Gerillaváltozatok? – Elégedetlenek a dolgozók képviselői a kutatóhálózati törvény tervezetével

Több ponton elégedetlenek a dolgozók képviselői a törvénytervezettel, amely a kutatóhálózat jövőbeni, már a Magyar Tudományos Akadémia szárnyai alatti működését szabályozná. A tervezet egyelőre nem nyilvános, de az MTA már kiadott egy tájékoztatót róla, és a törvényszöveg a kutatóhálózaton belül is terjed – így jutott el a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéhez (TDDSZ) is, amely közétett egy javaslatcsomagot az általuk szükségesnek tartott korrekciókról.

Az eredeti tervekhez képest egyébként tolódik a kutatóhálózat MTA-hoz való visszakerülésének időpontja, a törvényjavaslatnak a nyár elején kitűzött ütemterv szerint már szeptemberben át kellett volna mennie a társadalmi egyeztetés folyamatán. Most úgy tűnik, a kutatóhálózat újraegyesülése az MTA kötelékében jövő év januárjában történhet meg, Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat néven. Ekkor térhet vissza a hálózatba a tavaly leválasztott, majd az ELTE-hez csatolt négy humán kutatóközpont (Társadalomtudományi, Humán Tudományok, Közgazdaság- és Regionális Tudományi, Nyelvtudományi) is.

„A tervezet szerint a kutatóhálózatnak lesz egy 12 tagú Vezetőtestülete, amelyben a kutatóközpontok főigazgatói, az MTA és a Fiatal Kutatók Akadémiája is képviselteti magát, de jelen állás szerint a munkavállalók nem delegálhatnak tagokat. A szakszervezet szó sehol nem is szerepel a tervezetben. Az eddigi működéshez képest ez is előrelépést jelent, de mi a munkavállalók felé nyitottabb struktúrát képzeltünk el, és korábban úgy tűnt, erre van nyitottság. Most az a benyomásunk, hogy az MTA és a minisztérium nem szeretne változtatni ezen a részén a tervezetnek, és ez megütközést kelt a dolgozók körében” – mondta a Népszabadságnak Gerő Márton, a TDDSZ alelnöke.

Fotó: Huszár Dávid / Népszava – archív

A szakszervezet egyébként támogatja az egységes, MTA-hoz tartozó kutatóhálózat létrejöttét. Javaslatcsomagjukban felhívják a figyelmet: a szervezet 5-6 ezer fő közötti munkavállalót foglalkoztat majd, ami azt jelenti, hogy a Kutatóhálózat benne lesz a legnagyobb 40 foglalkoztatóban Magyarországon. „Állami finanszírozású, vezető kutatási intézményhálózatként nem csupán a kiváló kutatás a feladata, hanem az is, hogy példát mutasson a magyar cégeknek, szervezeteknek abban, hogy miként lehet rendezett, stabil munkaügyi kapcsolatokat kialakítani egy ekkora méretű intézményhálózaton belül” – írják. Éppen ezért azt kérik, a törvénytervezetben sorolják föl a Kutatóhálózatban reprezentativitással rendelkező szakszervezet delegáltját is a Vezetőtestület teljes jogú tagjaként. Jelenleg a Kutatóhálózatban a TDDSZ az egyetlen, reprezentativitással rendelkező szakszervezet. Szeretnék elérni, hogy a munkavállalói oldal a munkáltatói oldallal egyenlő számú képviselőt küldhessen a Vezetőtestületbe a kiegyensúlyozott döntéshozatal, az önkormányzatiság és a demokratikus működés érdekében.

A TDDSZ is hiányolja, hogy a jogszabálytervezet jelenleg nem határozza meg részletesen, hogy a Vezetőtestület tagjait milyen esetekben és hogyan hívhatják vissza. Azt is szeretnék elérni, hogy legyen részletesebben szabályozva az egyes Kutatási Intézmények vezetőinek kiválasztása, és ez történjen nyilvános pályázati eljárásban, amelynek során a munkavállalók is megismerhetik a jelentkezők pályázati anyagait, legyen beleszólásuk a kiválasztás folyamatába.

Emellett azt is hiányolják, hogy a jelenleg az ELTE-hez tartozó négy humán kutatóközpont visszatérésének folyamata és ütemezése a kutatóhálózat kötelékébe továbbra is homályos, ezt a törvénytervezet nem részletezi. Ezekben az intézetekben a legsürgetőbb kérdés a bérek rendezése. A tavaly az ELTE-hez csatolt kutatóközpontok 1200 dolgozója ugyanis kimaradt abból a 30 százalékos fizetésemelésből, amelyben a HUN-REN kötelékébe tartozók részesültek, ennek következtében a korábban is fennálló különbség tovább nőtt az egyes intézetek dolgozói között. A Nyelvtudományi Kutatóközpontban például egy PhD-fokozattal rendelkező tudományos munkatárs alapbére jelenleg bruttó 450 ezer forint (ez nettó 299 ezer forintot jelent), egy tudományos főmunkatársé pedig 525 ezer forint (nettó 349 forint). Ez utóbbi pozícióhoz már legalább ötéves, PhD utáni kutatói tapasztalat, nemzetközi publikációs és előadói tevékenység, pályázati aktivitás és vezető kutatói munka szükséges.

„Azzal, hogy a HUN-REN vezetése, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland főigazgató hosszas huzavona után lemondott, és az új elnök Stipsicz András, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatója lesz, az akadályok valószínűleg elhárulnak, és megérkezhet a HUN-REN-től a négy központhoz a fizetésemeléshez szükséges forrás. De a részleteket, hogy pontosan mikor és mennyi, még nem tudjuk” – tette hozzá Gerő Márton.

Fotó: Huszár Dávid /Népszava -archív

„A pohár nincs teljesen tele, de több ponton előrelépés az új törvény” – vélekedik Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tagja is. „Önmagában pozitívum, hogy megszűnik a HUN-REN név és a vezérigazgatói poszt, s hogy egyesülve visszakerülünk az Akadémiához, amely megkapja az alapító jogokat is. Szintén pozitívum, hogy megszűnik az irányítótestület KEKVA-jellege, vagyis a jövőben nem a tagok jelölhetik ki saját utódaikat. A vezető testület delegálása többoldalú lesz, és a delegáltak visszahívhatók lesznek. Emellett a kormányzat közvetlen befolyása lényegesen csökken” – sorolja a pozitívumokat Péter László. Ugyanakkor hozzáteszi: vannak hiányosságok, például a dolgozók képviselete nem lesz elégséges a vezetésben az üzemi tanácson keresztül, a reprezentatív szakszervezetnek mindenképpen helyet kellene adni az asztalnál, legalább megfigyelőként. Emellett nem látja tisztázottnak a szervezet jövőbeni jogi státuszát sem, ami nem derül ki egyértelműen a törvénytervezetből.

Az átalakítás egyik legnagyobb kérdése ugyanis az volt, hogy a kutatóközpontok milyen formában fognak tovább működni, költségvetési szervként az államháztartási törvény hatálya alatt, vagy úgynevezett „sajátos jogállású jogi személyként”, ahogy most a HUN-REN. A tervezet alapján végül az utóbbi mellett döntöttek a törvényalkotók, ugyanakkor Péter László úgy tudja, valamilyen módon visszakerülnek az államháztartás alá. „A sajátos jogi státusz azt jelenti, hogy nem tudható, milyen szabályok vonatkoznak majd pontosan erre a szervezetre, ez pedig jogbizonytalanságot okoz” – tette hozzá. Az ADF képviselője azt sem érti, miért nem lehetnek a jövőben közalkalmazottak, hiszen a közfeladat-finanszírozási szerződéseken keresztül végül is közfeladatokat látnak el. Úgy gondolja a közalkalmazotti státusz a jelenleginél több garanciát biztosítana a dolgozók számára.

Péter László furcsának találja, hogy a szakmai szervezeteknek, dolgozói képviseleteknek úgy kell most véleményezniük a törvénytervezetet, hogy abból csak „gerillaváltozatok” terjednek egymás között. Úgy tudják, a valódi társadalmi vitára a kormány novemberben egy hetet szán, amit nem tartanak elegendőnek.