Szedi áldozatait az orosz elnyomás, csak az Ukrajna elleni háború kitörése óta 69 politikai üldözött halt meg

A Memorial szervezet jelentése szerint 2022 február 24., az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta legalább 69 olyan személy hunyt el, akiket az orosz hatóságok politikai okokból üldöztek. A halálesetek fogságban, házkutatások során, házi őrizetben vagy röviddel a szabadon bocsátás után történtek. Az orosz emberi jogi szervezet friss jelentéséről a Novaya Gazeta Europe számolt be.

Az 1993-ban Mihail Gorbacsov anyagi támogatásával létrejött Novaja Gazeta orosz független lap minap, október 30-án jelentette be: November 8-án lekapcsolják a patinás orosz lap szervereit, végképp megszűnik a rendszerváltás és a független sajtó szimbólumává vált nagy tekintélyű orosz újság, amelynek Vlagyimir Putyin elnök hatalomra kerülése óta legalább 6 újságíróját gyilkolták meg a tényfeltáró munkája miatt. A Lettországban működő Novaya Gazeta Europe-ot az orosz lap emigrációra kényszerült munkatársai hozták létre és működtetik online formában.

A Memorial jelentés szerint „E halálesetekért felelősség terheli azokat a nyomozókat és bíróságokat, amelyek indokolatlanul fosztották meg az embereket szabadságuktól; a börtönök személyzetét és az orvosokat, akik megtagadták az orvosi ellátást; a biztonsági szolgálatok azon munkatársait, akik kínzásnak vetették alá a fogvatartottakat; valamint az egész elnyomó igazságügyi, nyomozati és büntetés-végrehajtási rendszert, illetve összességében az Orosz Föderáció hatóságait”.

Gyilkos év volt 2026

A szervezet 2026-ban eddig 16 halálesetet regisztrált – ez már most több, mint a teljes 2025-ös évben, amikor 13-an hunytak el. A legtöbb haláleset, szám szerint 26, 2024-ben történt.

Legalább 29-en betegség vagy az orvosi ellátás hiánya miatt haltak meg; közülük 10-en 2026-ban.

A jelentés kiemeli, hogy a fogvatartottak egészségügyi panaszait gyakran figyelmen kívül hagyják, vagy úgy tekintenek rájuk, mint puszta színlelésre. (Erről a viszonyulásról részletesen számolt be börtönnaplójában Alekszej Navalnij is.)

További 20 haláleset hozható összefüggésbe „verésekkel, kínzással vagy ezek következményeivel”. Ez a kategória olyan eseteket is magában foglal, amelyeknél a körülmények nagy valószínűséggel kínzásra utalnak, nem csupán azokat, amelyekről dokumentált bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Tíz ember feltehetően öngyilkosságot követett el, vagy olyan körülmények között hunyt el, amelyek öngyilkosságra emlékeztetnek – bár a jelentés figyelmeztet: e halálesetek némelyike ​​kínzás vagy gyilkosság következménye is lehetett. További nyolc esetben ismeretlen a halál oka.

A jelentés külön kiemeli Pavel Kusnyir esetét, aki éhségsztrájk közben hunyt el, valamint Alekszej Navalnijét, akinek halálát a szerzők szándékos emberölésnek tekintik. Navalnij neve és szomorú története világszerte ismert, Pavel Kusnyiré azonban kevésbé. A 40 éves zongoraművész és háború- és Putyin-rezsim  ellenes aktivista Kusnyir 2024-ben hunyt el, akárcsak Navalnij, és úgyszintén egy szibériai börtönben. 

Az elhunytak közül 63-an férfiak, 6-an pedig nők voltak. A legfiatalabb közülük két ukrán állampolgár, Danilo Dahov és Pavlo Hrimak; mindketten 18 évesek voltak. A legidősebb elhunyt, Valerij Mitko 81 évesen, betegség következtében halt meg. Az elhunytak átlagéletkora körülbelül 51 év volt.

A jelentés nem számolja azokat az ukránokat, akiket nem büntetőeljárás keretében vettek őrizetbe. A szerzők véleménye szerint közülük sokkal többen hunytak el, ám ezekről az esetekről szinte semmit sem lehet tudni.

Don Quijote-i küzdelem

A putyini Oroszország valóságáról csak az üldözött és az országból kitiltott szervezeteknek és médiumoknak köszönhetően lehet információkat szerzeni. A Nobel Békedíjas Memorial egyike ezen szereplőknek. Oroszország legrégebbi és legelismertebb emberi jogi civil szervezetének felszámolását még az Ukrajna elleni háború kirobbantása előtt, 2021. december végén rendelték el az orosz bíróságok. Elsőként, december 28-án az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bírósága rendelte el a szervezet nemzetközi szárnyának, a Memorial Internationalnak a felszámolását. Egy nappal később, december 29-én a Moszkvai Városi Bíróság döntést hozott a szervezet másik kulcsfontosságú pillére, a Memorial Emberi Jogi Központ feloszlatásáról is. Közvetlenül a háború kirobbantása után, 2022. február 28-án a Legfelsőbb Bíróság fellebbviteli kamarája jogerősen is jóváhagyta a felszámolást.

Az ok ezúttal is az orosz ellenzék esetében leggyakrabban alkalmazott „külföldi ügynökökről szóló törvény” ismételt megsértése volt. Alekszej Navalnijt például azért zárták 2021. januárjában börtönbe, mert az orosz titkosszolgálat kudarcos mérgezési kísérlete után, a több hónapos németországi gyógykezelése idején elmulasztotta külföldi ügynökként a kötelező megjelenést az orosz hatóságok előtt. A Memorial bűne az volt, hogy a hatóság szerint anyagain nem tüntette fel megfelelően a kötelező szöveget, miszerint azt egy külföldi ügynök készítette.

A Politikai Foglyokat Támogató Projektet a Memorial 2022 áprilisában indította, miután a hatóságok már bezáratták híres Emberi Jogi Központját. A projekt keretében azonosítják, összegyűjtik és rendszerezik a törvénytelen, politikailag motivált bűnügyi eljárásokat Oroszországban és az általa megszállt ukrán területeken.

A projekt friss adatai alapján (2026 októberi állapot szerint) több mint 1800 elismert politikai foglyot tartanak számon jelenleg. 2009 óta összesen közel 2500 esetet dokumentáltak, sőt egyes adatbázisaikban több mint 5800 elnyomott személy szerepel. A foglyok között vannak háborúellenes álláspontot képviselők, Jehova Tanúi, különböző vallási/politikai csoportok tagjai és ukrán hadifoglyok is.

A Memorial projekt pénzügyi és jogi támogatást nyújt a politikai foglyoknak és családjaiknak, valamint ügyvédi képviseletet finanszíroznak. Folyamatosan esettanulmányokat, jelentéseket és helyzetértékeléseket publikálnak az oroszországi politikai elnyomásról.