Kijev másutt is felhasználná az Oleskiben bevált evakuálási mechanizmust

Ukrajna fontolgatja, hogy a Herszon megyei Oleski városában és hat környező településen végrehajtott, Oroszországgal egyeztetett evakuálást mintaként alkalmazza más, humanitárius válsággal küzdő, megszállt települések esetében is – jelentette ki hétfői kijevi sajtótájékoztatóján Dmitro Lubinec ombudsman. Elmondta, hogy orosz hivatali partnerével havi segélyszállítmányok terveiről egyeztetett. Egyúttal visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint az orosz hadsereg térségbeli erőinek átcsoportosítására használta volna fel az október 27-től november 1-jéig tartó tűzszünetet.

Kijev és Moszkva hetekig tárgyalt Melania Trump amerikai first lady közvetítésével a humanitárius misszió összehangolt ütemtervéről, miután a Dnyeper folyó keleti partján, Herszonnal átellenben fekvő megszállt településeken hónapok óta több ezer civil szenvedett az élelmiszer- és gyógyszerellátás súlyosbodó hiányával. Az október 25-i megállapodásukkal létrejött tűzszünet a leghosszabb helyi harcszünet volt Oroszország teljes körű inváziójának 2022-es kezdete óta.

A Kyiv Post hírportál tudósítása szerint sajtótájékoztatóján Lubinec kifejtette, hogy Oroszország betartotta a tűzszünetre vonatkozóan elért összes megállapodást, és a hatnapos időszak alatt egyik fél sem regisztrált jogsértést. Hozzátette, hogy ezt az ukrán és az orosz hadsereg képviselői is megerősítették az akciót lezáró utolsó, vasárnapi találkozójukon.

Lubinec elmondta, hogy az evakuálási művelet során három különálló csoportként jártak el a frontvonal közeli Oleskiben rekedt lakosokkal: külön kezelték azokat, akik úgy döntöttek, hogy a megszállt városban maradnak, azokat, akik ukrán ellenőrzés alatt álló területre akartak jutni, és azokat, akik úgy döntöttek, hogy orosz ellenőrzés alatt álló területre távoznak.

„Ott voltam, beszéltem velük, és az ő döntésük volt, hogy maradnak” – mondta az ombudsman az első csoportra utalva. – Ukrajna nagy mennyiségű humanitárius szállítmányt vitt a helyben maradó lakosoknak” – tette hozzá.

Az evakuáltak száma továbbra sem nyilvános. Lubinec elmondta, hogy megállapodásuk értelmében sem Ukrajna, sem Oroszország nem hozhatja nyilvánosságra, hogy hányan döntöttek az egyes oldalakra való utazás mellett. Hétfőn Melania Trump arról számolt be, hogy közel 800 embert menekítettek ki a térségből.

„Nem tesszük közzé azokat az adatokat, hogy hányan döntöttek az ukrán területre való távozás mellett, és hányan döntöttek úgy, hogy Oroszországba mennek. Arra kérek mindenkit, hogy tartsa ezt tiszteletben” – mondta. Annyit azonban elárulhatott, hogy a művelet 105 háziállat, köztük négy papagáj evakuálását is lehetővé tette.

Az oleski műveletet Lubinec lehetséges modellként írta le a civilek visszatérésének biztosítására más, oroszok által megszállt településekről. Ugyanakkor elismerte, hogy az erre irányuló koordinációs erőfeszítések továbbra sem elegendőek, s azokat fokozni készülnek hivatalában.

Kitért arra is, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat Jana Lantratova orosz emberi jogi biztossal arról, hogy legalább havonta egyszer segélyszállítmányt juttathassanak el Oleskibe és szükség esetén további civileket evakuálhassanak onnan. Céljuk az elmúlt hetekben létrehozott együttműködési mechanizmus megőrzése.

Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez a mechanizmus más, hasonló humanitárius vészhelyzettel küzdő megszállt településekre is alkalmazható lesz.

Az ukrán ombudsman cáfolta, hogy Oroszország visszaélt volna a humanitárius tűzszünettel

Lubinec vitatta azokat a jelentéseket, miszerint az orosz erők a tűzszünetet katonai felszerelések mozgatására és pozícióik megerősítésére használták volna fel. A Sky News brit hírtelevízió olyan videófelvételt tett közzé, amely a fegyverszünet alatti orosz katonai mozgásokat mutatott. Az ukrán ombudsman azonban azt mondta, átnézte a felvételt, miután az előkerült, és megbeszélte az ügyet katonai tisztviselőkkel. Lubinec szerint a videón látható járművek aknamentesítésben vettek részt, amely tevékenységet a megállapodás kifejezetten engedélyezett, miközben megtiltotta mindkét félnek, hogy további katonai felszerelést szállítson a területre.

„A katonai felszerelés aknamentesítés céljából mozgott, a megállapodásban foglaltak szerint. Piros kereszttel jelölték meg ezeket, és az aknamentesítési munkálatok befejezése után azonnal visszakerültek a helyszínre” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este úgy fogalmazott: az Oleskiben végrehajtott humanitárius művelet „egyértelműen bizonyítja, hogy lehetségesek a feszültségcsökkentő lépések, amennyiben Oroszország olyan helyzetbe kerül, amelyben kénytelen ilyen lépéseket tenni”.

Az ukrán vezérkar ugyanakkor hétfőn azt állította: Oroszország a hatnapos oleski tűzszünetet arra használta fel, hogy rotálja csapatait, megerősítse harcállásait, kiterjessze a drónok elleni védőhálókat kulcsfontosságú logisztikai útvonalakon, valamint lőszerrel lássa el katonáit. A vezérkar és az ukrán ombudsman kijelentései közötti ellentmondásra egyelőre nem született magyarázat.

Több mint 54 ezer orosz katona esett el vagy sebesült meg, Ukrajna októberben az eddigi legnagyobb veszteséget okozta a Putyin-rezsim hadseregének