Külföld

Az ASEAN-csúcsra figyel a világ, a nemzetközi berendezkedésről is tárgyalnak

A kereskedelem, a technológiai ellátási láncok és a térségbeli biztonság áll a fókuszban az APEC, az ASEAN és a frankofón csúcs sorozatán. Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin sencseni háromoldalú egyeztetését többen egy új jaltai találkozóhoz hasonlítják.

A világpolitika súlypontja ezen a héten Ázsiába helyeződik át, ahol egymást érik a magas szintű diplomáciai tanácskozások az Egyesült Államok és Kína közötti befolyásszerzési vetélkedés árnyékában a The Guardian összeállítása szerint. A sorozat egyik leginkább várt eseménye az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szerdán kezdődő vezetői csúcstalálkozója lesz a dél-kínai technológiai központban, Sencsenben, ahová Donald Trump amerikai elnök két héttel a félidős választásokon elszenvedett veresége után érkezik. A találkozót tovább árnyalja az a kínos amerikai belpolitikai ügy, amely szerint az Nvidia amerikai chipgyártó vezetője olyan nővel folytatott viszonyt, akit az amerikai hírszerzés kínai kémnek gyanít.

A globális hazai össztermék több mint hatvan százalékát adó APEC hagyományosan a szabadkereskedelmet és a többoldalú együttműködést hirdeti, az idei tanácskozást azonban mindenekelőtt Trump, Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő megerősített háromoldalú találkozója határozhatja meg. A megbeszélésre november 19-én kerül sor.

 

Itt a bejelentés, november 19-én Sencsenben találkozik Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping

 

A három vezető tárgyalását sokan az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják, ugyanakkor elemzők valószínűtlennek tartják, hogy Ukrajnáról vagy Tajvanról az érintettek bevonása nélkül kötnének nagyhatalmi alkut. Hsziao-jü Pu, a Nevadai Egyetem politikatudományi docense szerint a találkozó inkább jelképes lesz, mintsem érdemi áttörést hozó: Trumpot elsősorban a nukleáris fegyverzetkorlátozás érdekli, Hszi a Washingtonnal fenntartott stabil viszonyt egyensúlyozza az orosz stratégiai partnerséggel, Putyin pedig az ukrajnai alkupozícióját kívánja erősíteni.

 

Több helyszínen párhuzamosan zajló diplomáciai nagyüzem

 

A sencseni eseményt megelőzően már vasárnap megnyílt Manilában a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) 49. csúcstalálkozója a  New Straits Times beszámolója szerint, amelyen az amerikai elnök is részt vesz, noha érkezése előtt tiltakozók vonultak utcára a Fülöp-szigeteki fővárosban. A manilai tanácskozás margóján az Egyesült Államok, Ausztrália, India és Japán alkotta Quad-csoport képviselői is egyeztetnek. Ezzel párhuzamosan Kambodzsában megkezdődött a frankofón országok huszadik csúcstalálkozója is, amelyen Emmanuel Macron francia elnök és Mark Carney kanadai kormányfő is jelen van.

A tárgyalássorozatok napirendjén a mesterséges intelligencia ellátási láncai és szabályozása, a vámcsökkentések, valamint a zöld energiaátmenet mellett súlyos regionális kérdések szerepelnek. Kiemelt téma az indonéziai erdőtüzekből származó hatalmas füstköd, a mianmari humanitárius és biztonsági válság, illetve a Peking által el nem ismert Tajvan helyzete, amely az Acer technológiai vállalat alapítóját küldi képviselőjeként az APEC-re. Mianmar esetében különösen érdekes, hogy a Nemzetközi Bíróság csütörtökön hirdet ítéletet a népirtás felelősségének kérdésében; az ASEAN-csúcsról kitiltott puccsista vezető, Min Aung Hlaing helyett csak egy delegált vehet részt a manilai ülésen.

 

Vámfenyegetések és tengeri viták árnyékolják be az egyeztetéseket

 

Washington több mint egy évtizede, Barack Obama ázsiai nyitási politikája óta igyekszik ellensúlyozni Kína felemelkedését a térségben. Jóllehet egyes elemzők Trump tranzakcionális diplomáciáját ennek folytatásaként értékelik, az amerikai kormányzat kiszámíthatatlansága és vámfenyegetései óvatosságra intik a kisebb államokat. Jayant Menon, a szingapúri ISEAS–Yusof Ishak Intézet közgazdásza szerint a délkelet-ázsiai országok az egymás közötti és az Európai Unióval kötött megállapodásokkal tudatosan készülnek az Egyesült Államoktól való függés csökkentésére.

Peking kiszámíthatóbb gazdaságpolitikája azonban nem oszlatja el a szomszédok biztonsági aggodalmait, így Li Csiang kínai miniszterelnök nehéz tárgyalásokra számíthat Manilában a Dél-kínai-tenger ügyében  a Channel News Asia értékelése szerint. A vitatott vizeken Kína, a Fülöp-szigetek, Brunei, Malajzia, Tajvan és Vietnám között évtizedek óta húzódnak területi viták, és a manilai csúcson sem várható áttörés a magatartási kódex aláírásában, így a tárgyalások jövőre, a szingapúri elnökség idején folytatódnak. A sűrű ázsiai diplomáciai hetet jövő hónapban a floridai Miamiban tartandó G20-csúcs követi, amelyre Hszi Csin-pinget is várják, amennyiben a két nagyhatalom viszonya stabil marad.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás