Megjelent egy teljesen új összeg, 9,2 milliárdból akar XXI. századi oktatást jövőre a Tisza-kormány

Az eddigieknél részletesebb tervek olvashatók az oktatási rendszer megújításáról a 2027-es költségvetés nemrég közzétett fejezeti indoklásában: az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumról (OGYM) szóló fejezetben felsoroltak szerint jövőre számos rendszerszintű beavatkozást és programot tervez végrehajtani és elindítani a Tisza-kormány. A költségvetésben teljesen új elemként jelenik meg a XXI. századi oktatás megalapozását célzó, mintegy 9,2 milliárd forint összegű előirányzat.

Ez négy fejlesztési irányban teszi lehetővé az első lépéseket: a demográfiai folyamatokhoz és a XXI. századi elvárásokhoz igazodó oktatási infrastruktúra kiépítése; a jelenleg hatályos Nemzeti alaptanterv (NAT) helyett új, korszerű tantervi szabályozók kidolgozása; az iskolák digitális eszközparkjának állapotban tartása, javítása, cseréje; nemzetközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a más országokban felhalmozott tudás a magyar oktatási rendszerbe is beépüljön.

Iskolafejlesztés és új NAT

A kormány egyik kiemelt célja a közoktatási intézmények folyamatos és rendszerszintű korszerűsítése. Ebben a már korábban bejelentett Jeney Lajos Iskolafejlesztési Programnak lesz a legnagyobb szerepe, melynek megvalósítását a 2027-2030 közötti időszakra tervezik, három pillérrel:

• Tiszta Iskola (227-354 milliárd forint időszakonként),

• Modern Iskola (250-350 milliárd forint időszakonként),

• Fenntartható Iskola (950-1150 milliárd forint időszakonként).

Mindez magába foglalja az elöregedő iskolaépületek megújítását, az energiafelhasználás csökkentését, a demográfiához igazodó iskolahálózatot és a pedagógiai-módszertani megújulást is. Jövőre elindulhat egyebek mellett a mosdók felújítása, a tantermek, csoportszobák légkondicionálása, az iskolaudvarok felújítása, az energetikai korszerűsítés, valamint a „takarítás reformja” is egységes higiéniai és takarítási követelményekkel, melyek betartását ellenőrizni is fogják.

A kormány további célja, hogy rövid távon korrigálja a jelenleg hatályos NAT-ot a tanulói terhek mérséklése érdekében, ezzel együtt megkezdje egy teljesen új és „jövőálló” alaptanterv kidolgozását széleskörű szakmai és társadalmi részvétellel, kiemelt figyelmet fordítva a szövegértés, a matematika és logikai készségek, valamint az alapkompetenciák fejlesztésére.

A tervek szerint jövőre 400 millió forintból kezdődik meg az új tantervi szabályozók előkészítése és kidolgozása.

Ez hozzávetőleg 80 olyan szakértő 12 hónapos bevonását indokolja, akiknek köznevelési, tantárgy-pedagógiai, fejlődéslélektani, mérés-értékelési és szabályozásfejlesztési szaktudása van. A tervek szerint a 400 millió forintos összeg 95 százaléka a bevont szakértők fejenkénti, havi bruttó 350 ezer forintos bérét és annak közterheit fedezi.

Emellett több forrás jut nemzetközi konferenciák szervezésére és az ilyeneken való részvételre. A tervek szerint az előirányzatból megvalósulhat az észt-magyar oktatásfejlesztési együttműködés projekt, mellyel lehetőség nyílik a PISA-eredmények javítására, illetve a mesterséges intelligencia oktatási célú hatékony használatára.

Béremelés, pedagógusképzés

A következő évben folytatódik a pedagógusok béremelése, de ezúttal már teljes egészében hazai költségvetési forrásokra támaszkodva (az Orbán-kormány korábban részben uniós támogatásokból finanszírozta a pedagógusok béremelését).

A tervek szerint a pedagógusok, oktatók bére 5,5 százalékkal emelkedik majd, aminek a költségkerete 120 milliárd forint.

A kormány célzott bérfejlesztést hajt végre a nem pedagógus végzettségű, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak (mint a pedagógiai asszisztensek, dajkák, iskolai könyvtárosok), valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörökben dolgozók körében is, ők 15 százalékos emelésre számíthatnak, ami 61 milliárd forintból fog megvalósulni.

Több pénzt kap bérekre az Oktatási Hivatal (OH) is. Emlékezetes: tavaly nyáron sztrájkkészültségbe léptek az OH dolgozói egyebek mellett a bérfeszültségek és létszámhiány miatt, miután 2025 első felében a dolgozók mintegy 10 százaléka (több mint 100 ember) távozott. A Tisza-kormány az OH 2027-es kiadási előirányzatát 17,3 milliárd forintra emelte, ami a 2026-osnál mintegy 3,7 milliárd forinttal magasabb. Ebből 1,8 milliárd forintot a bérjellegű intézkedések tesznek ki. A tervezetben szereplő adatok szerint az OH állományi létszáma 1056 fő.

