Tovább dagad az Alta Banka botránya azt követően, hogy a szerb jegybank megvonta a pénzintézet működési engedélyét. A korrupciókutatással foglalkozó Kareja Intézet feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségen, mert álláspontja szerint az állami áramszolgáltató, az Elektroprivreda Srbije (EPS) pénzügyi döntései indokolatlan előnyhöz juttathatták a magántulajdonban lévő bankot. A beadvány Siniša Mali pénzügyminisztert, Dubravka Đedović Handanović energiaügyi minisztert, Davor Macura banktulajdonost és az EPS több vezetőjét is érinti.

A 021.rs újvidéki hírportál beszámolója szerint a feljelentés középpontjában az a döntés áll, amelynek nyomán az állami energiavállalat a pénzügyminisztériumhoz tartozó kincstári számla helyett az Alta Banknál vezetett számlát kezdte használni a lakossági villanyszámlák befizetésének fogadására. A Kareja szerint a korábbi megoldás nem jelentett ilyen jellegű költséget a vállalatnak, az új konstrukcióban viszont a bank tranzakciónként 30 dináros díjhoz jutott.

A feljelentésről szóló november 2-i híradás 430 millió dináros, hozzávetőleg 3,7 millió eurós feltételezett jogosulatlan előnyt említ. A forrásszöveg egy későbbi mondatában ugyanakkor 430 millió euró szerepel. A két adat közötti ellentmondás miatt az összeg pontos nagysága tisztázásra szorul. Egyelőre az sem állapítható meg a nyilvánosságra került információkból, hogy a szervezet milyen tranzakciószám, időszak és számítási módszer alapján jutott az eredményre. A feljelentésben szereplő állítások önmagukban nem bizonyítják a bűncselekmény elkövetését.

Az állami kincstártól a magánbankig

Az EPS Szerbia egyik legfontosabb állami vállalata, amelynek gazdálkodása közvetlenül érinti a háztartások és a vállalkozások millióit. A villamosenergia-számlák beszedése rendszeres, jelentős pénzforgalmat biztosít, ezért a befizetéseket fogadó bank kiválasztása gazdasági szempontból különösen értékes üzleti lehetőséget jelenthet.

Amikor 2025 nyarán nyilvánosságra került, hogy a belgrádi fogyasztók befizetései az Alta Bankhoz kerülnek, a döntés már akkor éles vitát váltott ki. A bírálók azt kifogásolták, hogy a közpénzekhez kötődő fizetési forgalomból egy politikailag befolyásos üzletember pénzintézete részesülhet. Az EPS ezzel szemben azzal védekezett, hogy az új megoldás nem okoz kárt az ügyfeleknek, és az Alta Bankot egy hat ajánlattevőt felvonultató kiválasztási eljárásban a legkedvezőbb feltételek alapján választották ki.

A vállalat magyarázata azonban nem oszlatta el a kételyeket. A szerb sajtó korábban arról is beszámolt, hogy az EPS nem adta ki az Alta Bankkal kötött szerződés teljes dokumentációját a közérdekű adatigénylésre. Ez különösen azért lényeges, mert a fizetési szolgáltatás díja, a beérkező összegek kezelése és a számlán átmenetileg rendelkezésre álló pénz mind befolyásolhatják a bank számára nyújtott üzleti előny nagyságát.

A Kareja mostani beadványában az EPS vezérigazgatója, Dušan Živković mellett több pénzügyi és ellátási vezető, valamint a felügyelőbizottság tagjai is szerepelnek. A beadvány széles személyi köre arra utal, hogy a feljelentők a döntés előkészítésének, jóváhagyásának és ellenőrzésének teljes folyamatát vizsgáltatnák meg. Annak megállapítása azonban az ügyészség és szükség esetén a bíróság feladata, hogy az érintettek közül kinek volt tényleges döntési jogköre, és történt-e jogsértés.

Csődben a belgrádi hatalmi elit kedvenc pénzintézete, az Alta Banka: dagad a nemzetközi botrány

Az elnökhöz vezető üzleti kapcsolatok

Az Alta Bank tulajdonosa, Davor Macura az elmúlt években a szerb üzleti élet egyik feltűnően gyorsan terjeszkedő szereplőjévé vált. Vállalkozói pályájának kiindulópontját a pénzváltási és pénzforgalmi szolgáltatások jelentették, majd érdekeltségei a banki tevékenységben és az ingatlanpiacon is megjelentek. Az Alta-csoport 2019-ben szerzett meghatározó részesedést a korábbi Jubmes Bankban, amely később Alta Bank néven működött tovább.

Macurát a szerb független sajtó rendszeresen a kormányzó Szerb Haladó Párthoz (SNS) közel álló üzletemberként mutatja be. Ez a politikai kapcsolat önmagában nem bizonyít törvénytelenséget, de megmagyarázza, miért vált különösen érzékennyé a bank és az állami vállalatok együttműködése. Aleksandar Vučić elnök hatalmának egyik sokat bírált jellemzője, hogy a politikai döntéshozatal és az állami megrendelésektől függő üzleti világ között gyakran nehezen átlátható kapcsolatok alakulnak ki.

