Navracsics Tibor: Nem hárítok, az igazat mondom

Pénteken folytatódtak a meghallgatások a Völner-Schadl-ügyben. A Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága három korábbi igazságügyi minisztert hallgat meg: Navracsics Tibort, Trócsányi Lászlót és Tuzson Bencét.

Navracsics: Nem hárítok, az igazat mondom

Először a korábbi Orbán-kormányok alatt többször is miniszteri tisztséget betöltő Navracsics mondhatta el az álláspontját. Mint meghallgatásáról a Telex írja, azzal kezdte, hogy mindenkit emlékeztetett: 2010-2014 között közigazgatási és igazságügyi miniszter volt. Aztán elmondta, hogy milyen logika mentén alakították ki a minisztériumot.

Közvetett rálátása volt csak a végrehajtói kamarára – mondta Navracsics –, úgy emlékezett, nem is találkozott a végrehajtói kamara elnökével. „A morális leckéztetést tudomásul veszem, bár nem tartom célravezetőnek” – reagált Navracsics arra, hogy Toroczkai László, a vizsgálóbizottság mi hazánkos elnöke azt mondta, ne hárítson, mert egyértelmű, hogy rendszerszintű problémák voltak.

Navracsics több kérdésre is azzal válaszolt, hogy újra és újra elmondta, nem ő volt a felelős a végrehajtói rendszerért, hanem az államtitkára, így nem ő nevezte ki a végrehajtókat, nem volt velük közvetlen kapcsolata. Viszont amikor a vizsgálóbizottság tiszás alelnöke, Gyöngyösi István arról kérdezte, akkor Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár volt-e a felelős a problémákért, Navracsics ezt nem volt hajlandó elismerni. Amikor Toroczkai megint hárítással vádolta Navracsicsot, az egykori miniszter azt mondta: „Nem hárítok, az igazat mondom”. Navracsics a meghallgatás végén azzal vádolta a bizottságot: „Nem az érdekli önöket, hogy mi és hogyan történt, hanem hogy politikai felelőst találjanak”.

Fotó: Ladóczki Balázs / Népszabadság

Trócsányi: A fejétől bűzlött a hal

Trócsányi László azzal kezdte, hogy hangsúlyozta: fontosnak tartja a vizsgálóbizottság munkáját, mert a közbizalom helyreállítását szolgálja. Ezért dolgozott ő is, majd pedig el is mesélte, hogyan szervezte meg a minisztériumot.

Trócsányi azt mondta, két területet emelt ki miniszterként: a végrehajtókét és az igazságügyi szakértőkét. A végrehajtói kamaráról azt mondta, „a fejétől bűzlött a hal”. A volt miniszter szerint az államosítás évekig tartott volna, ezért inkább létrehozta a végrehajtói kart, mely élére ő választ miniszteri biztost. A kamarát úgy igyekezett felépíteni, hogy „tisztuljon”.

Amikor Gyöngyösi arról kérdezte Trócsányit, helyreállt-e a közbizalom, miközben az átalakítás után 6 évvel a végrehajtói kar elnökét a reptéren tartóztatták le, a volt miniszter azzal tért ki, a büntetőeljárásról nem tud nyilatkozni, mert ítélet nem született az ügyben. „Bízom az emberekben, bízom abban, hogy tisztességesek” – mondta aztán a korábbi kievezéseiről.

Toroczkai arról kérdezte, kinek az ötlete volt Schadl György kinevezése a kar élére, illetve Völner Pál államtitkári kinevezése. Trócsányi azt mondta, a Fidesz-frakció jogászaiból választott államtitkárt. Nem ismert senkit, Google-kereséssel nézett utána, hogy kinek van jogi doktorátusa. Völnernek volt, már államtitkár is volt korábban, ekkor felhívta és ezután találkoztak először. Schadl pedig a végrehajtók döntése volt – folytatta Toroczkai –, na de Petrik Bélát, a kar volt hivatalvezetője ki választotta? Trócsányi szerint ajánlották neki, az apját ismerte.

Navracsiccsal csak az átadás-átvétel volt a téma, másról nem egyeztettek – mondta Molnár Zoltán kérdésére a volt miniszter. Navracsics elmondta, hogy Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkárhoz tartozott a feladatkör. Ő maga csak 2014-2015 között foglalkozott a reformmal, utána már a migrációs válság kötötte le. Hárította, hogy a kinevezésekhez köze lett volna 2015 és 2019 között.

Petrik Béla beismerte, hogy bűncselekményeket követett el, manipulálták a kinevezéseket, ez lezárt ügy – vetette fel Toroczkai –, őt pedig Trócsányi nevezte ki.  „Semmiről nem tudott, sose beszélt vele?” A volt miniszter szerint nem, a 3 év alatt csak 2-3-szor. A feladatokat delegálta, nem tudott róla, hogy esetleg „mókoltak” a kinevezésekkel.

Molnár Zoltán aztán azt mondta, Varga Judit szerint ő megörökölte a helyzetet, amiért Trócsányit terheli a felelősség. Ezt Trócsányi visszautasította, majd Nacsa Lőrinc és Navracsics is szóvá tette. 

Molnár kérdésére Trócsányi elismerte, hogy a letartóztatása előtt felhívta Schadlt. Azt mondta, addig nem ismerte. Csak technikai kérdésben hívta fel, a saját ingatlanvásárlása ügyében kérte ki a véleményét.

Molnár végül megállapította, hogy Trócsányi volt aznap a második miniszter, aki nem tudott semmit arról, hogy mi történik a minisztersége alatt a rendszerben. A volt miniszter erre azt mondta, mindenről a hírportálokból értesült. 

Fotó: Ladóczki Balázs / Népszabadság

Tuzson Bence szerint tényekről kéne beszélni, de ez meghaladja a bizottság hatókörét

Nem is került kapcsolatba végrehajtókkal miniszterként – állította Tuzson Bence, majd egyből át is adta a szót, a kérdések jöttek.

Miután főleg jogtechnikai témákról esett szó, Gyöngyösi végül azt kérdezte, szerinte van-e politikai felelősségük? Tuzson ekkor hangnemet váltott. Szerinte tényekről kéne beszélni, ezért ez meghaladja a bizottság hatókörét. Egy bizottságnak nem feladata, hogy véleményt kérjen.

Aztán kritizálta azt is, hogy előre megírt kérdéseket olvasnak fel. Szerinte fel kéne készülni rendesen az ülésre, és fejből kérdezni. Utána a választ is meg kellene hallgatni – folytatta – következtetést levonni, nem pedig új kérdést felolvasni. Nem fog senkiről véleményt mondani.

„Ez nekem mindent elmond” – válaszolt Gyöngyösi. „Pökhendinek” nevezte a volt minisztert, majd felajánlotta a fülhallgatóját, hogy Tuzson meghallgathassa a miniszteri esküjét.

Utána Nacsa és Toroczkai is vitába keveredett arról, hogy mi tartozik a bizottság normál meghallgatási rendjéhez. Tuzson pedig ismét felkészületlennek nevezte „főleg a tiszásokat”. Önálló gondolat nélkül mondanak betanult gondolatokat – folytatta –, „önök ilyenek”.

Több szakmai kérdés nem hangzott el, az ülés ezzel véget ért.

December 17-re idézi be Rogán Antalt a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság