A budapesti idősotthonokban egyetlen szabad hely sincs, immár évek óta. Az intézmények kihasználtsága 100 százalékos. Valójában a helyzet még rosszabb: minden megüresedett férőhelyre ott a soron következő várakozó, már az új beköltöző behívásakor.

 

A legrövidebb a várakozási idő: fél-kettő év

 

A fővárosi önkormányzat által működtetett idősotthonok várólistája a másfélszeresére nyúlt az elmúlt öt évben. A meglévő 3875 (ebből 3812 működik) férőhelyre 2021 végén 2800 idős ember szeretett volna bejutni, idén augusztusban már 5333 név szerepelt a várólistán. A kérelmezők száma rohamosan emelkedő tendenciát mutat. A fenntartói ellenőrzések tapasztalata szerint a benyújtott kérelmek több mint fele demens ellátást biztosító férőhelyre vonatkozik, jellemzően sürgősséggel, mivel a családok gyakran az utolsó pillanatban nyújtják be a kérelmet, amikor az erőforrásaik már kimerültek. Pedig egy-egy helyre esetenként éveket kell várni.

A hatalmas Pesti úti intézménybe a legrövidebb a várakozási idő: fél-kettő év. Az Alacskai úti otthonba másfél év az átlagos bejutás, a Halom utcai otthonba 2-4 év, de a Gergely utcai telephelynek az átlagot meghaladó férőhelyeire már 3-4 év. Az sem mindegy, hogy a beköltöző férfi vagy nő. A vámosmikolai otthonba például a nők 1-1,5 év alatt bejuthatnak, míg a férfiak 2- 2,5 év alatt. Gyulán éppen fordítva áll a helyzet: a férfiaknak kell kevesebbet várniuk egy helyre, átlagosan fél-egy évet. A főként demenseket ellátó Vázsonyi Vilmos otthonban 1-3 év a bekerülési idő. A Kútvölgyi úti több telephelyes otthon 300 helyére jelenleg 400-an várnak, a központi telephely egyágyas, átlagot meghaladó szobáira pedig éveket kell várni. A gödöllői otthonba a demens részlegen két-három év az átlagos várakozási idő, de egyágyas elhelyezés esetén már öt év, mozgássérült kérelmezők esetében pedig akár nyolc-tíz év is lehet.

A fővárosi önkormányzat tíz tartós bentlakást biztosító idősek otthonát tart fenn. Ezek összesen 27 helyszínen, illetve telephelyen működnek. Az otthonok zöme – 20 intézmény – Budapesten működik, a 7 fennmaradó Gödöllőn, Gyulán, Szombathelyen, Polgárdiban, Vámosmikolán és Visegrádon. Az engedélyezett férőhelyek száma összesen 3875, ebből 2583 budapesti otthonban  található. A legnagyobb intézmény a Kamaraerdei út idősek otthona, ahol 652 szépkorú él együtt. A legkisebb a vámosmikolai, ahol 245 idős lakik. Az otthonok működését a fenntartó főváros rendszeresen ellenőrzi.

Egyre nagyobb arányban vannak a fekvőbetegek

 

A fővárosi üzemeltetésű otthonok mindegyike határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, a vámosmikolait leszámítva, szakápolási engedéllyel is. A jogszabályban előírtakat meghaladóan többféle szakorvost alkalmaznak, ami egyfelől lehetővé teszi a magas szintű egészségügyi ellátást az otthonokban, másfelől segít abban, hogy minél kevesebb alkalommal kelljen szakorvosi vizsgálatra kórházakba és szakrendelőkbe vinni a nehezen mozgó lakókat.

Az otthonokban a személyes gondoskodást végzők a törvényi előírást meghaladó arányban, 90 százalékban, szakképzett ápolók. A munkatársak megtartását szolgálta a Budapest-pótlék és a rendszeres továbbképzés.

Az idősotthonokba való felvételnek feltételei vannak. A fővárosi önkormányzat által működtetett intézményekbe – a magánotthonok megengedőbbek, de jóval drágábbak – csak azok a kérelmezők kerülhetnek be, akiknek a gondozási szükségletük III. fokozatú vagy egyéb körülmények, például középsúlyos-súlyos demencia indokolják azt. A beköltözők közt egyre nagyobb arányban vannak a fekvőbetegek, folyamatos ápolásra szorulók, nagyon sokan már a beköltözéskor demensek. Mindenhol megjelent a szakápolási szükséglet. Az intézmények teljes körű ellátást nyújtanak, amelynek része a lakhatás mellett a napi ötszöri étkezés, a szükséges ruházat, illetve textília biztosítása, a mentális gondozás és az egészségügyi ellátás.

Mindezzel együtt az otthonok nem mindegyikének felszereltsége felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ennek oka esetenként az intézménynek helyet adó épület adottságaiból adódik. Másrészt, több intézményben is előfordul, hogy egy szobában négynél többen élnek, tekintettel a várakozók nagy számára. A férőhelyek csökkentése így szóba sem jöhet. Az elmúlt években bővítésre sem igen jutott forrás. A főváros már azt is nagy eredménynek könyveli el, hogy a szombathelyi otthonban a „Nagykastély” és a „Pavilon” belső felújítása megtörtént. Gyulán egy korábbi laktanyaépületben látják el a lakókat, a hely adottságából fakadóan nagy alapterületű és létszámú szobákban. 2025-ben sikerült átadni egy korszerű, 72 férőhelyes épületrészt, amely részben tehermentesíti a régi lakószobákat. A következő terv a régi rész korszerűsítése.

 

Szinte minden intézmény korszerűsítésre szorul

 

Minden otthonban van folyosónként legalább egy klimatizált helyiség. Az új eszközök, bútorok beszerzését igyekeznek az egyre nagyobb számú fekvőbeteg korszerű ellátásához igazítani. De egyelőre az akadálymentesítés sem teljes körű. Esetenként a műemléki kastélyépületben nincs is erre mód, máskor a fővárosi ismert pénzügyi helyzete a fő akadály.

A forráshiány azért is nagy gond, mert a tavaly átadott gyulai új épületen túl szinte minden intézmény korszerűsítésre szorul. A Vámosmikolai Idősek Otthona visegrádi telephelyén az épület rendkívül korszerűtlen, az ott élőket máshová kellene költöztetni. Az engedélyezett 95 férőhely helyett már most is csak 66 idős lakik ott. Az épületek további átalakítása ugyanis nem lehetséges.

További 35 férőhely azért esik ki, mivel a Kútvölgyi úti Idősek Otthona Zugligeti úti épülete 2022 óta olyan családoknak ad otthont, amelyek az orosz-ukrán háború elől menekültek. Ez egyébként is egy régi villaépület, amely idősellátásra eleve nem igazán alkalmas, így az ottani férőhelyek kiváltása egyébként is indokolt lenne. A fentiek alapján a 3875 férőhelyből valójában 3812 férőhely nyitott az idősek előtt.

A férőhelyek számának növelése a hosszú és egy egyre gyorsabban bővülő várólistára tekintettel mindenképp elengedhetetlen, de a fővárosi intézményeknek otthont adó ingatlanok korszerűtlensége miatt különösen sürgető. Ennek forrásigénye azonban meghaladja a fővárosi önkormányzat pénzügyi kereteit, így a városvezetés a kormány segítségét kéri, tárgyalásokat kezdeményez Magyar Péter kabinetjével.