Az Alta körüli viták ráadásul korántsem az EPS számlavezetésével kezdődtek. A bankcsoport korábban a közintézmények pénzforgalmában is egyre nagyobb szerephez jutott. A magántőke számára az állami ügyfélkör különösen vonzó lehet, hiszen nagy volumenű, viszonylag kiszámítható tranzakciókat és jelentős likviditási forrásokat biztosíthat. A mostani ügy ezért túlmutat egyetlen banki szerződésen: az állami vállalatok gazdálkodásának ellenőrizhetőségét is próbára teszi.

Váratlanul bezárult a bank

A feljelentés időzítését különösen jelentőssé teszi, hogy az Alta Bank időközben elveszítette működési engedélyét. A Szerb Nemzeti Bank október végén közzétett hivatalos közleménye szerint a felügyeleti vizsgálatok a pénzintézet pénzügyi helyzetének számottevő romlását tárták fel. A jegybank úgy ítélte meg, hogy a további állapotromlás és a likviditási problémák veszélyeztethetik a betétesek érdekeit, ezért október 30-án visszavonta a bank engedélyét.

A hatóságok ezt követően intézkedtek a betétesek védelméről és a bank vagyonának felügyelet alá helyezéséről. A szerb jegybank október 31-i részletes tájékoztatása alapján a betétbiztosítás személyenként legfeljebb 50 ezer eurónak megfelelő összeget fedez. A központi bank azt is közölte, hogy eljárások indultak a pénzintézettel, részvényeseivel, vezető testületeivel és más felelős személyekkel kapcsolatban.

Az Alta Bank működési engedélyének visszavonása ugyanakkor a pénzintézet pénzügyi állapotával és a bankfelügyeleti követelményekkel függ össze. A Kareja feljelentése ezzel szemben azt kívánja tisztázni, hogy az EPS és az állami döntéshozók a bankszámla kiválasztásával jogellenesen juttattak-e gazdasági előnyhöz egy magánvállalkozást. A nyilvános adatok alapján a két ügy közötti közvetlen büntetőjogi kapcsolat egyelőre nem állapítható meg.

Őrizetbe vették a szerb bűnügyi rendőrség vezetőjét, Aleksandar Vučić bizalmasát

Mi lesz a villanyszámlákkal?

A bank bezárása azonnali gyakorlati problémát is okozott. Az EPS-nek módosítania kellett a belgrádi háztartások és kisfogyasztók számára megadott befizetési számlaszámot. Az új szám az októberi elszámolástól érvényes, és a korábbi tartozások rendezésére is ezt kell használni. A változás a belgrádi ügyfeleket érinti, más szerbiai térségekben a korábbi fizetési rend maradt érvényben.

Az RTS szerb közszolgálati televízió tudósítása szerint az EPS azt ígérte, hogy a régi számlára már teljesített befizetéseket nyilvántartásba veszi, így a fogyasztóknak nem kell ugyanazt a villanyszámlát másodszor is kifizetniük. Az elektronikus bankolást használóknak viszont módosítaniuk kell az elmentett átutalási sablonokat.

A fizetési rendszer gyors átalakítása azt is megmutatta, milyen kockázatot jelenthet, ha egy alapvető közszolgáltatáshoz kapcsolódó pénzforgalom jelentős része egyetlen magánbankhoz kerül. A bankfelügyeleti döntés után a vállalatnak rövid idő alatt kellett új fizetési megoldást biztosítania, miközben a fogyasztók jogosan vártak választ arra, hogy mi történik a már elutalt pénzükkel.

Az elszámoltatás próbája

A Kareja a feljelentésében az EPS más bankkapcsolatainak, köztük a Poštanska štedionica állami hátterű banknál nyitott számlának a körülményeit is kérdésesnek tartja. Ez arra utal, hogy a szervezet a közvállalat egész számlavezetési gyakorlatát szeretné átláthatóvá tenni. A vizsgálat érdemi lefolytatásához a szerződések, a banki díjkimutatások, a belső döntés-előkészítő iratok és a tényleges pénzmozgások megismerésére lenne szükség.

A történet két olyan kormánytagot érint, akik fontos szerepet töltenek be a Vučić körül kialakult hatalmi rendszerben. Siniša Mali a szerb gazdaságpolitika meghatározó szereplője, Dubravka Đedović Handanović pedig az energetikai ágazatért felel. Egy állami energiavállalat pénzügyi működésével kapcsolatos büntetőeljárás így óhatatlanul a kormány politikai felelősségét is felveti.

Vučić cáfolja, hogy Orbán hatására ismerte el a választási vereségét