Lannert Judit: Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy depolitizáljuk az egyetemeket 

– Nemcsak Magyarország, hanem Európa számára sem volt könnyű az az időszak, amíg számos magyar egyetem nem vehetett részt az Erasmus+ nemzetközi mobilitási programban. Európa csak Magyarországgal lehet teljes – mondta Roxana Minzatu, az Európai Bizottság szociális jogokért és készségekért, minőségi munkahelyekért és felkészültségért felelős ügyvezető alelnöke a Tempus Közalapítvány hétfő esti rendezvényén, amit annak apropóján szerveztek, hogy a korábban közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz tartozó magyar egyetemek visszatérnek az Erasmus+ programba. 

Az előzményekről: az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében döntött arról, hogy átláthatósági és összeférhetetlenségi problémák miatt kizár a programból 21 magyar egyetemet, amelyek az úgynevezett „modellváltás” keretében az Orbán-kormány befolyása alatt álló alapítványokhoz kerültek. A Tisza-kormány a nyár folyamán tett lépéseket a rendszer felülvizsgálatára és átalakítására, így a modellváltó egyetemek ismét csatlakozhatnak az Erasmus+ programhoz. Roxana Minzatu szerint a program keretében már a következő félévben számos magyar hallgató kezdheti meg tanulmányait külföldi egyetemeken Erasmus-ösztöndíjjal. 

Lezárult a feltételességi eljárás, 4,2 milliárd euró szabadul fel, Magyarország visszatérhet az Erasmus+-programba

Az Erasmus magyarországi lebonyolításáért felelős Tempus Közalapítvány elnöke, Nagy Vince Balázs megköszönte, hogy az Európai Bizottság ismét lehetővé tette a magyar egyetemek csatlakozását, szimbolikus gesztusként pedig átadta az alelnöknek az érintett egyetemek által aláírt támogatási szerződések csomagját. Roxana Minzatu beszélt arról is, hogy bővíteni szeretnék az Erasmus+ programra szánt uniós forrásokat. 

Sok a kérdés, az állami egyetemeken háromból két dolgozó csalódott Magyar Péter bejelentése után

A rendezvényen részt vett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is, aki arról beszélt: az Erasmusból való kizárás nehéz időszak volt a magyar felsőoktatás számára, és soha nem lett volna szabad megtörténnie, hogy magyar egyetemi hallgatók politikai okokból szenvedjenek el ilyen hátrányokat. Szerinte az Erasmus+ program azért is fontos, mert a magyar fiatalok a külföldi egyetemi tanulmányaik során teljesen más megközelítéseket, szemléleteket tapasztalhatnak meg az oktatásban. 

– Az előttünk álló kihívásokat tekintve Magyarország különleges eset, az elmúlt 16 év után ugyanis az az egyik legfontosabb feladatunk a felsőoktatásban, hogy depolitizáljuk az egyetemeket. Sokkal autonómabb, minőségibb és inkluzív felsőoktatást szeretnénk – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, az egyetemi oktatók, professzorok szemléletén, gondolkodásmódján is változtatni kell, az eddigi tapasztalatai alapján pedig azt látja, erre van nyitottság. 

Egyre több külföldi hallgató tanul a magyar egyetemeken, ötvenezerhez közelít a számuk

Mindemellett folytatni szeretnék a nemzetköziesítést, így azt is, hogy több külföldi, köztük több európai egyetemi hallgató és kutató jöjjön Magyarországra, a hazai egyetemek pedig aktív résztvevői legyenek az európai kutatási projekteknek. Szóba került a hazai Pannónia-program is, amit még az Orbán-kormány hozott létre az Erasmus mintájára, elsősorban az uniós programból kizárt magyar egyetemek számára. Lannert Judit azt mondta, a két program nem zárja ki egymás, ezért szeretnék megtartani a Pannónia ösztöndíjprogramot is.