Katonák is segítik a rendőrséget a francia tüntetések újabb hulláma előtt

Katonákat is bevetnek Franciaországban az október 24-re meghirdetett újabb tüntetések biztosításának támogatására. Laurent Nuñez belügyminiszter bejelentette be, hogy a Sentinelle-művelet állománya átvesz bizonyos, állandó őrzést igénylő feladatokat a rendőröktől és a csendőröktől. Így utóbbiakat a demonstrációk útvonalára, valamint a gyors beavatkozást igénylő helyszínekre vezényelhetik. A francia nemzetgyűlés hivatalos jegyzőkönyve szerint a tárcavezető kifejezetten az erők felszabadításával indokolta a katonák bevonását.

A döntés az előző szombat súlyos zavargásaira adott válasz. A megélhetési költségek és az oktatás állapota miatt utcára vonulók tömegei mellett több városban romboló csoportok is megjelentek. A belügyminisztérium 550 ezer résztvevőt számolt, a szervezők 800 ezerről beszéltek. Párizsban, Lyonban, Bordeaux-ban és Marseille-ben összecsapások, fosztogatások és középületek elleni támadások történtek. Az erőszak képei uralták a híradásokat, holott a tömeges megmozdulások résztvevőinek jelentős része békésen tiltakozott. 

Sébastien Lecornu miniszterelnök a parlamentben elismerte, a rendőri biztosítás október 17-én túlságosan helyhez kötött volt, és nem tudott elég gyorsan alkalmazkodni az eseményekhez. A szombati készültséget ezért nagyszabásúnak ígérte. A belügyminiszter tervei között gyorsabban mozgósítható egységek, rendőri különleges alakulatok, páncélozott járművek és vízágyúk is szerepelnek. Az egyes rendezvények betiltását is mérlegelik, ha a hatóságok közrendvédelmi kockázatot állapítanak meg. A korlátozások nem jelentenek minden demonstrációra kiterjedő általános tilalmat.

A limoges-i városháza pusztulása fordulópont lett

A közép-franciaországi Limoges-ban a városháza felgyújtása vált a zavargások legsúlyosabb jelképévé. A XIX. századi műemlék épület teteje beomlott, óratornya megsemmisült. Guillaume Guérin polgármester szerint a rendőri erők nem tudták megvédeni a középületet, mert máshol kötötték le őket az utcai események. A Reuters helyszíni beszámolójában a városvezető szervezett támadásként jellemezte a pusztítást. A tűzeset után a városban ezrek gyűltek össze, hogy elítéljék az erőszakot.

A nyomozásban október 20-án elfogtak egy 34 éves férfit, akit a hatóságok az épület felgyújtásában való részvétellel gyanúsítanak. Az Euronews francia kiadásának tudósítása szerint a férfit korábban szélsőbaloldali aktivizmussal hozták összefüggésbe, és szerepelt egy nemzetbiztonsági nyilvántartásban. Ez nem azonos a gyújtogatás bizonyításával: az őrizetbe vétel pillanatában az ügyben nem született bírósági ítélet. 

Vizsgálatot ígér Emmanuel Macron a franciaországi zavargások után, újabb tüntetések jöhetnek

A biztonsági kudarc körüli politikai vita ugyancsak éles. Yaël Braun-Pivet, a nemzetgyűlés elnöke már október 18-án parlamenti vizsgálat kezdeményezését jelentette be. A házelnök hivatalos közleménye szerint nemcsak a romboló csoportok módszereit, hanem a rendőri fellépés stratégiáját is vizsgálni kívánják. A képviselőcsoportok kedden a vizsgálóbizottság elindításának lehetőségéről egyeztettek; a testület felállításának pontos eljárási állását az értekezlet előzetes híreiből nem lehet véglegesen megállapítani.

A rendőrség kemény fellépése önálló vitát váltott ki. Egyes tüntetők szerint a könnygáz használata békés demonstrálókat is érintett, miközben a hatóságok kövekkel, gyújtópalackokkal és más támadásokkal szembesültek. A Le Monde riportja szerint a kis, mozgékony csoportok megosztották az egyenruhások figyelmét. 

Biztonsági szigor és társadalmi elégedetlenség

Párizs egyes körzeteiben éjszakai kijárási korlátozások léptek életbe, és ideiglenesen megtiltották a gyülekezést bizonyos területeken. A Köztársaság tér környékén megerősített járőrözés volt látható. A főváros egyes részein elrendelt gyülekezési tilalmakat szerda reggelig hosszabbították meg, és korlátozták az éghető folyadékok kis tartályokban való szállítását.

A Sentinelle 2015 óta a francia belbiztonsági jelenlét egyik eszköze: katonái főként veszélyeztetett helyszíneket, közlekedési csomópontokat és fontos épületeket védenek. Az új bejelentés lényege a feladatmegosztás, nem pedig az, hogy a hadsereg a tüntetők oszlatásának általános szereplőjévé válna. A rendfenntartási műveleteket továbbra is a rendőrség és a csendőrség végzi, a katonák pedig őrző feladatokkal tehermentesíthetik őket.

A francia kormány elismerte, hogy súlyos hibákat vétett, túl kevés rendőrt vezényeltek az utcára a zavargások idején

Az állam fellépése ugyanakkor nem oldja meg az elégedetlenség társadalmi okait. A diák- és tanárszervezetek az iskolák túlzsúfoltságát, a létszámhiányt és a források elosztását bírálják, más tiltakozók a megélhetési terheket emelik ki. A sárgamellényes mozgalomhoz kötődő csoportok is újabb szombati akciót hirdettek. A különböző szervezetek követelései nem mindenben egyeznek, és az erőszakot elkövetők politikai hovatartozása sem vezethető le automatikusan a rendezvények céljaiból.

A politikai pártok között máris megindult a felelősség áthárítása. A kormány a szélsőbaloldali csoportok szerepét hangsúlyozza, míg a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) visszautasítja, hogy a zavargásokért felelősség terhelné. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) a rend helyreállítását sürgeti; a szocialisták és a zöldek viszont a társadalmi válság kezelését is számon kérik. Lecornu a pártokat csütörtökre egyeztetésre hívta, a szakszervezetekkel pedig szerdára tervezett találkozót.