Vége a több száz millió forintos támogatásnak, a Tisza-kormány leállítja a könnyített honosítási nagyüzemet

Nem vehet már részt az egyszerűsített honosítással kapcsolatos tevékenységben az RMDSZ alapítványa – az Eurotrans, tudta meg az erdélyi Krónika.

Az erdélyi portálnak Nagy Zoltán Levente, az Eurtrans Alapítvány elnöke mondta el, hogy 2027-es működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtották ugyan a magyar kormánynak, választ azonban egyelőre nem kaptak. A Krónika úgy tudja, az Eurotrans elbocsátja mintegy száz dolgozóját.

Bár erről hivatalos bejelentés nem történt, a Magyar Péter vezette kormányzat döntése értelmében a könnyített honosítási folyamat ugyan nem áll le, de a jövőben már kizárólag a külképviseletek feladata lesz, külső szervezeteket ebbe a folyamatba már nem vonnak be.

A döntés értelemszerűen nemcsak az RMDSZ alapítványát érinti, hanem a szerbiai Concordia Minoritatis Hungaricaet (CMH) is, amely az Eurotrans vajdasági megfelelője. A CMH irodahálózat Vajdaság-szerte ingyenes tájékoztatást és adminisztratív segítséget nyújtott a helyi magyaroknak az egyszerűsített magyar honosítási és visszahonosítási eljárásban. Jogilag ugyan önálló civil szervezet, de gyakorlatilag a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alapítványa és végrehajtó eszköze, amely 2011-től kezdődően részt vett a honosítási folyamatban, ezen a címen kapta a (nem is nagyon burkolt párt)támogatást az Orbán-kormánytól. Szlovákiában és Ukrajnában a kettős állampolgárságot tiltó helyi törvény miatt nem működtek ilyen irodák.

Az RMDSZ a Tőkés-féle hálózat helyébe lépett

A kolozsvári Eurotrans Alapítvány nem volt kezdettől kedvezményezettje a folyamatnak, ezt a szerepet 2015-ig a Tőkés László nevével fémjelzett úgynevezett Demokrácia Központok töltötték be, mindaddig míg 2014 végére az Orbán-kormánynak sikerült az RMDSZ-t is „beállítania a sorba”. A második Orbán-kormány 2010-es megalakulása után ugyanis az RMDSZ-Fidesz viszony nem volt felhőtlen, Orbánék 2014-ig még a Tőkés László és Szász Jenő által vezetett, Fidesz segítséggel létrehozott ún. „polgári pártok” révén próbálta meggyengíteni a korábban Markó Béla vezette RMDSZ-t, többek között azzal is, hogy minden RMDSZ közeli civil szervezetet kizárt a támogatási rendszerből. 2014 végére a Kelemen Hunor vezette RMDSZ is a „nemzeti kormány” stratégiai partnerévé vált. Az Eurotrans Alapítvány 2015. februárjában kötötte meg a megállapodást a budapesti Miniszterelnökséggel, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, aminek köszönhetően évi több szász milliós finanszírozás mellett az egyszerűsített honosítás teljes körű ügyintézését végezte Erdély-szerte 25 irodában.

Bőkezű volt az Orbán-kormány

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján fellelhető nyilvános adatok szerint 2026-ban három tételben összesen 928 millió forintot utalt az Eurotransnak. A tavalyi támogatás hasonló nagyságrendű, 950 millió forint volt. A korábbi években ez az összeg kisebb volt, pontos adat erre vonatkozóan nincs, de lapunk információi szerint az induláskor és az ezt követő években 400 millió körül mozgott. Az Átlátszó Erdély idén áprilisban, a BGA-tól közérdekű adatigényléssel kapott adatok alapján azt közölte, hogy az Eurotrans Alapítvány 2015-től mintegy 3,16 milliárd forintnyi támogatást kapott részben a Miniszterelnökségtől, részben pedig a Bethlen Gábor Alaptól.

A Krónika értesülései szerint a Tisza-kormány már az áprilisi országgyűlési választásokat követően egyértelművé tette az RMDSZ számára, hogy várhatóan megvonja a szövetség alapítványától a honosításban való közreműködést.

Az erdélyi Eurotrans és vajdasági Concordia Minoritatis Hungaricae tevékenysége elsősorban azért került a figyelem és a bírálatok kereszttüzében, mert mindkét irodahálózat nemcsak a honosítási folyamatban nyújtott segítséget, hanem a levélszavazatok kétes tisztaságú begyűjtésében is és aktívan kampányoltak azért, hogy minél többen regisztráljanak a választói névjegyzékbe, és minél többen éljenek szavazati jogukkal, miközben mindkét szervezet, az RMDSZ illetve a VMSZ a legmagasabb, elnöki szinten is nyíltan kiállt a Fidesz és az Orbán-kormány mellett.

Már nem tolonganak az állampolgárságért 

A 2011. január 3-én indult könnyített honosítási folyamat különben is már évek óta megrekedt. Az egymilliomodik új magyar állampolgár 2017. december 16-án az Országgyűlésben ünnepélyes keretek között, az államfő és a miniszterelnök jelenlétében tette le az állampolgársági esküt. Hogy az azóta eltelt kilenc évben hányan igényeltek magyar állampolgárságot, nem tudni, mert az Orbán-kormányzat vezető politikusai rendre csakis „több, mint egymillió állampolgárról” beszéltek, az illetékesek pedig egyetlen megkeresésünkre sem válaszoltak.

A külhoni választási kedv épp ellenkező ívet írt le. 2014-ben 193.793-an szerepeltek a levélszavazók névjegyzékében, 2018-ban 378.449 -en, 2022-ben 456.129-en, 2026-ban pedig már 494.244 fő. Egyetlen szavazáson sem adta le voksát minden regisztrált, de rendre minden országgyűlési választáson 90 százalék fölött volt a Fidesz támogatottsága a beérkezett levélszavazatokban. Ez az arány az idei áprilisi választásokra némileg csökkent. Idén a határon túli magyaroktól összesen 335 591 érvényes szavazólap érkezett be, ennek 84,23 százalékát a Fidesz-KDNP, 13,85 százalékát a Tisza és 1,55 százalékát a Mi Hazánk kapta.