Külföld

Időhúzásra is játszhat a Vučić-rezsim, hiába reménykedik gyors hatalomátvételben az ellenzék

Szerdán jár le a jogorvoslati határidő Szerbiában, így akár már csütörtökön kihirdethetik az előrehozott parlamenti voksolás hivatalos végeredményét. Noha a Diáklista abszolút többséget szerzett, a megfigyelők szerint a korábbi kormánypártok óvásokkal és ismétlésekkel még hónapokig elnyújthatják az új kabinet megalakulását.

Időhúzásra is játszhat a Vučić-rezsim, hiába reménykedik gyors hatalomátvételben az ellenzék
A Diáklista heterogén szerveződés, de tagjait összetarthatja az SNS esetleges visszatérése miatti aggodalom Fotó: Milos Milanovic / AFP

Miközben a szerb nemzeti választási bizottság, a RIK szerdán a végső jegyzőkönyvek beérkezését és a jogorvoslati határidő lejártát várja, a megfigyelők és az ellenzéki győztesek már a lehetséges forgatókönyveket mérlegelik. A rendkívüli parlamenti választásokon történelmi győzelmet arató Diáklista hívei gyors hatalomváltásban reménykednek, ám a belgrádi politikai gépezet múltbeli gyakorlata alapján esély mutatkozik a folyamat intézményes eszközökkel való elhúzására is.

A jogszabályok értelmében szerda estig lesz lehetőség a szavazókörökben tapasztalt visszásságok miatti hivatalos óvások benyújtására. Amennyiben a testülethez nem érkeznek a végeredményt vagy az egyes szavazóhelyiségek munkáját megkérdőjelező beadványok, a RIK akár már csütörtökön kihirdetheti a hivatalos végeredményt. Ezzel indulna el az a harmincnapos határidő, amelyen belül össze kell hívni az új parlament alakuló ülését.

 

Jogorvoslati határidő és a 2022-es forgatókönyv

 

A bizottság keddi tájékoztatása szerint a testület elé a hét elejéig nem érkezett olyan érdemi kifogás, amely az eredmények megsemmisítését vagy a szavazás hivatalból történő megismétlését célozta volna. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint Dušan Dinčić, a RIK tagja a Beta hírügynökségnek úgy nyilatkozott, mintegy száz szavazókör, köztük a külföldi külképviseletek fizikai formában várt jegyzőkönyveinek feldolgozása maradt hátra a záró határozat meghozatala előtt.

A független választási megfigyelők ugyanakkor jóval borúlátóbbak a zökkenőmentes lezárást illetően. Raša Nedeljkov, az Átláthatósági, Kutatási és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) programigazgatója arra figyelmeztetett, hogy fennáll a reális veszélye a szavazás megsemmisítésének egyes körzetekben. A szakértő a FoNet hírügynökségnek felidézte a 2022-es parlamenti választások hosszas kálváriáját, amikor egyetlen dél-szerbiai szavazóhelyen hétszer kellett megismételni a voksolást, ennek következtében a végeredmény kihirdetése és az új kormány megalakulása összesen négy hónapot csúszott.

 

Összeomlóban a belgrádi propagandagépezet, tüntetők hatoltak be a Vučić-rezsim kedvenc tévéjének a székházába

 

A leköszönő kormánypártok továbbra is többséggel rendelkeznek a helyi és országos választási bizottságokban. Nedeljkov szerint ezzel a számbeli fölénnyel a beérkező panaszok elbírálásakor könnyen vissza lehet élni, amennyiben a politikai vezetés az időhúzás taktikáját választja. A mandátumok hivatalos igazolásának elodázása hetekkel vagy akár hónapokkal kitolhatja a képviselőház megalakulását.

 

Szabálytalanságok, fantomlisták és a bizonyítékok sorsa

 

A megfigyelők összegzése alapján maga a szavazás napja a korábbi megmérettetésekhez képest kevesebb kirívó atrocitással zárult, amit a CRTA elsősorban az állampolgárok rendkívüli mozgósításának és a felkészült szavazatszámlálóknak tulajdonít. A részvétel az ellenzéki fellegvárakban meghaladta az országos átlagot, miközben a Szerb Haladó Párt (SNS) bázisaiban alacsonyabb maradt a korábban megszokottnál.

A voksolás tisztasága ennek ellenére több ponton sérült. A CRTA rögzítette az úgynevezett bolgár vonatozás módszerét, amely a szavazólapok szervezett kicserélésével teszi lehetővé a többszörös vagy ellenőrzött szavazást. Problémát jelentett a mozgóurnás szavaztatás is, ahol több helyszínen hiányzott az ujj megjelölésére szolgáló spray és az UV-lámpa, lehetetlenné téve annak ellenőrzését, hogy az adott választó leadta-e már a voksát máshol.

