Döntött az Alkotmánybíróság, nem lehet tovább halogatni az Óbudai Gázgyár kármentesítését

Az Alkotmánybíróság nyilvános ülésen kihirdetett határozatában megállapította, hogy Alaptörvény-ellenes a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben szereplő beavatkozási terv felülvizsgálatát szabályozó eljárás, ezért megsemmisítette azt. Az eljárás ugyanis gyakorlatilag jogi értelemben kedvezőbb helyzetbe hozta a kármentesítésre kötelezettet akkor, ha hozzá sem látott a feladat elvégzéséhez.

Az indoklásban a testület hangsúlyozta, hogy a megsemmisített szabály nem érvényesítette a magyar és az uniós jogban egyaránt hangsúlyos „szennyező fizet” elvet. A kormányrendeletben rögzített eljárási mechanizmus teljes egészében kivonta a kármentesítés alól a szennyezések által legsúlyosabban érintett területeket. A testület kimondta, hogy a megsemmisített szabály nem egyszerűen csak veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését, hanem nyilvánvalóan hozzájárul a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához, ráadásul lényegében automatikusan biztosítja a kötelezett számára a kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a határidő meghosszabbítását is.

Az MVM nem húzhatja tovább az időt

A megtámadott kormányrendelet nem csupán nem érvényesítette a „szennyező fizet” elvet, hanem éppen a „szennyező nem fizet” elvét kodifikálta. A kötelezett (az MVM – a szerk.) lényegében mentesült a korábbi beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettsége alól. Sőt a kormányrendelet azt sem zárta ki, hogy a kármentesítésre kötelezett cég a beavatkozási terv felülvizsgálatát követő öt év múlva is halasztást kapjon. Márpedig a felszín alatti vizek állapotát már önmagában a szennyezés felszámolásának időben történő elhúzódása is súlyosan veszélyezteti.

A vitatott szabályozás lehetővé tette, hogy a kármentesítésre kötelezett, miután ne  teljesített, újabb beavatkozási tervet készíthessen, egyúttal mentesülve is a korábban már előírt kötelezettségek teljesítése és a teljesítés miatti jogkövetkezmények viselése alól. Ezzel egyrészt csökken a „szennyező fizet” elve mögött meghúzódó anyagi ösztönzőerő, másrészt a szennyezéssel érintett terület tulajdonosa mindaddig kénytelen tulajdonjogának korlátozását elszenvedni, ameddig a helyreállítás be nem fejeződik. A korlátozó hatást megfelelő értékgarancia sem ellentételezi, hiszen a környezetvédelmi szabályozás a beavatkozási terv felülvizsgálatának idejére kártalanítást nem irányoz elő.

A most megsemmisített kormányrendelet az Óbudai Gázgyár ügyében nem alkalmazható az Ab határozata szerint, vagyis: az MVM-nek nincs módja tovább húzni a kármentesítés végrehajtását.

Az Óbudai Gázgyár 21 hektáros területe a főváros egyik legértékesebb barnamezős fejlesztési területe és ipari műemléképület-együttese is egyben. Bár déli része az elmúlt harminc évben megújult és Graphisoft Park néven a főváros egyik legszínvonalasabb, campus-jellegű irodanegyedévé alakult át, északi részének fejlesztése mindmáig várat magára. Ennek oka a különféle toxikus anyagokkal szennyezett talaj, amelyből a szennyezés ráadásul az Óbudai Duna-ág felé mozog, és alacsonyabb vízállásnál el is éri a folyót. A korábbi gázgyártási tevékenység következtében a Graphisoft Park tulajdonában álló északi 3,2 hektár fejlesztési terület szennyezett. A terület kármentesítése a szennyező kötelezettsége, ez a társaság a Fővárosi Gázművek, jelenlegi jogutódja az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

A szennyezés ténye 1994 óta ismert; a „szennyező fizet” elv alapján a kármentesítést így a FŐGÁZ Zrt.-nek, illetve mindenkori jogutódjának kellene elvégezni. 2014-ben a Fővárosi Önkormányzat felújította a műemléki védettségű, víz- és kátránytornyokat, melyek azonban – a környezetük állapota miatt – azóta is kihasználatlanul állnak. Az Orbán-kormány azonban abban az évben megvette a Főgáz Zrt., amely azóta az MVM része lett. Az évről évre sok tízmilliárdos profitot termelő cég azonban különböző jogi és eljárási fortélyokkal folyamatosan kibújt a kármentesítési kötelezettség alól.

A Fidesz minden évben lesöpörte

A volt Óbudai Gázgyár területéből 1996-ban 18 hektárt megvásárló adásvételi szerződésben rögzítették, hogy a kármentesítés az eladó feladata – a Graphisoft Park Kft. megelégelte a halogatást és közigazgatási pert indított az MVM ellen, és arra kérte az érintett fővárosi önkormányzatot, hogy szálljon be a perbe. A Fővárosi Közgyűlés támogatta a kérést.

Több mint 200 ezer tonna – idegméreg, rákkeltő – mérgezőanyag van ott a földben, ehhez képest a Fidesz minden évben lesöpörte a terület kármentesítésének megindítására tett ellenzéki javaslatot a Parlamentben. Több mint három évtizede nem sikerült elérni, hogy Budapest egyik legfontosabb ivóvízbázisát, a Dunát megóvják a szennyezéstől. A rákkeltő anyagok koncentrációja hatvanszorosa a megengedettnek, az idegmérgeké tízszeres, az arzénból a határérték hatszorosát mérték.

Karácsony Gergely főpolgármester akkor úgy fogalmazott: „ami történik, túlzás nélkül: közveszély. A kármentesítésre jogszabály kötelezné az állami MVM-et, ám évek óta más sem történik, minthogy a határidő idő lejárta előtt pár nappal, legutóbb éppen a karácsony előtti napon, hoznak egy határozatot és eltolják a határidőt. Menlevelet adnak a semmittevésre. A mérgező semmittevést megelégelte a területen működő Graphisoft Park, és perben igyekszik munkára fogni a magyar államot.”

Idén augusztusban az MVM Next a főpolgármesternek azt ígérte, hogy a vízügyi hatóság közreműködésével elhatárolja a szennyezett mederfelszínt, és hozzáfog a beszivárgó szennyező anyagok semlegesítéséhez. Karácsony Gergely  az Óbudai Gázgyár kármentesítését az Orbán-kormány „pusztító örökségének” nevezte az akkori FB- bejegyzésében, és kvázi nyomásgyakorlásként azt írva, hogy Magyar Péter kabinetjének „sürgős feladata” van a területtel.