Bombacsapások sorát mérték az oroszok egy zaporizzsjai segélyosztó pontra, legkevesebb 54 ember meghalt

Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök arról számolt be helyi idő szerint este nyolc óra után, hogy a megtalált halálos áldozatok száma 24-re (későbbi jelentések szerint 26-ra) emelkedett, további 27 embert ugyanakkor eltűntként tartanak számon.

Az este folyamán korábban Volodimir Zelenszkij elnök és Mihajlo Szemikin, a Zaporizzsja megyei katonai adminisztráció vezetője még 18 halottról adott hírt – köztük volt legalább két rendőr és az állami katasztrófavédelmi szolgálat mentőegységének két munkatársa. A helyszínen jelenleg is zajlanak a kutató-mentő munkálatok.

„Semmi kétség nem fér hozzá: az oroszok pontosan tudták, hogy a helyi lakosok minden héten éppen itt veszik át a segélyeket” – nyilatkozta Koreckij. Szemikin bejelentette, hogy keddre gyásznapot hirdettek Zaporizzsja megyében a támadás áldozatainak emlékére.

Az orosz légierő első csapása még a reggeli órákban történt, éppen akkor, amikor a helyiek a humanitárius segélyeket vették át az iskolában. Egy helyi idő szerint délelőtt 10:50-kor kiadott jelentésben a hatóságok még egy halálos áldozatról és két sebesültről számoltak be.

Koreckij közlése szerint a lakosok az első bombatalálat után a közeli óvóhelyre menekültek, az orosz erők pedig ezt követően további kilenc, FAB-3000 típusú irányított siklóbombával elpusztították az óvóhelyet is. Koreckij elmondta, hogy az újabb csapások veszélye nehezíti a kutatási és mentési munkálatokat, amelyben a hadsereg és a különleges szolgálatok is részt vesznek.

Oroszország szerte foszlatta az oleski tűzszünet által felvillantott reményt

„Az első légicsapást követően egy második hullámban további kilenc bomba csapódott be, kifejezetten azt az óvóhelyet célozva, ahol az emberek menedéket kerestek” – írta Volodimir Zelenszkij elnök az X-en közzétett nyilatkozatában.

A támadásra mindössze egy nappal azután került sor, hogy vasárnap a Herszon megyei Oleskiben véget ért egy helyi tűzszünet, amelynek keretében több száz civil lakost sikerült kimenekíteni a háború eleje óta orosz megszállt, pokoli csapdává vált városból.

Zelenszkij szerint a humanitárius akció ritka reménysugarat jelentett arra nézve, hogy a béke elérhető lehet – ám Oroszország legutóbbi támadásai szerinte aláásták ezt a reményt.

„Az ilyen gyilkosságokkal Oroszország éppen az ellenkezőjét üzeni – Oroszországtól további gyilkosságokra kell számítani” – fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve: a támadás bizonyíték arra, hogy Moszkva nem törekszik sem a feszültség csökkentésére, sem pedig valódi igazságszolgáltatásra. Az elnök ismételten felszólította a nemzetközi közösséget, hogy adjon „erős és határozott” választ Oroszország lépéseire, és továbbra is támogassa Ukrajnát.

Az Ukrinform jelentése szerint az orosz erők már idén júniusban is dróncsapást mértek Komisuvaha településre egy humanitárius segélyosztás közben, aminek következtében négyen megsebesültek. A legutóbbi támadás azonban éppen olankor történt, amikor Ukrajna az Egyesült Államokkal és Oroszországgal folytatandó háromoldalú tárgyalásokra készül Abu-Dzabiban – amelyekről Zelenszkij korábban azt nyilatkozta, hogy akár már november 10-én sor kerülhet rájuk.

Több mint 54 ezer orosz katona esett el vagy sebesült meg, Ukrajna októberben az eddigi legnagyobb veszteséget okozta a Putyin-rezsim hadseregének

Óriási pusztításra képes precíziós bombák a segélyosztóhely ellen

A FAB–3000 a világhálón fellelhető leírások szerint egy szovjet tervezésű, 3,3 méter hosszú, légibomba, amelyet óriási pusztító ereje miatt elsősorban erődített állások, bunkerrendszerek vagy nagyobb épületek és infrastruktúra elleni támadásokra szántak, mivel 1,4 tonnányi robbanótöltete révén több mint 200 méteres körben képes mindent lerombolni. A különböző méretű FAB-ok sorozatgyártását az Ukrajna elleni teljes körű invázió után újították fel Oroszországban, olyan, szárnyas készletekkel egészítve ki azokat, amelyek segítségével Szu–34-es vadászbombázókról precíziós irányított siklóbombaként akár 60 km-es távolságból, is le lehet őket dobni.

Kijev másutt is felhasználná az Oleskiben bevált evakuálási mechanizmust