Hallgat a Külügyminisztérium, miért kellett Orbán Anitának aláírnia a kínos szándéknyilatkozatot Marco Rubióval

Marco Rubio amerikai és Orbán Anita magyar külügyminiszter október 29-i washingtoni találkozójának több részletét mindmáig homály fedi.

Amint arról a Népszabadság is beszámolt, a tárcavezetők két szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyek közül azonban egyik sem tűnik annyira sürgetőnek, hogy az azonnali szignálásáért a magyar külügyminiszternek le kellett volna mondania a részvételt a Norvég Alapról szóló megállapodás hivatalos, ünnepélyes aláírási ceremóniáján. A több mint 92 milliárd forint értékű támogatásról szóló megállapodást október 26-án Budapesten szignálták, az eseményen jelen volt Espen Barth Eide norvég külügyminiszter is. Orbán Anita előzőleg egyeztetett a  norvég diplomácia Budapestre érkező vezetőjével, de személyesen nem találkoztak, mert Orbán Anita Washingtonba utazott, hogy ott  Marco Rubióval tárgyaljon. A budapesti aláírási ceremónián Kármán András pénzügyminiszter helyettesítette őt.

Magyarország aláírta a megállapodást a Norvég Alapról

Kérdés, hogy miért szerveztek egymásra két ilyen fajsúlyos eseményt. Vélhetően azért, mert bár Budapest kezdeményezte a hivatalos amerikai utat, az időpont kijelölésével Washington az utolsó pillanatig várt, amerikai adminisztrációnak pedig, bárki vezesse is, nem illik nemet mondani. Marco Rubio egyébként a félidős választások előtti kampány kedvéért még két nappal elhalasztotta a találkozót, amelyre végül október 29-én kerített sort Orbán Anitával. 

Két szándéknyilatkozatot írtak alá, amiről a magyar tárcavezető közösségi oldalán eléggé szűkszavúan számolt be. „Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel két fontos együttműködési megállapodást írtunk alá. A Trump Peace Pipelines Framework együttműködési megállapodással szorosabbra fűzzük az együttműködést a regionális földgáz- és kőolaj-infrastruktúra fejlesztésében. A másik megállapodással a radikális szervezetek által elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó bűnüldözési együttműködést és az információcserét erősítjük meg, tovább mélyítve a két ország közötti belügyi-rendvédelmi közös munkát” – olvasható Orbán Anita Facebook-oldalán.

Van egy háttérben meghúzódó szerb szál

Bár a magyar külügyminiszter nagy általánosságban radikális szervezetekről beszél, a washingtoni sajtótájékoztatón egyértelműen kiderült, hogy a szélsőbaloldali terrorizmus elleni együttműködésről született szándéknyilatkozat, a két ország között ugyanis létezik már egy általános bűnügyi, terrorizmus elleni együttműködési megállapodás. Ezen a sajtótájékoztatón maga Orbán Anita nevezte meg példaként az antifát mint olyan mozgalmat, amelyet ez a szándéknyilatkozat céloz.

November 1-én vasárnap az ATV Heti Napló című műsorának vendégeként a külügyminiszter azt ecsetelte, mekkora diplomáciai sikernek számít, hogy hivatalba lépése után hat hónappal már fogadták az amerikai külügyminisztériumban (ez valóban siker), Szijjártó Péternek ehhez több mint egy teljes négyéves mandátumra volt szüksége. Azt csak kérdésre ismerte el, hogy a bűnüldözési együttműködési megállapodás kimondottan csak a szélsőbaloldali szervezetek elleni fellépésről szól. Azzal adott magyarázatot rá, hogy megjelentek és elterjedtek ilyen radikális csoportok is, ellenük is szükséges a közös fellépés. Egyetlen szervezetet vagy csoportot sem nevezett meg.

Ezek után küldtük el kérdéseinket a Külügyminisztériumnak.  Azt firtattuk, volt-e szó az október 29-i tárgyaláson a Szerb Kőolajipari Vállalat (NIS) ügyéről, amelynek többségi tulajdonrészének átvételéről az orosz Gazpromnyefttel a magyar Mol tárgyal. (A NIS-nek az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala, az OFAC által kiadott működési engedélye épp másnap, október 30-án járt le. Tény, hogy az OFAC azt újra meghosszabbította, sőt, a Mol megkapta az amerikai engedélyt a NIS-felvásárlás előkészítő tranzakcióinak végrehajtására is, de szivárgó információk szerint amerikai energetikai szereplő is érdeklődik a NIS orosz kézben lévő többségi tulajdonrésze iránt.)

