Több pénz jut oktatásra, de gyökeres változásokra még nem lehet számítani

Az oktatásra fordított kiadások 4166,6 milliárd forintra emelkedhetnek a 2027-es költségvetés tervezete szerint, ami összesen 206,6 milliárd forinttal több az Orbán-kormány 2026-os előirányzatához képest.

A legnagyobb mértékben az iskolai előkészítésre (mint a bölcsődei, óvodai nevelés) és az alapfokú oktatásra szánt összegek emelkednek, összesen 617,3 milliárd forintra, ami az előző évi előirányzathoz képest 112,65 milliárd forint többletet jelent. A középfokú oktatásra 726,5 milliárd forintot szán a Tisza-kormány, ez mintegy 76,1 milliárd forinttal több a 2026-os előirányzatnál. Ugyanakkor a felsőoktatás költségvetése a korábbi 835,5 milliárd forintról 760,95 milliárd forintra csökken, amit a tervezet a közérdekű vagyonkezelő alapítványok reformjával, a felsőoktatási és a nem felsőoktatási alapítványok támogatásának csökkentésével magyaráz, amivel 119,3 milliárd forint megtakarítás érhető el. Az egyéb oktatási kiadások 1969,4 milliárd forintról 2061,8 milliárd forintra emelkednek.  

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) fejezetében összesen 3247,9 milliárd forint szerepel, ebből az OGYM működési költségvetése kicsivel több mint 7 milliárd forint, a kutató-fejlesztő háttérintézménnyé alakult Klebelsberg Központé 21,1 milliárd forint, a 60 tankerületi központé összesen 1280,8 milliárd forint. A 46 szakképzési centrum működésére összesen 318,6 milliárd forintot, az állami felsőoktatási intézményekre 128,2 milliárd forintot szán a kormány. Az Oktatási Hivatal 16,36 milliárd forintból gazdálkodhat. Mindezen kívül számos más oktatási kiadást is felsorol a tervezet, egyebek mellett az ingyenes tankönyvellátás támogatására 18,7 milliárd forintot, a Nemzeti Tehetség Programra 8,4 milliárd forintot, a hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra 36,9 milliárd forintot szánnak. A nem állami felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása 570 milliárd forint.

Lesz béremelés, de nem mindenki elégedett

A tervezet szerint jövő évtől átlagosan bruttó 5,5 százalékkal emelkedik a pedagógusok, oktatók bére, az intézkedés 164 ezer dolgozót érint, a költségvetési ráfordítás 120 milliárd forint. Ennek célja, hogy a pedagógusok átlagkeresete továbbra is elérje a diplomás átlagkereset legalább 80 százalékát. A nevelést-oktatást közvetlenül segítők, vagyis a NOKS és a technikai munkatársak – mások mellett pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, dajkák, könyvtárosok, iskolatitkárok, rendszergazdák – bére átlagosan bruttó 15 százalékkal emelkedik majd, erre 61 milliárd forintot szán a költségvetés és 76 ezer dolgozót érint. Az állami egyetemek oktatóinak bérrendezésére a kormány 10 milliárd forintot különít el.

Oktatási béremelés: nem akkor, nem annyi, a tanárokkal pedig nem is egyeztettek

A béremelések mértékével azonban nem mindenki elégedett. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a be nem váltott ígéretek költségvetésének nevezte a tervezetet, miután a Tisza párt a választási kampányban 25 százalékos béremelést ígért a NOKS és technikai dolgozóknak. Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetési tervek ismertetésekor arról beszélt, a NOKS dolgozók nettó bére átlagosan 21,5 százalékkal emelkedhet jövőre, nem sokkal később kiderült, hogy ezt a bejelentett adócsökkentésekkel együtt értette.

„Nem szűntek meg a jogsértések, még mindig léteznek feketelisták a tankerületi központokban” – Egy hónap alatt 150 új taggal bővült a PDSZ

A PDSZ azt is kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztette a szakszervezetekkel a költségvetési terveket. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) országos NOKS-tagozata is jelezte, elégedetlenek a mostani bejelentésekkel és kifogásolták, hogy a kormány a korábban tett ígéreteit nem teljesítette. Azt várják, hogy kezdődjön egyeztetés egy stabil előmenetelt biztosító bértábla-rendszerről.

Csökken az alulfinanszírozás, de egyelőre ennyi

– A jövő évi költségvetés tervezete szerint az oktatási kiadások relatíve jelentős mértékben nőnek, de gyakorlatilag a teljes növekmény a jelenlegi (NER-től örökölt) rendszer kóros alulfinanszírozottságának csökkentését hivatott szolgálni, ezért oktatáspolitikai prioritásokra vagy strukturális oktatáspolitikai beavatkozásokra a költségvetés számai alapján nem lehet következtetni – vélekedett Radó Péter oktatáspolitikai elemző, aki a közösségi oldalán osztotta meg gondolatait.
Radó szerint az alulfinanszírozottság csökkentését szolgálja a tankerületi iskolák működési költségvetésének 107 milliárdos növelése, a NOKS dolgozók béremelése, a pedagógusok 5,5 százalékos béremelését szolgáló plusz 120 milliárd, az állami egyetemek oktatói fizetésemelését szolgáló 10 milliárd, valamint a lepusztult iskolaépületek részleges felújításának támogatását szolgáló további 10 milliárd. Azt viszont nem látja, hogy a megemelt személyi és dologi kiadások már lehetővé teszik-e az egyes iskolák költségvetésének tankerületi költségvetésen belüli elkülönítését, vagy továbbra is minden a tankerületi vezetők döntésén múlik.

Összességében úgy véli, hogy ez még minden tekintetben a 2011-2015 között létrehozott beteg rendszer, amiben pénzügyi szempontból kicsit könnyebb lesz lélegezni.