Seszták Miklós széfjéből ezer évig lehetne finanszírozni a várandósok szűrőprogramját

A Margitsziget pihenőpark jellegének megőrzése érdekében a városvezetés a zajvédelmi rendelet szigorítására tett javaslatot. Ebben rögzítik, hogy alkalmi rendezvények esetén hangosító eszközök kizárólag előzetes zajkibocsátási engedély és hatósági szerződés esetében használhatók a jövőben. A rendelethez 25 módosító javaslat érkezett, ezekből 17-et befogadtak az előkészítők.

Gulyás Gergely (Fidesz) a vitában visszatért az előző napirendhez, amelynek egyik módosító javaslata a Fővárosi Közgyűlés szervezeti és működési szabályzatára vonatkozik, annak tárgyától függetlenül. Ennek értelmében a jövőben az ülés vezetője a jelentkezés sorrendjétől eltérően is szót adhat a jelentkezőknek. Ha a vita meghaladja a 60 percet, akkor a közgyűlés dönthet annak lezárásáról. Az ülés napirendjén szereplő kérdésekben legfeljebb 5 perces lehet az interpelláció. A közgyűlési vitában a tájékoztatóként szereplő anyagok is megvitathatóak lesznek. Ha a képviselő  vagyonnyilatkozatában csekély jelentőségű hiányt tár fel az Integritás Hatóság, akkor a Fővárosi Közgyűlés megvonhatja egyhavi tiszteletdíját.

Ezt a közterületek biztonságáról folytatott vita követte. A Fidesz szerint a fővárosi utcákon és tereken áldatlan állapotok uralkodnak, drogosok és hajléktalanok félemlítik meg az embereket. Közbiztonsági vészhelyzet kihirdetésére tettek javaslatot. Veszélyességi pótlék bevezetését javasolják a Budapest utcáin dolgozó rendőröknek. Felszólítják a kormányt, hogy a szociális szektorban dolgozók kapjanak 500 ezer forint rendkívüli juttatást. Balogh Balázs (Tisza) viszont nem értette, hogy ha már ennyire jól látják a közbiztonsági problémákat, akkor az elmúlt 16 évben miért nem tettek semmit ezek megoldása érdekében. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy a Belügyminisztérium célja a rendőrök számának növelése, ennek érdekében 15 százalékkal emeli a bérüket.

Meddig terjedjen a FÖRI hatóköre? 

Kiss Ambrus ezek után tisztázta: az előterjesztés szerint a fővárosi és a XIII. kerületi önkormányzat megállapodott abban, hogy az eddig kerületi ellenőrzés alatt álló Carl Lutz rakpart és a Szent István körút közterület-felügyeletét is átveszi a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósága (FÖRI). A városvezetés azt szeretné, ha a FÖRI hatáskörét kiterjesztenék egész Budapestre, mert most a kerületi és a fővárosi hatáskörök összemosódnak. Másutt az okoz problémát, hogy az utca két oldalát két külön kerületi közterület-felügyelet ellenőrzi. A főváros bővítené a közterület-felügyelők hatáskörét, erre javaslatot is tettek a Belügyminisztériumnak. Belső szakmai vita is zajlik erről. Ez ügyben több felmérés is készült, amelyet két bizottsági ülésen is tárgyaltak már. Be kell látni, hogy „egy eszközös” megoldás nincs, a probléma összetett. A hajléktalanellátás jelentősen bővült az elmúlt években, új ellátási formát is nyújtanak. November 15-től éjjeli melegedőt nyitnak. Ez szociális kérdés, nem lehet pusztán rendészeti eszközökkel megoldani. Még csak nem is feltétlenül budapesti probléma, ez lenyomata a vidéki elszegényedésnek.

Fotó: Népszava-archív

A városhasználatot szabályozni is lehet, de a főváros nem él ezekkel az eszközökkel teljes körűen  –  vetette fel Keszthelyi Dorottya (DK), aki emlékeztetett arra: ő is tett javaslatot a dohányüzletek nyitvatartásának szabályozására vagy éppen a bulihajók kikötésére. Keszthelyi Dorottya szerint minden szereplőnek meg kell tennie a tőle elvárhatót: a rendőrségnek, a társasházaknak és a kormánynak is. Fontos lenne a BMSZKI intézményének fejlesztése, ehhez viszont forrásokra lenne szükség, ami a jövő évi költségvetés függvénye.

