Szennyező-e a paksi talajszilárdítás földje?

Szeptemberben arról tájékoztatta egy névtelen feljelentő a rendőrséget, a Legfőbb Ügyészséget és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot (ÉKFM), hogy bűncselekmény történt, amikor a paksi atomerőmű épülő 5. és 6. blokkjának alapozásakor kitermelt földet lerakták a Duna-parti város külterületén lévő Mária bányában. Ez a homokbánya csakis nem veszélyes hulladékokat fogadhat be, ám a feljelentő szerint az odaszállított földnek jelentős a cementtartalma, ezért veszélyt jelent a környezetre.

Az említett erőműblokkok alapozása úgy történik, hogy a földbe húsz méternél mélyebb lyukat fúrnak, majd azokba betont juttatnak. A cölöpök helyéről kitermelt földet lerakókba szállítják, csakhogy ez a talaj részben összekeveredik a cölöpök anyagával. A cementben számos adalékanyag van, s azok környezetszennyezők, állítja a feljelentő, aki nemcsak az illetékes hatóságokat, hanem szerkesztőségünket is megkereste. Nekünk be is mutatkozott, de kérte, hogy cikkünkben a nevét ne említsük.

Megkerestük a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk, hol tart a vizsgálat, ám ők korainak tartották érdeklődésünket, és nem nyilatkoztak. Kerestük volna a környezetvédelmi tárcát is, csakhogy az ÉKFM – a jelek szerint – még fél év után sem állt fel, az új feladatokat és nevet kapó minisztérium elérhetetlen volt számunkra.

Egyszer már tettek feljelentést

Telefonon beszéltünk a Mária bányát üzemeltető izsáki cég, az Izsépker Plusz Kft. ügyvezetőjével, Péli Dénessel, és ő elmondta, hogy a Mária bányába szállított föld átesett laboratóriumi vizsgálatokon, s az alapján nem tartalmaz a környezetre ártalmas anyagokat. Péli értesült a feljelentésről és arról, hogy a megyei főkapitányság nyomozást indított az ügyben, de eddig nem hallgatták őt ki a rendőrök. Ennél többet a nyomozás lezárásáig nem kívánt nyilatkozni az Izsépker ügyvezetője.

Péli szavait erősítette az atomerőmű-beruházás gazdája, az állami tulajdonban lévő Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója, Rákóczi Péter. Tőle megtudtuk, hogy az erőmű-kivitelezés orosz fővállalkozója, a Roszatom talajszilárdítási feladatokat egy amerikai-német cégre bízta, s utóbbinak papírja van az alapozás során kitermelt föld laboratóriumi vizsgálatáról. A dokumentumok azt bizonyítják, hogy a cölöpök helyéről kiszoruló föld nem veszélyes anyag, így szabadon elhelyezhető a Mária bányában. Ebből az anyagból eddig összesen 1 millió 856 ezer köbmétert szállítottak a paksi homokbánya termelésből kivont területének tájrendezéséhez.

Ugyanakkor Rákóczi megemlítette, hogy a Paks II. miatt végzett talajszilárdítás kitermelt földje miatt már korábban is folyt rendőrségi vizsgálat. Két éve Keresztes Lóránt parlamenti képviselő tett feljelentést amiatt, hogy információi szerint az erőmű alapozásakor keletkező cementtartalmú talaj egy részét Tolna város önkormányzati tulajdonban lévő bányájába szállították, pedig ezt nem tehették volna, mivel az a föld veszélyes hulladék.

Bűncselekmény történt, de elkövető nincs

Hogy a vizsgálat mire jutott, arról már Keresztes Lórántot kérdeztem. A volt képviselő – aki 2018-ban és 22-ben az LMP színeiben jutott be a parlamentbe – szürreálisnak minősítette a vizsgálat eredményét. 

– A feljelentést 2024 májusában tettem meg, és a Szekszárdi Rendőrkapitányság 2025 szeptemberében arról tájékoztatott, hogy a bűncselekmény elkövetését meg lehet állapítani, viszont az elkövető kilétét nem, ezért a vizsgálatot felfüggesztik. Ez számomra felfoghatatlan, mert miképp lehetséges, hogy nem tudják megállapítani: ki fuvarozott a tolnai bányába több tízezer tonna földet? A Legfőbb Ügyészségen megpanaszoltam a végzést, és ott úgy döntöttek, hogy újra kell indítani a vizsgálatot, és azzal a megyei főkapitányságot bízták meg. Hogy ez a tavaly novemberben elindított vizsgálat hol tart, arról azóta se kaptam tájékoztatást- mondta,

A Keresztes szavaiból megismert ügy miatt újra megkerestem a Tolna megyei főkapitányságot. Immár azt kérdeztem, hogy a tolnai bányába került-e szennyezett föld a paksi alapozásból, s ha igen, akkor ez a helyzet jelent-e veszélyt a mélységi és felszíni vizekre, a közelben élő emberekre, a környék élővilágára. Ezúttal se kaptam választ. Azt is szerettem volna tudni, hogy a felfüggesztett vizsgálatnál milyen  bűncselekmény nyomára bukkant a rendőrség, és miért nem volt megállapítható, hogy a tolnai bányába ki és honnan szállította a Keresztes Lóránt által környezetszennyezőnek mondott földet? Ez a kérdés is válasz nélkül maradt.

Indokolt az újbóli vizsgálat?

Mellesleg nekünk néhány telefonnal sikerült megtalálni azt a céget, amely az atomerőmű-alapozásról a tolnai homokfejtésbe fuvarozta a földet. A bányát a Plastic Work 2000 Kft. bérli a tolnai önkormányzattól. A kft. vezetője Takács Balázs megkeresésünkre elmondta, hogy az ő tulajdonában van az a cég is, amely a földet a bányába szállította. Összesen 25 ezer tonnát fuvaroztak oda Paksról, s a föld nem hulladék, hanem – a független laborvizsgálatok alapján – „újrahasznosítható anyag”, ami szigetelés nélkül elhelyezhető bármely lerakóban. Takács hozzátette, hogy az anyag már nincs a tolnai bányában, a Plastic Kft. ugyanis – jó pénzért – eladta azt egy útépítő cégnek, aki egy út alá töltést emelt belőle.

Bízzunk benne, hogy nem szennyezett az út alá töltött föld, mert ha mégis, akkor felszedése és ártalmatlanítása, aztán a feltört út újbóli megépítése nagy munkával és költséggel jár. Ennek tükrében még inkább érthetetlen, miért nem sikerült a nyomozás során ennyi idő elteltével megállapítani azt, hogy szennyezett-e az erőmű alapozásánál felszínre kerülő, majd a bányákba szállított föld? Vagy, ha a rendőrség tudja már az eredményt, akkor miért nem osztja meg a nyilvánossággal?

Amúgy a Mária bánya dolgában tett feljelentés megfogalmazója nem hisz abban, hogy a paksi alapozásnál kitermelt föld laborvizsgálata valós. Úgy véli, hogy a nyomozás során feltétlenül indokolt a bányába hordott föld összetételének újbóli vizsgálata. Szerinte a hatóságok azért hunytak szemet a történtek fölött, mert a Mária bánya tulajdonosa jó kapcsolatban volt a Fidesszel.

Kérdeztük erről Péli Dénest, aki azt válaszolta, hogy ő sosem volt tagja a Fidesznek. Az is tény, hogy Péli egyik cégének, az Innosped Kft.-nek 2011-ben Orbán Áron volt a tulajdonosa. Amikor ezt megemlítettük Pélinek, akkor azt mondta, nem ismeri a volt miniszterelnök öccsét, az említett céget 2011-ben Orbán Áron eladta, és ő azt csak tíz évvel később és mástól vette meg.