A tervek között szerepel a pedagógus-továbbképzési rendszer megújítása is, kiemelten támogatva az intézmények egyedi, helyi igényeihez és szükségleteihez igazodó belső továbbképzési programok megvalósítását. A 2027-ben tervezett fejlesztések a pedagógus-továbbképzési rendszer tartalmi és strukturális megújítását 120 ezer szakember elérésével célozzák, amire 15,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Esélyteremtés, tankönyvellátás

A kitűzött kormányzati célok között szerepel a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ellátási színvonalának javítása és az oktatási esélyteremtést szolgáló intézkedések megerősítése is. Az SNI gyerekek esetében a fejlesztésekben nagy szerepe lesz a 20 milliárd forint keretösszegű Kora gyermekkori jóllét programnak, amely az eltérő vagy megkésett fejlődésű gyerekek szakszerű ellátására és a szakemberek felkészítésére is nagy hangsúlyt fektet.

Emelnék a gyógypedagógiai asszisztensek számát is, ennek érdekében pályázatot fognak kiírni. Az SNI és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekek száma alapján az intézményi szükségletekhez igazodva összesen mintegy 1000 fő gyógypedagógiai asszisztens finanszírozását tervezik.

Több pénz jut oktatásra, de gyökeres változásokra még nem lehet számítani

Az esélyteremtést szolgáló intézkedések között a Tanoda program – amely az anyagi szükségben, rossz szociális körülmények között élő tanulók délutáni, tanodai keretek közötti felzárkózását biztosítja – költségvetési támogatását 3,63 milliárd forintról 3,86 milliárd forintra, a Biztos Kezdet Gyerekházak – melyek a szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogatják – keretét 2,13 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra emelik.

Az „Útravaló” ösztöndíjprogram – melynek célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, kiemelten a roma tanulók továbbtanulásának, szakma-, érettségi és diplomaszerzési esélyeinek javítása – 2027. évi előirányzata 2,53 milliárd forint, ugyanannyi, mint 2026-ban.

A Tisza-kormány folytatja az Orbán-kormány által felmenő rendszerben bevezetett ingyenes tankönyvellátást, azzal indokolva, hogy az az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot szolgálja. A 2027-re javasolt 18,7 milliárd forintos előirányzat biztosít forrást az állami és a nem állami fenntartású intézményekben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő valamennyi 1-16. évfolyamon tanuló térítésmentes tankönyvellátásához. Ugyanakkor a minőségi ellátás és a pedagógiai szabadság érdekében bővíteni tervezik a választékot az alternatív kiadók tananyagainak, digitális tananyagok és interaktív oktatási platformok hivatalos jegyzékbe vételével.

Átalakul a tankerületek finanszírozása

A tankerületi központok működésért eddig a Klebelsberg Központ (KK) felelt, 2027-től azonban megszűnik a középirányítói feladatköre és szakmai támogató, iskolafejlesztő központként működik tovább, a tankerületi központok külön költségvetési címen szerepelnek. A feladatváltozás miatt a KK 2027-es kiadási előirányzata jelentősen lecsökkent, a 2026-os 1185 milliárd forintról 21,7 milliárd forintra.

Ez átcsoportosítások miatt történt, a tankerületek 2026-os költségvetési támogatása 1153 milliárd forint volt, ami kikerült a KK előirányzatából. A KK a továbbiakban egyebek mellet az iskolákat fejlesztő programok kidolgozásában, lebonyolításában vesz részt, illetve továbbra is ellátja különböző uniós és haza programok lebonyolítását (Lázár Ervin Program, Diákolimpia, Klebelsberg Ösztöndíj Program stb.). A KK feladatai 2027-től már nemcsak az állami iskolákat, hanem a közoktatás teljes spektrumát felölelik.

A 60 tankerületi központ továbbra is fenntartóként vesz részt az állami köznevelési intézmények működtetésében. A 2027-es előirányzat a tankerületi központok esetében 1284,5 milliárd forint kiadással számol, ebből a költségvetési támogatás 1270,5 milliárd forint, vagyis a korábbihoz képest több pénzből gazdálkodhatnak majd. Ez magába foglalja a személyi juttatásokat, az oktatási-nevelési intézmények kiadásainak fedezetét, valamint az ingatlanok felújításának, állagmegóvásának költésgeit és az eszközbeszerzések forrását.

A részletes tervezet szerint az Orbán-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) működtetésének támogatása megszűnik 2027-ben.

(A 2026-os előirányzat 150 millió forint volt.) Az indoklás szerint az NPK jövő évi előirányzata a „hatékonyabb és célzottabb forrásfelhasználás” okán került kivezetésre. Az NPK megbízott elnöke, Rázsi Botond Miklós a Népszabadságnak korábban úgy nyilatkozott: az elmúlt években a költségvetési évek elején voltak megnevezve, és bízik benne, hogy 2027 elején is ez fog történni.

Kihúzták a költségvetésből a Nemzeti Pedagógus Kart, a megbízott elnök még reménykedik valamilyen pénzben