Fischer Iván, Rakovszky Zsuzsa és Bukta Imre is megkapta a Nemzet Művésze díjat

Gergely Ágnes költő, író, műfordító, Rakovszky Zsuzsa költő, író, műfordító, Szvorák Katalin népdalénekes, Fischer Iván karmester és zeneszerző, valamint Bukta Imre, Fehér László és Gyémánt László képzőművész kapta meg idén a Nemzet Művésze díjat. Az elismeréseket november 5-én, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában, a Pesti Vigadóban adták át.

Az ünnepségen Turi Attila, az MMA elnöke arról beszélt, hogy a díjazottak olyan alkotók, akiknek volt erejük saját utat és saját hangot választani. Felidézte, hogy a 2014-ben először kitüntetett művészek között volt Jankovics Marcell, Keserü Ilona, Korniss Péter, Marton Éva, Sebő Ferenc, Szakcsi Lakatos Béla, Tandori Dezső és Vásáry Tamás. A későbbi díjazottak között találjuk Bereményi Gézát, Bodor Ádámot, Lakner Lászlót és Maurer Dórát is.

Két meghatározó írói életmű

A 93 éves Gergely Ágnes a kortárs magyar költészet egyik meghatározó alakja. Verseiben a személyes és történelmi emlékezet, a veszteség, az identitás és az emberi kapcsolatok kérdései kapnak hangsúlyt. Költői munkássága mellett jelentős műfordítói életművet hozott létre, elsősorban angol nyelvű szerzők műveit ültette át magyarra. Regényeket, esszéket és önéletrajzi írásokat is publikált. Munkásságát 2000-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Rakovszky Zsuzsa költőként vált ismertté, majd prózaíróként is a magyar irodalom élvonalába került. A 2002-ben megjelent A kígyó árnyéka című regénye különösen nagy kritikai sikert aratott. A történelmi múltat és a női sorsokat sajátos elbeszélői nézőpontból feldolgozó művet a V. S., majd a Célia és más regények követték. Költészetére a pontos megfigyelés, a szerepversek és az emberi viszonyok árnyalt ábrázolása jellemző. Műfordítóként elsősorban angol nyelvű költők alkotásait tolmácsolta. 2010-ben kapott Kossuth-díjat.

A népzene és a szimfonikus muzsika képviselői

Szvorák Katalin a magyar népzenei élet egyik legismertebb előadóművésze. A felvidéki születésű, Kossuth-díjas énekes több évtizedes pályafutása során a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence különböző népeinek zenei hagyományait kutatta és szólaltatta meg. Repertoárjában a magyar népdalok mellett szlovák, ruszin, délszláv és más nemzetiségek énekei is helyet kaptak. Előadóművészi tevékenysége mellett a népzenei hagyományok továbbadásában is jelentős szerepet vállalt.

Fischer Iván karmester, zeneszerző 1983-ban Kocsis Zoltánnal közösen alapította meg a Budapesti Fesztiválzenekart, amely az elmúlt évtizedekben a nemzetközi hangversenyélet egyik legelismertebb együttesévé vált. Fischer rendszeresen vezényli a világ vezető zenekarait, lemezfelvételei számos nemzetközi elismerésben részesültek. A hagyományos hangversenyformák megújítására törekedve kezdeményezte többek között a Kakaókoncerteket, az Autizmusbarát Kakaókoncerteket, valamint a közösségi és társadalmi érzékenységet erősítő zenei programokat. Zeneszerzőként operákat is írt.

A karmester az ünnepségen személyesen nem tudott részt venni, de bejelentették, hogy a Nemzet Művésze díjjal járó életjáradékát autizmussal élő gyermekek zenei képzésére ajánlja fel.

Három különböző festői világ

Bukta Imre a magyar kortárs képzőművészet egyik legeredetibb alkotója, akinek munkásságában meghatározó szerepet játszik a vidéki élet és a mezőgazdasági kultúra átalakulása. A Mezőszemerén élő művész festményein, installációin és tárgyegyüttesein a falusi mindennapok, a társadalmi változások és a személyes emlékek sajátos, gyakran ironikus képi világa jelenik meg. Alkotásaiban hétköznapi használati tárgyakat, mezőgazdasági eszközöket és természetes anyagokat is felhasznál. Művészetét több nagyszabású kiállítás mutatta be, köztük a Műcsarnok 2012-es Másik Magyarország című tárlata.

Fehér László festészetének egyik legismertebb sajátossága a fényképszerű ábrázolás és a személyes emlékezet összekapcsolása. Korai, fotórealista munkáitól fokozatosan jutott el a jellegzetes, redukált színvilágú, gyakran fekete, fehér és sárga felületekre épülő kompozíciókig. Képein a családi emlékek, a gyermekkor, az elmúlás és az emberi magány visszatérő témák. 1990-ben Magyarországot képviselte a Velencei Biennálén, 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Gyémánt László a magyar figuratív festészet meghatározó képviselője. Munkásságában a portréfestészet, a városi életképek és a társadalomkritikus ábrázolás egyaránt fontos szerepet kapott. Festményein gyakran jelennek meg a modern nagyváros szereplői, a szórakoztatóipar és a jazz világának alakjai. A hatvanas évek végétől külföldön is bemutatkozott, hosszabb ideig Nyugat-Európában dolgozott. Később a magyar művészeti élet meghatározó személyiségeiről készített portréival is ismertté vált. 2007-ben Kossuth-díjat kapott.

Életjáradék jár az elismeréssel

A Nemzet Művésze díjat az Országgyűlés 2013-ban, a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére alapította. Célja a magyar művészeti élet kiemelkedő alkotóinak elismerése, valamint méltó életkörülményeik biztosítása.

A díjat 2014-ben adták át először, azóta minden évben az MMA köztestületté alakulásának november 5-i évfordulójához kapcsolódóan ítélik oda.

Az elismerés életre szóló, adó- és járulékmentes havi életjáradékkal jár. Ennek összege a szociális vetítési alap huszonháromszorosa, jelenleg 655 500 forint, vagyis évi 7 millió 866 ezer forint.

A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb hetven alkotó viselheti. Az elismerésről a Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, amelynek tagjai Kossuth-díjas művészek. A díj tizenegy művészeti területen adományozható, az irodalomtól és a zeneművészettől a képzőművészeten és a filmművészeten át a cirkuszművészetig.