 

Megbukott a Vučić-rezsim, kitört a népünnepély Belgrád utcáin

 

Külön figyelmet érdemel a választási névjegyzék körüli anomália: a tizennyolc induló lista közül hetet a megfigyelők előzetesen fantomlistának minősítettek, amelyek az urnáknál végül kevesebb szavazatot kaptak, mint ahány érvényes támogató aláírást elméletileg le kellett adniuk az indulási jog elnyeréséhez. A választási csalások kivizsgálása mellett a polgári szervezetek amiatt aggódnak, hogy az átmeneti időszakban a leköszönő hatalom eltüntetheti az intézményi visszaélések és korrupciós ügyek iratait, még mielőtt az új kabinet átvenné a minisztériumok irányítását.

 

Társadalmi elvárások és a kormányalakítás dilemmái

 

A választási éjszaka legnagyobb fordulata épp Aleksandar Vučić nevéhez fűződik, aki meglepően gyorsan ismerte el a vereséget. A korábbi államfő a kampány során még rendkívül éles, fenyegető hangnemben támadta a diákmozgalmat. Igaz, az ellenfél pocskondiázását történelmi lemondó beszédében is folytatta és gyors visszatérést ígért. Elemzői vélemények szerint a gyors bejelentést a határozott nemzetközi jelzések is magyarázzák, a vereség elismerése azonban távolról sem jelenti azt, hogy a a rezsim biztosítaná a gördülékeny hatalomátadást.

Az SZMSZ által idézett belgrádi politikai elemzők  értékelése szerint a Diáklista váratlanul nagyarányú győzelmében a hatalommal szembeni felgyülemlett társadalmi elégedetlenség játszotta a főszerepet. Đorđe Vukadinović, a Nova srpska politička misao szerkesztője rámutatott, hogy a közvélemény-kutatások már a nyár végén jelezték a fordulatot, amikor a diákok listája maga mögé utasította a kormánypártot, felszívva a hagyományos ellenzék szavazóbázisát is.

 

 

Vukadinović szerint az új parlamenti többség erkölcsi kötelessége, hogy még az újév előtt megalakítsa az új szerb kormányt, még akkor is, ha a jogi keretek hosszabb egyeztetési időt tennének lehetővé. A szakértő a törvényhozás tekintélyének helyreállítását várja, ahol a korábbi személyi kultusz és az egyszemélyi döntéshozatal helyett érdemi viták bontakozhatnak ki a korrupcióellenes fellépésről, a jogállamiság garanciáiról és a független intézményrendszer felépítéséről.

 

Ideológiai törésvonalak és reformkényszer

 

Ezzel szemben Aleksandar Lukić, a Politikai Tanulmányok Intézetének munkatársa óvatosságra int, hangsúlyozva, hogy az új kormány felállása akár a közelgő köztársasági elnökválasztásig is elhúzódhat. Lukić úgy véli, a Diáklista politikai és gazdasági programja sok részletében kidolgozatlan maradt, így az irányvonalat a miniszteri tárcák személyi elosztása határozza majd meg. A parlamenti többség önmagában nem garantálja a mélyreható átalakításokat, az igazságszolgáltatás függetlenítése és a tervezett ügyészségi rendőrség felállítása komoly közjogi vitákat gerjeszthet.

A politológus arra is figyelmeztetett, hogy a választási győzelmet biztosító széles koalíció ideológiailag nem egységes, így hosszabb távon szétválhatnak a szociáldemokrata és a nemzeti-konzervatív irányzatok, önálló parlamenti frakciókat hozva létre. Bár Vukadinović úgy véli, a kezdeti reformok időszakában a diáklista megőrzi egységét, a külpolitikai kérdések – így a Koszovóval kapcsolatos alkotmányos álláspont és az Oroszországgal szembeni szankciók elutasítása – tartós próbatétel elé állítják majd a leendő kabinetet.

 

Fordulópontot hoz a Diáklista győzelme, új lendületet adhat Szerbia uniós integrációjának is

 

Elemzők egyetértenek abban, a választási eredmény alapján a választók egyértelmű ítéletet mondtak a rezsimről. A békés átmenet biztosítása, a fizikai összecsapások megelőzése és a konfliktusok intézményes mederben tartása most a leköszönő és a felálló vezetés közös felelőssége. Ahhoz viszont, hogy a rendszerváltó hangulat ne torkolljon csalódásba, szakértők szerint folyamatos társadalmi és szakmai nyomásgyakorlásra lesz szükség az új hatalommal szemben is.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás