Külföld

Sorban derül fény a Vučić-rendszer sötét ügyeire, váratlanul magukhoz tértek a szerb hatóságok

Rendőri vezetőket és kormányközeli vállalkozókat vettek őrizetbe. Lelepleződött az is, hogy a szerb titkosszolgálat egyetemisták, újságírók és ügyészek ellen kémkedett.

Sorban derül fény a Vučić-rendszer sötét ügyeire, váratlanul magukhoz tértek a szerb hatóságok
Fotó: Maxim Konankov / NurPhoto / AFP

Újságírókat, ügyészeket, egyetemistákat és ellenzéki politikusokat is megfigyelt a szerbiai Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA) az előző kormányzat idején. Emellett – mint az MTI szemléjéből kiderül – egy sor más ügy is hirtelen a felszínre bukott közvetlenül azután, hogy Aleksandar Vučić választási veresége biztossá vált.

 

Újságírókat és ügyészeket követtek

 

A Radar által bemutatott dokumentumok szerint a BIA júniustól bírósági engedéllyel figyelte meg a hetilap munkatársait, kémkedés gyanújával. A megfigyelés a belgrádi szerkesztőség helyiségeire, a főszerkesztő és más újságírók lakására és gépkocsijára és személyére is kiterjedt.

A megfigyeléseket kétszer meg is hosszabbították, míg végül október 22-én – három nappal a parlamenti választás előtt – szüntették meg. Vladimir Orlic, a BIA igazgatója maga kezdeményezte az intézkedések visszavonását, arra hivatkozva, hogy nem találtak kémkedésre utaló bizonyítékot.

A Radar arról is beszámolt, hogy a titkosszolgálat a szervezett bűnözés elleni ügyészség több munkatársának telefonbeszélgetéseit és elektronikus levelezését is ellenőrizte. Ezek a megfigyelések áprilistól októberig – négy nappal a választás utánig – tartottak, hivatalosan kémkedés gyanújára hivatkozva.

A hetilap névtelen forrásai szerint a valódi cél az újvidéki vasútállomás előtetőjének 2024. novemberi leomlásával kapcsolatos korrupciós nyomozás figyelemmel kísérése lehetett.

 

A Pegasust is bevetették az egyetemisták ellen

 

A Vreme hetilap szerdán megjelent elemzésében Milimir Lukic, a belgrádi fellebbviteli bíróság bírája a BIA megszüntetését és egy új, demokratikus ellenőrzés alatt működő hírszerző ügynökség létrehozását sürgette. A bíró úgy vélte, a titkosszolgálat rendkívül széles jogkörökkel rendelkezik, miközben működésének érdemi ellenőrzése nem biztosított.

 

Fotó: Maxim Konankov / NurPhoto / AFP

 

A SHARE alapítvány szeptemberben arról számolt be, hogy 2026 eleje óta legalább 14 ember telefonját vették célba fejlett kémszoftverekkel Szerbiában. Az érintettek között egyetemisták, aktivisták és ellenzéki politikusok is voltak. Az egyik egyetemista telefonján a Pegasus kémszoftvert, egy másik készüléken pedig a NoviSpy nevű megfigyelőprogramot azonosították. A támadások konkrét megrendelőinek személyét nem állapították meg.

Október 30-án a belgrádi jogi kar egyik előadótermében hang- és képrögzítésre alkalmasnak vélt berendezést találtak egy lámpában elrejtve. A teremben korábban egyetemi hallgatói gyűléseket is tartottak. Egyelőre itt sem bizonyított, hogy azt a BIA helyezte el.

Predrag Petrovic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója a Vremének arról beszélt, hogy a 2012-ben hatalomra került Szerb Haladó Párt (SNS) fokozatosan politikai ellenőrzése alá vonta a hírszerzést. A vezetői kinevezések, a személyi állomány átalakítása és a külső ellenőrzés gyengítése szerinte olyan rendszert hozott létre, amelyben a titkosszolgálat működése nagyrészt átláthatatlanná vált. 

 

A választás után hirtelen magukhoz tértek a hatóságok

 

A NIN című szerbiai hetilap szerdán megjelent elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a lemondások, leváltások és letartóztatások hulláma már azelőtt elkezdődött, hogy a választásokon győztes Egyetemista Lista átvette volna a hatalmat.

Ide sorolható az is, ahogyan Zagorka Dolovac szerbiai legfőbb ügyész október 28-án, mindössze három nappal a választás után elrendelte mind a 87 szerbiai ügyészség munkájának ellenőrzését. Másnap arra utasította az ügyészségek vezetőit, hogy a rendőrség bevonásával akadályozzák meg az állami intézményekben, bankokban és biztonsági szolgálatoknál őrzött hivatalos dokumentumok megsemmisítését.

Az intézkedést azok az információk indokolták, amelyek szerint egyes állami intézményekben, köztük a titkosszolgálatoknál iratok eltüntetésére kerülhet sor. A szakértők szerint a hírszerzés átalakításának egyik legfontosabb feltétele a korábbi megfigyelések dokumentumainak megőrzése, a törvénysértések független kivizsgálása és a felelősség megállapítása. Emellett a titkosszolgálati akták megnyitását is sürgették, példaként említve a rendszerváltás előtti állambiztonsági iratok magyarországi nyilvánosságra hozatalát.

Őrizetbe vették a szerb bűnügyi rendőrség vezetőjét, Aleksandar Vučić bizalmasát

A választást követő első héten két magas rangú rendőri vezetőt is őrizetbe vettek. November 1-jén letartóztatták a Szerb Haladó Párthoz (SNS) közel álló Marko Kricakot, a bűnügyi rendőrség vezetőjét és Bosko Sekulovicot, a bűnözés elleni szolgálat vezetőjét. A belgrádi felső ügyészség szerint a két tisztségviselő hivatali visszaéléssel megsértette Veselin Milic korábbi belgrádi rendőrfőnök jogait egy gyilkossági ügy nyomozása során. Kricakot emellett bántalmazással és kínzással is gyanúsítják.

Szerda este pedig őrizetbe vették Igor Zmiricet, a szerb rendőrség terrorelhárító különleges egységének (SAJ) parancsnokát, valamint több jelenlegi és korábbi rendőrt. A gyanú szerint 2025 augusztusában a szerb kormány belgrádi épületének garázsában egyetemistákat és más személyeket bántalmaztak.

Nem csak a rendőrségnél indultak eljárások. A Szerbiai Nemzeti Bank október végén visszavonta az Alta Bank működési engedélyét, majd november 2-án letartóztatták a pénzintézet tulajdonosát, Davor Macurát, akit a sajtó az SNS-hez közel álló üzletemberként tart számon. Az ügyészség szerint Macura hivatali helyzetével visszaélve mintegy 45 milliárd dinár, hozzávetőleg 380 millió euró jogellenes vagyoni előnyre tett szert.

Tovább dagad az Alta Banka botránya: a szerb jegybank megvonta a pénzintézet működési engedélyét

November 3-án pénzmosás gyanújával őrizetbe vették Jugoslav Nikolicot, a szerbiai Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet igazgatóját is. A gyanú szerint legalább 650 ezer eurónyi pénz eredetét próbálta eltitkolni, egyebek mellett ingatlanvásárlások révén.

A változások nem korlátozódnak az igazságszolgáltatásra. A választást követően több közszolgálati médiavezető is lemondott, köztük a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS), valamint a Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) vezetői. A szerb médiahatóság szerdán több televíziós műsor sugárzását is ideiglenesen megtiltotta.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás