„Mindenben van egy repedés” – Leonard Cohen popkulturális utóélete

Pennyroyal Tea – Kurt Cobain túlvilága

A Nirvana 1993-as In Utero albumán megjelent Pennyroyal Tea egyik sorában Kurt Cobain Leonard Cohen nevét is megemlíti: „Give me a Leonard Cohen afterworld / So I can sigh eternally.”

A furcsa utalás mögött személyes tapasztalat állt. Cobain egy, az album megjelenése előtt adott interjúban elmondta, hogy amikor beteg volt vagy depresszióval küzdött, gyakran olvasott Samuel Beckettet és hallgatott Leonard Cohent. Mint hozzátette, Cohen zenéjétől ilyenkor csak még rosszabb kedve lett.

Chelsea Hotel #2 – Janis Joplintól Lana Del Reyig

Cohen az 1960-as évek végén a New York-i Chelsea Hotelben lakott. A szálloda akkoriban művészek, zenészek és írók találkozóhelye volt. Itt ismerkedett meg Janis Joplinnal, akivel egyetlen éjszakát töltöttek együtt. Ebből a találkozásból született a Chelsea Hotel #2, amely az 1974-es New Skin for the Old Ceremony albumon jelent meg. Cohen a dal egyik sorában nyíltan utalt a szexuális együttlétre, később pedig azt is elárulta, hogy Joplinról énekel.

Lana Del Rey 2013 márciusában videóval együtt tette közzé a dal saját feldolgozását. Cohen halála után az Instagramon búcsúzott tőle. Azt írta, fáj neki, hogy sosem mondhatta el neki, milyen sokat változtatott rajta a zenéje. Bob Dylan és Joan Baez mellett Cohent érezte olyan dalszerzőnek, aki igazán érti az ő nyelvét. A következő évben a montreali emlékkoncerten Cohen fiával, Adam Cohennel együtt adta elő a Chelsea Hotel #2-t.

The Stranger Song – Leonard Cohen Robert Altman westernjében

Robert Altman 1971-es McCabe és Mrs. Miller című filmjében három Cohen-dal hallható, a The Stranger Song, a Sisters of Mercy és a Winter Lady. Mindegyik más-más szereplőhöz kötődik. A The Stranger Song McCabe-hez, a Sisters of Mercy a bordélyházban dolgozó nőkhöz, a Winter Lady pedig Mrs. Millerhez.

Altman kezdetben jóval több Cohen-szerzeménnyel kísérletezett, végül ezt a hármat tartotta meg. Cohen dalainak figurái és élethelyzetei annyira illettek a western világába, hogy a rendező egyes jeleneteket is a dalokhoz igazított. Az akkoriban még inkább szűkebb körben ismert énekes-dalszerző zenéje a később kritikusi elismerést szerző filmen keresztül a mozinézőkhöz is eljutott.

Take This Waltz – Egy Cohen-dal magyar élete

A Take This Waltz Federico García Lorca Kis bécsi valcer című versének angol nyelvű átdolgozása. A dal Cohen 1988-as I’m Your Man albumán is helyet kapott. A szövegben felbukkanó „Hungarian lanterns”, vagyis magyar lampionok Lorca verséből kerültek át Cohen dalába.

A dallam később Zorán repertoárjába is bekerült. A Volt egy tánc szövegét Sztevanovity Dusán írta, aki a saját családja történetéből merített. Édesapját a Rajk-per során tíz év börtönre ítélték, és az 1955-ös felülvizsgálat után szabadult. A magyar dalszöveg a háború, a különválás és az apa hazavárásának képeivel idézi fel a család múltját.

Sisters of Mercy – Egy gótikus rockzenekar neve

1980-ban két leedsi zenész, Andrew Eldritch és Gary Marx zenekart alapított. A The Sisters of Mercy nevet Cohen 1967-es bemutatkozó albumának egyik dalából kölcsönözték. A névválasztásban volt némi provokáció. Eldritch egy 1983-as interjúban arról beszélt, hogy az apácák és a prostitúció kettőssége érdekelte őket, és ezt találó metaforának tartotta egy rockzenekar számára. A The Sisters of Mercy később a brit gótikus rock egyik meghatározó együttese lett, olyan dalokkal, mint a Temple of Love vagy a This Corrosion. Elég szokatlan pálya egy visszafogott, akusztikus szerzeménynek, hogy egy sötét hangzású rockzenekar neveként éljen tovább.