„Belső fórumokon püspökök is felszólaltak az Orbán-kormány gyűlöletkampánya ellen”

Nem volt szükség arra, hogy a katolikus püspöki kar a parlamenti választás után átdolgozza a közelmúltban megjelent körlevelét. Ennek egyszerű oka van: Máté-Tóth András katolikus teológus úgy tudja, hogy a körlevél megszövegezése – bár az erről szóló döntés már tavaly megszületett – érdemben csak az április 12-i választás után kezdődött. A teológus „megalapozott feltételezése”, hogy a munkában a püspöki kar (hivatalos nevén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia) bizottságai mellett katolikus szervezetek is részt vettek. Ismeretei szerint az első szövegváltozatot Székely János, a püspöki kar elnöke nyár közepén küldte ki a többi püspöknek.

„Igazságosabb és testvériesebb világot!” címmel a püspöki kar először 1996-ban bocsátott ki terjedelmes körlevelet, amely egyházi perspektívából vizsgálta a magyar társadalom helyzetét. A harmincadik évfordulóra kiadott 2026-os körlevél ugyanezt a címet viseli.

 

Harminc éve még kevésbé féltette a jogállamot a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

 

A katolikus püspöki kar és más egyházi testületek ritkán formálnak átfogó véleményt társadalmi kérdésekről, ezért a körlevél megjelenésének a puszta ténye is fontos – mondta lapunknak Máté-Tóth András. Ma, amikor minden a nyilvánosság előtt zajlik, lényeges, hogy az egyházi vezetők megszólaljanak, és ne csak „szívük ártatlanságában” beszéljenek „mindenkinek tetsző szépségekről”, hanem mondjanak valami komolyat is. A körlevelet olvasva egyértelmű a törekvés, hogy a püspöki kar szeretett volna komoly kérdésekről komoly állásfoglalásokat tenni.

 

 

Mivel az 1996-os körlevélben nem volt egyházi önkritika, Máté-Tóth András attól félt, hogy a mostaniban se lesz. Márpedig e nélkül súlytalan és hiteltelen lett volna a dokumentum. Örömmel látta azonban, hogy a püspöki kar több ponton önkritikát gyakorolt, elsősorban a gyermekvédelem és az egyházon belüli szexuális zaklatások esetében. Igaz – jegyezte meg –, az önkritika mélyebbre is hatolhatott volna.

A teológus pozitív meglepetésként értékelte azt is, hogy a 2026-os körlevél nem csupán visszanyúlt korábban tárgyalt témákhoz, hanem azokhoz kapcsolódva nagyobb terjedelemben újakat is behozott. Különösen a környezetvédelemre, a teremtett világ megóvására vonatkozó „nagyon profin megfogalmazott” fejezetet emelte ki.

 

Magyar katolikus körlevél bírálja a leggazdagabbak fényűző életmódját

 

Máté-Tóth András készített egy elemzést az 1996-os körlevél egyházképéről, és azt összehasonlította a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes („öröm és reménység”) kezdetű dokumentumával. A zsinati határozat olyan egyházat mutatott be, amely tanít, de egyben tanul is a társadalomtól, a szaktudományoktól. Az 1996-os magyar körlevélben ennek nyoma se látszott, míg a mostani, 2026-os körlevélnek sokkal árnyaltabb az egyházképe, megjelenik benne a „tanuló egyház” is.

Nem tudni, a püspökök milyen eredményre számítottak – reagált Máté-Tóth András, amikor arról kérdeztük, az egyház szándékosan megvárta-e a körlevél kiadásával a parlamenti választást. A püspökök sokféleképpen gondolkodnak a politikáról, de az – vélekedett – nagy biztonsággal kijelenthető: a Fidesz-kormány utolsó ciklusában egyre inkább csökkent bennük a naivitás, egyre kevésbé hitték, hogy jó irányba mennek a dolgok.

 

 

Elvégre a püspöki karban józan gondolkodású emberek ülnek – folytatta. Méltatlan lenne azt képzelni róluk, hogy süketen és vakon élik az életüket, teljes mértékig bezárkóznak az egyház falai közé. A püspökök nyilván ugyanúgy érzékelték a fideszes kommunikáció radikalizálódását és a közélet eldurvulását, ahogyan mindenki más. Néhányukat általános aggodalom, elbizonytalanodás és fokozatos kiábrándulás is jellemezhetett.

