Új bértábla jön az egészségügyben, nem mindenki kap 15 százalékot, bruttó 400 ezertől 1,2 millióig terjedhetnek a szakdolgozói alapbérek

Alig fél órával a szakdolgozói érdekképviseletekkel tíz órára összehívott egyeztetés előtt hozta nyilvánosságra az Egészségügyi Minisztérium az új bértáblát és az átlagosan 15 százalékos alapbéremelés részleteit. A kormány 192 milliárd forintot szán a mintegy 123 500 egészségügyi és egészségügyben dolgozó béremelésére.

A tárca közleménye szerint az alapbérek átlagosan 15 százalékkal nőnek, az szja-csökkentés hatásával együtt pedig a nettó keresetek átlagosan 17 százalékkal emelkedhetnek. A bejelentés legfontosabb újdonsága a bérrendszer átalakítása. A 2024-ben bevezetett sávos rendszer helyett új, úgynevezett cellás bértábla lépne életbe, amelyben a munkakörhöz előírt végzettség és az elismert szakmai gyakorlat alapján határoznák meg az alapbéreket. A jelenlegi rendszerben az egyes fizetési kategóriákhoz alsó és felső bérhatár tartozik, ezen belül a munkáltató viszonylag nagy mozgástérrel állapíthatja meg a dolgozó alapbérét. Így azonos végzettségű, hasonló munkakörben és azonos gyakorlati idővel rendelkező szakdolgozók között is jelentős bérkülönbségek alakulhattak ki. Az új táblázat viszont szűkítené a munkáltatói mérlegelést.  

 

Mit jelent az új bértábla a gyakorlatban?  

 

A tervezet hat besorolási csoportot és tizenöt, gyakorlati időhöz kötött fizetési fokozatot tartalmaz. A legalacsonyabb, AB besorolásban a kezdő alapbér havi bruttó 400 ezer forint, a legmagasabb, HIJ kategóriában 675 ezer forint lenne. A különbségek a szakmai gyakorlat növekedésével tovább szélesednek. A legalacsonyabb besorolásban 43 év vagy annál hosszabb elismert gyakorlati idő után 550 ezer forint, a legmagasabb kategóriában viszont már 1,2 millió forint járna.

 

Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy 2027-ben 192 milliárd forintból emel béreket az egészségügyben a Tisza-kormány

 

A táblázatból az is kiolvasható, hogy a hosszabb szakmai tapasztalatot nem minden besorolásban azonos mértékben ismerik el. Míg az AB kategóriában a kezdő és a legmagasabb fokozat közötti különbség 37,5 százalék, addig a HIJ kategóriában közel 78 százalék.   Ez arra utal, hogy az új rendszer nemcsak a végzettséget, hanem a magasabb besorolási csoportokban eltöltött hosszú szakmai pályát is erőteljesebben ismerné el. A gyakorlati idő azonban nem jelent automatikus, minden évben járó béremelést. A táblázat hároméves időszakokra osztja a szakmai pályát, így a dolgozók az újabb fokozat elérésekor léphetnek magasabb alapbérre.  

 

Nem mindenki kap 15 százalékot 

 

A közleményből egyértelműen kiderül, hogy a meghirdetett 15 százalékos emelés átlagot jelent. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozóknak legalább 7,5 százalékos alapbéremelést ígérnek, mások ennél lényegesen nagyobb növekedésre számíthatnak. A minisztérium három példával szemlélteti a különbségeket. Egy negyven éve dolgozó segédápoló jelenlegi 322 800 forintos alapbére 540 200 forintra emelkedhet, ami 67,3 százalékos növekedés. Egy tízéves gyakorlattal rendelkező belgyógyászati ápoló 500 ezer forintos alapbére 626 600 forintra nőhet, ami 25,3 százalékos emelés. Egy 32 éve dolgozó, mesterfokozatú gyógytornász pedig 900 ezer forint helyett 1 061 500 forintos alapbért kaphat, ami 17,9 százalékos növekedés. Ezek azonban kiragadott példák. A közleményből nem állapítható meg, hogy a dolgozók mekkora hányada számíthat az átlagosnál nagyobb, illetve kisebb emelésre. Fontos garancia ugyanakkor, hogy a tárca ígérete szerint a korábban megállapított, a bértábla összegénél magasabb egyéni alapbéreket megőrzik.  

 

Nemcsak az ápolókat érinti  

 

A bérrendezés az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a kórházakban dolgozó szakdolgozókra egyaránt kiterjedne. A segédápolók, asszisztensek, gyógytornászok és diplomás ápolók mellett az egészségügyi intézmények működését biztosító műszaki, gazdasági, adminisztratív és informatikai munkatársak is részesülnének belőle. A minisztérium közlése szerint a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxisokban dolgozó szakdolgozókat is az egységes bértáblába sorolják. A bérrendezés a közfeladatot ellátó, de vállalkozási vagy alapítványi formában működő egészségügyi szolgáltatók munkatársaira is vonatkozna, így például a dialízisellátásban, a betegszállításban, az otthoni szakápolásban és a hospice-ellátásban dolgozókra is.    

 

A többletteljesítményért külön pénz járhat  

 

Az új bérrendszer mellett az intézmények külön forrást kapnának a többletfeladatok, a nagyobb felelősség és a kiemelkedő szakmai teljesítmény elismerésére. Ebből díjazhatnák például a mentorálást, az oktatást, a vezető ápolói munkát, a többletkompetenciák alkalmazását vagy a különösen megterhelő feladatokat. Ennek a keretnek a felhasználási szabályai azonban még nem véglegesek. A minisztérium szerint az ellenőrizhető elosztási szempontokat a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések alapján alakítják ki.    

 

Több pénz jut a magyar egészségügyi rendszernek, de mit kapnak a betegek?