Ezt követően fordultak rá a Margitsziget jogállásának megváltoztatását célzó indítványra, amelynek lényege, hogy a sziget a fővárostól kerüljön vissza a XIII. kerülethez.  Az Országgyűlés 2013-ban az Orbán-kormány javaslatára módosította az önkormányzati törvényt és a fővárosi önkormányzat fennhatósága alá helyezte a Margitszigetet, amely 1950 óta a XIII. kerület része volt. Az ok hivatalosan az volt, hogy a kiemelt turisztikai jelentőségű területről van szó, amelynek fejlesztése túlmutat egyetlen kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken, de valójában a  2017-es FINA úszó világbajnokságra a szigetre tervezett beruházásokat akarták bebiztosítani. A XIII. kerület azóta sem nyugodott bele az elcsatolásba. Az önkormányzat nem a sziget tulajdonjogát kívánja megszerezni, hanem azt kezdeményezi, hogy a Margitsziget közigazgatásilag ismét a XIII. kerülethez tartozzon és éljen e tárgyban felterjesztéssel a főváros.

A főváros visszaadná a Margitszigetet a XIII. kerületnek

A fideszes Gulyás Gergely először arra volt kíváncsi, hogy a sziget visszaadásával megszűnik-e Budapest speciális jogállása, miszerint egyszerre települési és területi önkormányzat. Rögtön választ is kapott rá: valóban így van. Gulyás ekkor mindenkit emlékeztetett Magyar Péter miniszterelnök bejelentésére, miszerint az év végével megszűnnek a területi önkormányzatok. Így most a tiszás képviselőktől azt kérdezte, hogy látták-e már a készülő önkormányzati törvényt, abban például mi szerepel Budapestről, megmaradnak-e az önálló kerületek. Az idegenforgalmi adóról érdeklődött Hutiray Borbála, a Podmaniczky Mozgalom tagja, lévén, a jövő évi fővárosi tervekben 208 millió forintot terveztek be onnan származó bevételként. Kiss Ambrus elismerte, hogy akkortól, hogy ismét a kerületé lenne a Margitsziget, ők szedhetik be az idegenforgalmi és építményadót is. Ehhez képest a várható költségcsökkenés nem lényeges, így a fővárosnak ez bevételkiesést okoz. A főváros ennek ellenére támogatandónak tartja a kerületi kérést. Orbán Árpád, a Tisza-frakció vezetője nyitott lenne arra, hogy a kérdésről a pontos költség-haszon számítások megismerése után szavazzanak.

Napirenden a Cséry-telep

A hőség- és energiaválság tanulságai alapján a főváros, élve felterjesztési jogával jogszabály-módosítási javaslatcsomagot terjeszt a kormány elé. Egy másik előterjesztés arról szólt, hogy 220 millió forint értékű uniós forrást pályázzanak meg, amelyet  hajléktalan nőkkel foglalkozó szervezetek és a biztonságos sport segítése érdekében írt ki az EU. Némi vita bontakozott ki a Hálózat – Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány 185 millió forintos többlettámogatása körül. Ezzel az összeggel 2027 májusáig biztosítható lenne az alapítvány működése, csakhogy erre nincs meg a fedezet a költségvetésben. Kiss Ambrus tisztázta, hogy a 120 milliárdos kormány-főváros paktum révén ez a gond megoldódott.

Az ülésen napirendre kerül a Cséry-telep kármentesítése. Kiss Ambrus szerint már az is nagy eredmény, hogy eljutottak addig, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel alá tudnak írni egy együttműködési megállapodást. Ezt az eredményt nem kockáztatná további egyeztetésekkel, amelyeket Szaniszló Sándor módosító indítványai miatt kellene indítani, így azokat nem tudják befogadni.

Belátható időn belül nem indul a Cséry-telep kármentesítése

Az érintett XVIII. kerület polgármestere, Szaniszló Sándor előzetesen azt mondta a Népszabadságnak, hogy komolytalannak tartja a volt szeméttelep ügyének rendezését célzó MNV-főváros megállapodás-tervezetet. Az 54 hektáros, nehézfémekkel fertőzött Cséry-telepen óvatos becslések szerint 3 millió köbméter hulladékot halmoztak fel, ráadásul azt többször is átforgatták, így a nehézfémszennyezés átitatta a talajt is. Már most 6-7 ezer ember él olyan ingatlanban, amely alatt szennyezett a talajvíz. A szennyezés ráadásul egyre terjed, következményeként annak, hogy 14 éve nem történik semmi az ügyben, és ez az új megállapodás sem határoz meg határidőket. Még azt is belefoglalták, hogy a felek „egyetértenek abban, hogy a teljes kármentesítés elvégzése a terület nagyságára és a kármentesítés becsült költségére tekintettel, belátható időn belül nem reális”. Szaniszló a vitában azonban azt mondta: el tudja fogadni a főigazgató érveit, de azt kérte, hogy a Cséry-telep, az Illatos út és az Óbudai gázgyár ügye kerüljön a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elé. Talán valamiféle uniós kármentesítési projektbe is be tudnak majd kapcsolódni. Baranyi Krisztina csatlakozott a felvetéshez. A kármentesítés ezeken a területeken legalább 100 milliárd forintba kerülne, de akár a duplája is lehet. A legnagyobb ilyen terület egyébként az egykori csepeli gyártelep, amelyet még fel sem mértek. Karácsony Gergely erre ígéretet tett. Gajdos Lászlónál már van erre vonatkozó időpontja.