A Mol megkapta az amerikai engedélyt a NIS-felvásárlás előkészítő tranzakcióinak végrehajtására

De a Külügyminisztériumtól azt is megkérdeztük, mi indokolja a szélsőbaloldali szervezetek elleni együttműködési megállapodás aláírását? Milyen szélsőbaloldali terrorszervezetek fenyegetik hazánkat és Európát? És mivel Orbán Anita Washingtonban meg is nevezte az antifát, arra is rákérdeztünk, hogy a Magyar-kormány fenntartja-e az antifa Orbán-kormány általi terrorszervezetté minősítését?

Válaszokat egyelőre nem kaptunk. Amint érkeznek, új cikket írunk. 

Szilárdan az orbáni úton

Az antifát Orbán Viktor kormánya 2025 szeptember 26-án vette a terrorista szervezetekről összeállított listára. Az exkormányfő akkori bejelentése szerint a döntés deklaráltan Donald Trump  ihletésre született meg. Magyarországon kívül az antifa csak a Trump-adminisztrációtól kapott ilyen besorolást. Az amerikai elnök valamivel korábban adta ki a 7. számú elnöki nemzetbiztonsági memorandumot (NSPM-7), ehhez az amerikai kezdeményezéshez csatlakozott Orbán Anita jóvoltából most elsőként és egyetlen uniós tagállamként hivatalosan Magyarország is. 

Az alapvetően fasizmus-, rasszizmus-, antiszemitizmus- és egyéb diszkriminációk ellen fellépő mozgalomtól valóban nem idegen az antikapitalista, esetenként államellenes szemlélet, egyes csoportjaitól a radikális anarchista fellépés sem, de mindezt nehéz terrorizmusnak nevezni. Maga az antifa eleve nem egy egységes mozgalom formális tagsággal, vezetőkkel vagy hivatalos központtal, hanem helyi, autonóm csoportok lazán összefonódó hálózata alkotja. Aktivistáik a békés tüntetésektől, az információterjesztéstől és az online figyelemfelhívástól egészen a militáns, erőszakos fellépésig, rongálásokig terjedően többféle eszközt alkalmaznak, de terroristává minősítésük a követ dobáló palesztin gyerekek terroristaként való őrizetbe vételére emlékeztet. Ez akkor is így van, ha Magyarország  is volt már helyszíne antifa támadásnak, mégpedig 2023. február 9-én, amikor olasz és német aktivisták vertek össze általuk szélsőjobboldalinak tartott embereket Budapesten. Az ügyben nemrég, 2026. szeptember 30-én született jogerős ítélet.  

Jámbor András szerint a propagandahazugságok folytatása a washingtoni Orbán-Rubio szándéknyilatkozat

Az antifán kívül a Palestine Action került újabban terrorlistára az Egyesült Királyságban és ugyancsak az Egyesült Államokban, de ennek a csoportosulásnak semmi köze Magyarországhoz. A XX. század nagy szélsőbal európai terrorszervezetei, mint a baszk ETA, a német RAF,  illetve az olasz Vörös Brigádok mind hivatalosan beszüntették működésüket. Donald Trump és adminisztrációja minden demokratikus, egyenlő jogokért és a faji, nemi és egyéb diszkrimináció ellen fellépő mozgalmat – mint például a Black Lives Matter – szélsőbaloldali terrorizmusnak tart és ekként kezel, baloldali demokrata párti politikusok, kongresszusi képviselők és aktivisták sorát bélyegzi terroristának.

Az Europol terrorizmus elleni adatai alapján a szélsőbaloldali és anarchista radikalizmus napjainkban leginkább nem összehangolt terrortámadásokban, hanem erőszakos tüntetésekben, gyújtogatásokban, valamint magántulajdon és állami infrastruktúra elleni szabotázsakciókban nyilvánul meg.

Kivel közös értékek?

Orbán Anita külügyminiszter a Newsweeknek adott szeptember végi interjújában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Magyarország értékrendje számos kérdésben megegyezik, az új magyar kabinet célja az előző kormányzat alatt megerősödött diplomáciai kapcsolatok zökkenőmentes folytatása. Azt hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány konzervatív és kifejezetten valláspárti értékeket képvisel, ami erős ideológiai kapcsolódási pontot jelent az amerikai partnerekkel. Ennek a szépséghibája csak az, hogy az Egyesült Államokban nagy valószínűséggel korábban lesz kormányváltás, mint Magyarországon, a következő, gyaníthatóan demokrata washingtoni vezetés pedig aligha lesz partnere a Tisza-kormánynak a trumpi allűrökben.

Kék hullám söpört végig az Egyesült Államokon, az amerikaiak lesújtó ítéletet mondtak Donald Trumpról