Melania Trump közvetítésével terjesztették ki a humanitárius tűzszünetet Herszonban

Az orosz erők által megszállt déli ukrajnai Oleski városára és a környező herszoni frontszakaszra is kiterjesztették azt a fegyvernyugvást, amelyet az amerikai elnöki hivatal közlése szerint Melania Trump közvetített Moszkva és Kijev között. Az amerikai first lady bejelentésében tudatta, hogy az eredetileg tervezettnél két nappal korábban hozták előre a tűzszünet kezdetét, hogy szavatolják a frontvonal mögött rekedt lakosság biztonságát, és megkönnyítsék az élelmiszerek és orvosi felszerelések célba juttatását.

A megállapodás értelmében a tűzszünet hatályát Oleski határain túlra, Herszon megye tágabb térségére is érvényessé tették. Erre Washington tájékoztatása szerint azért volt szükség, hogy a segélykonvojok számára biztonságos folyosót nyissanak a frontvonalon keresztül, és garantálják az átjárást a humanitárius missziók járművei előtt.

Idő előtti rajt a humanitárius katasztrófa enyhítésére

Az orosz hadvezetés részéről Valerij Geraszimov vezérkari főnök megerősítette a lépést, közölve, hogy csapataik a herszoni harctéri irányban helyi idő szerint kedd hajnali három órától beszüntették a tüzelést. Moszkvai tájékoztatás szerint a tűzszünet november 1-jén éjfélig marad érvényben. Orosz részről Jana Lantratova parlamenti biztoshelyettes arról számolt be, hogy a segítségnyújtás logisztikájának megszervezése prioritást élvez, s a feladatok közül az ivóvíz-, gyógyszer- és élelmiszerhiány gyors felmérése, valamint a szállítmányok bejuttatása a legsürgetőbb.

A frontvonal mindkét oldaláról érkező megerősítések szerint az egyezség lehetővé teszi az ott rekedt lakosok önkéntes kimenekítését is. Dmitro Lubinec ukrán parlamenti emberi jogi biztos tájékoztatása szerint a tűzszünet életbe lépése óta mindkét hadviselő fél betartja a megállapodást, harci cselekmény nem történt, s megindult az utak aknamentesítése. A biztos kiemelte, hogy a civilek szabadon dönthetnek: a távozni vágyók ukrán ellenőrzés alatt álló területekre vagy orosz irányba is elindulhatnak, míg az ott maradóknak helyi ellátást szerveznek.

A folyamat felügyeletére az amerikai fél kezdeményezésére egy független amerikai sajtóstáb kíséri a helyszínen dolgozó orosz és ukrán polgári munkacsoportokat. Ezzel kívánják garantálni, hogy a lakosság akaratát tiszteletben tartsák az evakuálás során, kizárva a visszaéléseket.

Diplomáciai háttérmunka

A Fehér Ház közlése szerint a fegyvernyugvás kidolgozása hetekkel ezelőtt kezdődött, miután Melania Trump a New York-i ENSZ-közgyűlés kísérőrendezvényén tájékozódott az oleski válságról. Az amerikai first lady ezt követően olyan közvetlen kommunációs csatornát használt fel, amelyet korábban a háború miatt elszakított ukrán gyermekek hazajuttatására hoztak létre. Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Rózsakertben nyilvánosan méltatta felesége szerepvállalását, kiemelve, hogy az erőfeszítések középpontjában a gyermekek és idős emberek megmentése áll.

A közvetítés sikerét a Kreml is elismerte: Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő köszönetét fejezte ki az amerikai elnöki házaspárnak a civil lakosság sorsának rendezésében vállalt szerepükért. A nemzetközi diplomácia részéről António Guterres ENSZ-főtitkár üdvözölte az átmeneti nyugalmat, reményét fejezve ki, hogy a lokális fegyvernyugvás utat nyithat az átfogóbb béke felé. Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szintén jelezte: amennyiben Oleskiben kézzelfogható eredményeket sikerül elérni, az megnyithatja az utat a békefolyamat további lépései előtt.

Pokoli körülmények a romok között

Oleski a háború egyik legtragikusabb sorsú városa. A Dnyeper folyó bal partján fekvő település 2022 februárjában került orosz ellenőrzés alá. A 24 ezer fős békeidőbeli lakosságból mára legfeljebb 1700–2000 ember maradt hátra, döntően magatehetetlen idősek és néhány tucat gyermek. A helyzetet 2023 júniusában a Nova Kahovka-i gát felrobbantása pecsételte meg, amelynek áradása a város területének mintegy kilencven százalékát elöntötte.

A víz levonulása után a kisváros teljesen elszigetelődött: hónapok óta nincs áram, vezetékes ivóvíz és fűtés, a boltok és orvosi rendelők bezártak. A kivezető utakat sűrű aknamezők zárják le, a levegőből folyamatos dróntámadások és tüzérségi belövések fenyegetik az embereket. Az ukrán erők az elmúlt hetekben kénytelenek voltak drónokról ledobott csomagokkal élelmiszert juttatni a túlélőknek, akik sok helyen vadon termő növényeken tengődtek.

A mostani humanitárius folyosó az első komoly esélyt adja a civilek kimentésére a tél beállta előtt. Bár Kijevben és a helyi lakosok körében komoly a gyanakvás, hogy az orosz erők a szünet lejárta után felújítják a támadásokat, a segélycsapatok aknamentesítési munkája már megkezdődött, hogy a kijelölt napokban minél több életet menthessenek meg.