Karakán nyilvános kiállásra Máté-Tóth András sem emlékszik, arról viszont tudomása van, hogy belső fórumokon – például egyházmegyei lelkigyakorlaton, szűkebb körű megbeszéléseken – több püspök is megjegyezte: a kormány túl messzire megy a gyűlöletkampánnyal, az Ukrajna elleni hergeléssel. Az elmúlt tizenhat évben kialakult egyfajta rutinja annak, hogy fideszes miniszterek megnyitók, díjátadások, ünnepek alkalmával rendszeresen meglátogatnak püspököket. Legfeljebb csak visszaemlékezésekből, emlékiratokból fog kiderülni, hogy – miközben rohamosan csökkent a Fidesz népszerűsége – az egyházi vezetők milyen lélekkel vettek részt ezeken az eseményeken.

A magyar társadalomban erősen él a meggyőződés, hogy a katolikus egyház a Fidesz szekerét tolta, ezért pedig sok pénzt kapott a költségvetéstől. „Nem állítom, hogy ez teljesen alaptalan, de azt még inkább szeretném állítani, hogy nem teljesen igaz” – közölte a teológus. Név nélkül idézett egy püspököt: a pénz nem a saját kasszájába került, abból templomok, iskolák, egészségügyi és szociális létesítmények, műemlékek újultak meg.

 

XIV. Leó pápa arról beszélt a magyar püspököknek, hogy az egyháznak legyen hangja a társadalmat érintő kérdésekben

 

Amikor a közvélekedés úgy gondolja, az egyház azért hallgatott, mert „ki volt tömve pénzzel”, akkor jogi fogalmat használ, és nem törődik azzal, hogy az egyház melyik intézménye, szervezete vagy tevékenysége részesült az állami forrásokból. Máté-Tóth András szerint érdemes körültekintően fogalmazni. Nagy különbség ugyanis, hogy egyházaknak adott juttatásokról, vagy az egyház által kezelt intézményeknek adott társadalmi juttatásokról beszélünk.

Nevesítve sem a Tisza, sem a Fidesz nem szerepel a körlevélben. Kérdés, hogy a püspöki kar a tavasz óta kormányzó Tiszára, vagy a tizenhat évig hatalmon lévő Fideszre utalt-e, amikor ezt írta: „nem lehet jogállamot a jog áthágásával, és nem lehet szeretetteljes társadalmat a gyűlöletkeltésre alapozva felépíteni. A hatalmat gyakorlók önkorlátozása és a más vélemények érdemi meghallgatása elengedhetetlen feltétele egy harmonikus közösségnek”.

Máté-Tóth András szerint ez például olyan passzusa a dokumentumnak, amelynek apropóján általános érvényű következtetés is levonható. Akár tudatosan történt, akár nem, a körlevél a politikát érintő „forró pontok” esetében elvi megállapításokat tesz, konkrétumokat csak más témákban említ, ha az adott kérdésről nagy a társadalmi konszenzus. Az idézett részlet, amennyiben valaki politikai elemzésnek veti alá a szöveget, felfogható a jelenlegi kormány kritikájaként. Hisz a Tisza olyan döntéseket is meghozott, amelyeket az alkotmányos rend helyreállítása szempontjából elkerülhetetlennek tartott, de amelyek feszegették a demokratikus kereteket.

 

 

A Fidesz másfajta modellt követett, általában nem „áthágta”, hanem a tetszésének megfelelően megváltoztatta a törvényeket. A teológus hozzátette: a politikai értelmezésektől függetlenül az egyházi dokumentumok rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy a társadalmat csak a közjó érdekében, a jogszabályokat betartva lehet szolgálni.

A körlevélnek olyan megállapítása is van, amit mintha kifejezetten a Fidesznek címzett volna a püspöki kar: „Magyarországon az elmúlt évtizedekben a korrupció erősen jelen volt a gazdasági életben, amely nem csupán a megvesztegetéshez hasonló jogellenes cselekményeket jelenti, hanem a közjóval össze nem egyeztethető, átláthatatlan és tisztességtelen befolyásgyakorlás formáit is magában foglalhatja”.

Máté-Tóth András nem vonta kétségbe, hogy ebből „politikai szemüvegen át nézve” könnyen rá lehet ismerni a Fideszre. Ennek ellenére nem hiszi, hogy a püspöki karnak szándéka lett volna direkt módon a Fideszt minősíteni. A körlevél ezúttal is egy általános elvet hangsúlyozott, amely jól reprezentált az egyházi tanításokban.

A teljes szöveg hangulata és stílusa sem azt sugallja, hogy a püspöki kar politikai erőknek szeretett volna üzenni. Bár a körlevél „minden jóakaratú embert” igyekszik megszólítani, Máté-Tóth Andrásnak olyan érzése van, hogy ez a nagyon barátságos és egyáltalán nem konfrontatív módon megfogalmazott dokumentum összességében inkább az egyház iránt érdeklődő, vagy éppen az egyházban aktív keresztényeknek szól, mintsem a szekuláris, nem vallásos társadalomnak.