Radikális palesztinpárti csoportok fenyegetik a Balpárt vezető politikusát

A berlini képviselőház alakuló ülése a szeptemberi tartományi választáson győztes Balpárt (Die Linke) számára diadalünnepnek indult, ám a posztkommunista formáció politikusainak arcára mégsem a felhőtlen öröm ült ki. Bár Hendrikje Kleint megválasztották a tartományi parlament elnökévé, az eseményt beárnyékolta az a kiszivárgott belső dokumentum, amelyet alig néhány órával korábban hozott nyilvánosságra a Der Spiegel. Az irat tanúsága szerint a tartományi kormányfői poszt várományosa, Elif Eralp komolyan tart a palesztinbarát radikálisok bosszújától, és közvetlen veszélyben látja a maga, valamint hozzátartozói biztonságát.

A német fővárosban hetek óta feszült légkörben zajlanak a koalíciós tárgyalások a Balpárt, a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek között. A Die Linke hagyományosan a leghatározottabban palesztinpárti erőnek számít Németországban, egy olyan politikai közegben, ahol a történelmi felelősség miatt a pártok túlnyomó többsége feltétel nélkül kiáll Izrael mellett, még a gázai övezetet ért súlyos katonai csapások közepette is. A szeptember 20-i választási éjszaka euforikus hangulata azonban gyorsan politikai teherré vált Eralp számára, amikor kiderült, kik vettek részt a párt hivatalos győzelmi ünnepségén.

A rendezvényen ugyanis megjelent a libanoni származású, a szervezett bűnözéshez köthető hírhedt berlini Rammo klán több tagja, köztük a családfő, Issa Rammo, aki korábban nyíltan hangoztatta, hogy palesztinpárti álláspontja miatt szavaz a Die Linkére. Nem ők voltak az egyedüli vitatott vendégek: tiszteletét tette a szintén antiszemita bűncselekményekkel vádolt Berjawi (Barbej) klán két képviselője, valamint Ibrahim Ibrahim is, akit a német szövetségi alkotmányvédelmi hatóságok a Hamászhoz közel álló, Németországban terrorszervezetként kezelt Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) nevű csoporthoz fűződő kapcsolatai miatt figyelnek meg. Ibrahim ráadásul a párt több vezető tisztségviselőjével is büszkén fényképezkedett az est folyamán.

Kiszorítások és belső tisztogatás

A botrány kirobbanása után a pártvezetés gyors lépésekre kényszerült, mivel a koalíciós partnerek határozott elhatárolódást követeltek. A Rammo klánnal kapcsolatot tartó tartományi képviselőt, Ferat Koçakot lemondatták mandátumáról. Vizsgálat indult Vanessa Emde képviselő ellen is, aki a párt palesztinbarát szárnyának legismertebb arca, és korábban Izrael állami létének legitimitását vonta kétségbe; az ő esetében a párttagságból való kizárás is felmerült. Hasonló eljárás indult Hanna Bruns, a palesztinpárti frakciócsoport szóvivője ellen.

A Zöldek és az SPD nyomására a Die Linke vezetése arra kötelezte minden újonnan megválasztott képviselőjét, hogy írásban kötelezzék el magukat az antiszemitizmus elleni küzdelem és Izrael Állam létének védelme mellett. Ez a lépés komoly belső feszültségeket szült a tagság radikálisabb, főként a neuköllni kerületi szervezethez kötődő köreiben, akik az elveik feladásaként értékelték az egyezséget.

Eralp helyzetét a Der Spiegelnek adott interjúja nehezítette meg végképp. A német sajtógyakorlatnak megfelelően az interjúalanyok a megjelenés előtt jóváhagyhatják nyilatkozataikat. A politikus stábja azonban fatális hibát vétett: az engedélyezett szöveg helyett véletlenül azt a belső munkadokumentumot küldte vissza a szerkesztőségnek, amely a válaszok törlésének belső vitáit és indokait tartalmazta. Ebből derült ki, hogy Eralp kifejezetten az Ibrahim Ibrahimra vonatkozó kérdést és választ akarta teljesen kivágatni, mondván: nem hajlandó kockára tenni a saját és családja életét a sajtó kedvéért, mivel a férje is retteg ezektől a köröktől.

Irányváltás a hatalom küszöbén

A nyilvánosságra került dokumentum azonnali politikai válságot idézett elő. Eralp tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón igyekezett tisztázni magát és határozottságot mutatni, kijelentve, hogy senki nem tudja megfélemlíteni, és főpolgármesterként minden erejével fel fog lépni a szervezett bűnözés, az erőszakos szélsőségesek és a terrorizmust támogatók ellen. A nyilatkozat éles fordulatot jelez a Die Linke eddigi politikájában, amely korábban a rendőri jelenlét csökkentését, sőt a szélsőségeseket megfigyelő tartományi alkotmányvédelmi hivatal felszámolását szorgalmazta.

Az El País spanyol napilap beszámolója szerint a leendő városvezető elismerte, korábban nem mérte fel megfelelően a pártjában jelen lévő antiszemitizmus súlyát. Bár tudott arról, hogy különösen a neuköllni alapszervezetben sokan elkötelezettek a palesztin ügy iránt, állítása szerint nem gondolta volna, hogy a határokat ennyire átlépik. A botrány mindenesetre rávilágított arra a kényes egyensúlyozásra, amelyre a német Balpárt kényszerül a radikális bázis elvárásai és a kormányzóképesség követelményei között.

A berlini koalíciós egyeztetések így jóval feszültebb légkörben folytatódnak. Míg Eralp a határozott kiállással próbálja megnyugtatni a szociáldemokratákat és a zöldpárti tárgyalópartnereket, a Die Linke hagyományos hátországában komoly elégedetlenséget szül a radikális csoportokkal való nyílt szembefordulás. A következő hetek döntik el, hogy a posztkommunista formáció képes-e egyben tartani táborát, miközben eleget tesz a demokratikus játékszabályoknak és a német állami konszenzus elvárásainak.