Tárgyalták a Podmaniczky Mozgalom javaslatát is a fővárosi graffitimentesítési rendszer felülvizsgálatáról, az erre biztosított keret 20 százalékos emeléséről. A Tisza ismét előhozta a nyilvános illemhelyek ügyét, egységes nyilvántartási és tájékoztatási rendszert hoznának létre. Ezzel még a Fidesz is egyetértett. Döme Zsuzsa a kétfarkú kutyapárt részéről azt mondta, Kelenföldön, az aluljáróban látna szívesen egy illemhelyet.

Adakozók-e a frakciók?

Keszthelyi Dorottya (DK) budapesti kulturális stratégia megalkotására tett javaslatot, hogy a fővárosi idegenforgalom az olcsó és a várost súlyosan amortizáló buliturizmustól tolódjon inkább a kulturális idegenforgalom irányába. Gémes Szilvia azt kezdeményezte, hogy dolgozzanak ki programot arra, hogy a szociálisan rászoruló gyermekek és családjaik kedvezményesen hozzáférhessenek a főváros adventi sport-, kulturális és szabadidős szolgáltatásokhoz. Ehhez a pénzügyi alapot a képviselőcsoportok együttműködésével teremtenék meg: azt kérik tőlük, hogy önkéntes vállalás alapján éves működési keretük 10 százalékának megfelelő összeget fordítsanak adventi gyermek- és családi programokra, ajándékozási akciókra, valamint egyéb jótékonysági kezdeményezésekre. Szepesfalvy Anna, a Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, hogy a képviselők önkéntes munkával kapcsolódjanak be a rászorulók segítésébe.

Korábbi felvétel Fotó: Flajsz Péter / Népszava-archív

A Tisza a továbbiakban egy fővárosi cég-adattár létrehozását (ezt egyébként a főváros már korábban megrendelte), a közterekre napvitorlák kihelyezését, a felsőoktatási intézményekkel való stratégiai együttműködést, egy egészségtájékoztatási program indítását és a várandósok HIV-szűrését kezdeményezte. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott, hogy egyetlen teszt 700 forintba kerül. A Fidesz alapvetően egyetért a céllal, de a költségét a kormányra hárította volna. Kulja András, a Tisza képviselője felhívta a figyelmet, hogy Seszták Miklós széfjéből ezer évig finanszírozható lenne a szűrés egész Budapesten. Karácsony Gergely módosítóját is furcsállotta, mivel a főpolgármester is a kormányra hárítaná ennek felelősségét.

Kiss Ambrus szerint azonban nem erről van szó, csupán azt javasolták, hogy éljen felterjesztési jogával a főváros, másrészt van egy fővárosi szűrőprogram, abba is beépíthető lenne a program. Döme Zsuzsa szerint a programot országossá kéne kiterjeszteni, mivel a fertőzések ritkán állnak meg a közigazgatási határokon. Baranyi Krisztina szerint az alultápláltság nagyobb gond a várandósok körében, ahogy az is, hogy nem jutnak alapvető gyógyszerekhez és nem tudnak fűteni. Ezzel Kulja is egyetértett, de szerinte ez nem zárja ki a szűrővizsgálatok bővítését.

Ezt követte a férfiegészségről szóló fővárosi kampány, amire a Fidesz tett javaslatot. A magyar férfiak várható élettartama hat évvel elmarad a nőkétől, a férfiak védelme a családok védelme. A figyelem felkeltése érdekében azt javasolják, hogy a 4-6-os villamosokra tegyenek bajuszos matricákat, ők maguk pedig, ígérték, borostásan, szakállasan, bajszosan fognak érkezni a Fővárosi Közgyűlés következő ülésére. 

BKK: heves viták, bérletáremelés, államosítás vagy partnerség