinás helyszínén a Lord Mayor, a City főpolgármesterének hagyományos éves bankettjén.

Az előzetesen nyilvánosságra hozott információk szerint a munkáspárti vezető ismét hangsúlyozza majd, hogy a szigetország „többet vesztett, mint nyert” az Európai Unió elhagyásával, és ígéretet tesz, hogy „megtámadja Boris Johnson bukott konzervatív elődje Brexit-megállapodását”. Ahogy azt már korábban, például a szeptemberi munkáspárti konferencián is kifejtette, Nagy-Britannia nem engedheti meg magának többé, hogy „semmibe vegye a tőle karnyújtásnyira található demokráciák klubját, hiszen az értékek és érdekek között sok az átfedés”. Az eurofil politikus szerint „senki nem hajlandó a nyilvánvaló igazság kimondására, ő viszont nyíltan vállalja, hogy a császár meztelen. A nekünk jutott Brexit nem működik.”

Brüsszeli csúcs

A bátor kijelentések remek időzítésben hangzanak el, hiszen most pénteken Brüsszelbe utazik, ahol az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel és António Costával, az Európai Tanács elnökével találkozik. A Brexit óta most először látszik valós esély az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok újragondolására, és ez a második brit-EU csúcstalálkozó jóval többről szólhat, mint néhány kereskedelmi akadály lebontásáról. A 2016-os népszavazáson is a maradás mellett voksoló volt nagy-manchesteri polgármester nem tekinti tabutémának annak kimondását, hogy reményei szerint az Egyesült Királyság még az ő életében, – jelenleg 56 éves, – visszatérhet az Unióba.

Pénteken minden valószínűség szerint megállapodások születnek a tandíjak, a fiatalok mobilitása, az EU-nak járó brit költségvetési hozzájárulás, az élelmiszeripari normák és a szén-dioxid-kibocsátás terén. Ami a sokak által várt ifjúsági szisztémát illeti, ennek szellemében 18 és 30 év közötti brit fiatalok utazhatnak, tanulhatnak és dolgozhatnak majd az EU-tagországokban. Az ebben részvevők száma a pénteki megbeszélések tárgya, mint ahogy arról sincs még döntés, hogy hány európai kap lehetőséget az Egyesült Királyságban. Nem meglepetés, hogy míg az EU százezres, Britannia alacsonyabb nagyságrendben tervez. A The Times napilap hétfőn 80 ezres számot emlegetett, hozzátéve, hogy mindkét fél számára biztosítva lesz a felmondási vagy kilépési lehetőség.

Hangulatváltozás

A Johnson nevével fémjelzett referendum után a közvélemény véglegesnek tekintette a döntést és az ország jövőjét Európán belül, de az Unión kívül képzelte el. A hangulat azonban azóta lényegesen megváltozott. Az Ipsos közvélemény-kutató október 15-22. között végzett felmérése szerint immár a lakosság 56 százaléka támogatná, hogy az ország visszatérjen az Unióba, és mindössze 30 százalék voksolna a távolságtartásra. A visszalépés pártolóinak aránya az elmúlt félévben 4 százalékkal nőtt. A fiatalok még lelkesebbek Brüsszel iránt: a 35 éven aluliak 73 százaléka látná szívesen a jövőjét a közösségben. A 2024-ben a Munkáspártra szavazók körében ez az arány 77 százalék, de igaz az is, hogy a szélsőjobboldali, populista Reform UK párt híveinek 76, a konzervatív szimpatizánsoknak pedig 54 százaléka változatlanul nem lelkesedik az újracsatlakozásért. Andy Burnham semmiképpen nem mozog álomvilágban, hiszen a megkérdezettek 49 százaléka már a következő, 2028-29-ben esedékes parlamenti választás előtt hajlandó lenne részt venni egy újabb népszavazáson.

Ellenállás

Minden pozitívum ellenére Andy Burnhamnek három területen is tiltakozásra kell számítania. Az egyik a Munkáspárt parlamenti frakciója, ahol a legutóbbi választáson mandátumot szerző 411 képviselő közül csak 155-en voksoltak 2016-ban az EU-ban „maradásra”, míg 256-an a kilépésre szavaztak. Nem segít, hogy újracsatlakozás ellen frissen útjára indított Stay Out (Maradj távol) című kampány első videója félelmetes számot tartalmaz: heti 750 millió fontba (mintegy 328 milliárd forintba) kerülne az Egyesült Királyság újracsatlakozása.

A második frontot a szakszervezetek nyitották meg, éppen a legnagyobb uniók kifogásolják a közeledést, arra hivatkozva, hogy Európa nagy része alacsony termelékenységgel, magas munkanélküliséggel és a jobboldal felemelkedésével küzd. A harmadik ellentáborhoz a kormány egyes meghatározó tagjai tartoznak, köztük Angela Rayner lakásügyi és a közösségekért felelős, illetve John Healey pénzügyminiszter. Rayner választókerületének egyik önkormányzatában a 19 megszerezhető hely közül 18-at hódított el tavasszal a Reform UK, míg Healey választópolgárai 71 százalékban álltak a kilépés mellett. Összességében a kabinet 27 tagja közül 19 képvisel EU-tagság ellenes szavazókat. Ezek a honatyák saját sírjukat áshatnák meg az újracsatlakozás forszírozásával.

Ami pedig az ellenzéket illeti, a Konzervatívok határozottan elutasítják, hogy Nagy-Britannia ismét uniós szabályokhoz kösse saját jogrendjét, ugyanakkor attól is tartanak, hogy az Európa-ellenes retorika elidegenítheti a mérsékelt, jómódú dél-angliai választókat, akiket most igyekeznek visszanyerni. A Reform UK-nak és Nigel Farage-nak viszont kedvezne az a lehetőség, ha Burnham a következő vokson egy csillagászati magasságú visszalépési számla, a bevándorlás ellenőrzésének feladása és a szuverenitás gyengülése „ígéretével” indulna.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás