Tarr Zoltán: Elfeledkezünk arról, hogy micsoda erő kellett ahhoz, hogy az emberek felvállalják a véleményüket egy elnyomó hatalommal szemben

Az októberi események kapcsán hamar belecsúszunk abba, hogy csak a fegyveres harcokról és a forradalom leverésének folyamatáról beszéljünk, és elfeledkezünk arról, hogy micsoda erő kellett ahhoz, hogy az emberek felvállalják a véleményüket, egyre erősebben hangot adva neki, egy elnyomó hatalommal szemben – mondta el Tarr Zoltán a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában arra a kérdésre, hogyan lehet megőrizni azoknak a hétköznapi, olykor teljesen eltérő világnézetű átlagembereknek az emlékét, akik a 70 évvel ezelőtti eseményeket elindították.

A miniszter elmondta, az ünnepi megemlékezések során arra a társadalmi összefogásra szeretnék felhívni a figyelmet, ami ahhoz kellett, hogy az október 23-i és azt követő események egyáltalán el tudjanak indulni. Mint elmondta, nem külső hatásra mozdultak meg az emberek, egyszerűen érezték, hogy eljött az idő megmutatni a saját vezetőiknek és a világ hatalmainak is, hogy másfajta országban szeretnének élni.

Hatvani Tóth Erika kérdésére, miszerint mit jelent a valódi szolidaritás, Tarr azt válaszolta, hogy a szolidaritás soha nem lehet passzív. Szerinte az igazi szolidaritás azt jelenti, hogy megindulunk egymás felé, és ha ez megtörtént, akkor tudunk közösen haladni a kitűzött céljaink felé. Hozzátette, ennek az elhatározásnak belül kell megszületnie, parancsszóra nem fogják az emberek szeretni egymást, ráadásul, ha a hatalom rá akart erőltetni valamit a társadalomra, az mindig ellenállásba ütközött.

A műsorban szó volt még többek között arról is, hogy a ma élő fiatalok értik-e, átérzik-e 1956 jelentőségét, illetve, hogy lehet közelebb hozni a rendszerváltás után született generációhoz ’56 lényegét. Tarr szerint a fiatalok tisztában vannak a forradalom jelentőségével, úgy véli, a legfontosabb dolog, amit ’56 emlékén meg kell mutatni nekik, az összefogás jelentősége.

Ha képesek vagyunk magunk elé képzelni, hogy mit akarunk elérni és hátrébb tudjuk szorítani a különbözőségeinket azért, hogy ennek érdekében összefogjunk egymással, akkor el lehet érni. Erről szóltak a forradalom első napjai.

Úgy fogalmazott, bár semmilyen formában nem szeretné a rendszerváltás utáni időszakot az ’50-es évek diktatúrájához hasonlítani, sajnos az 1989 után születetteknek is van tapasztalata arról, hogy milyen az, ha a társadalomnak a politikai hatalom egyeduralmi törekvéseivel kell szembenéznie. Mint mondta, hetven éve a különböző szolgálatok, szakemberek sem tudták, hogy mi készülődik az országban, az emberekben felgyűlt elnyomottságérzés kerekedett összefogássá.

Az idei évből sem volt egyértelműen megmondható, hogy az lesz a választások eredménye ami. Hozzátette, akkor is, most is, magyar emberek voltak azok, akik eldöntötték, hogy előre akarnak menni, hogy változtatni akarnak a körülményeiken, sőt saját magukon is.

A műsorvezető kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy nem minden parlamenti párt vesz részt a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára szervezett emlékülésen, Tarr Zoltán a következőket válaszolta:

Békességet találni, megbékélést keresni, az összefogást megvalósítani nehéz egy oldalról elindulva, ehhez minden fél kell. Talán az idő fogja megoldani. Annak a belátása, hogy azok a téveszmék, azok a rögeszmék, azok a félrecsúsztatott valóságelemek, amiknek a hatásai ma is érződnek, nem viszik előre sem az ellenzék sem az ország ügyét.

„Ilyen szépen megfogalmazott nulla százalékos béremelésről még nem hallottam”