Újabb kínai áruk behozatalát korlátozná az Európai Unió, a vegyipar is célkeresztbe kerülhet

Újabb kínai termékek európai behozatalát korlátozhatja az Európai Unió. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós vezetők brüsszeli találkozóját követően közölte: a kínai hibridautók importjának mérsékléséről született megállapodás önmagában nem elegendő a kereskedelmi kapcsolatokban kialakult egyensúlyhiány kezelésére. Az Európai Bizottság ezért további piacvédelmi intézkedésekre készül, amelyek kidolgozását a tagállami vezetők is támogatják.

Ursula von der Leyen azzal indokolta a tervezett lépéseket, hogy az EU Kínával szembeni árukereskedelmi hiánya jelenleg naponta meghaladja az egymilliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy az uniós piacra tartósan jóval több kínai termék érkezik, mint amennyit az európai vállalatok a kínai piacon el tudnak adni. A probléma különösen érzékeny azokban az ágazatokban, amelyekben az európai gyártók a magas energiaköltségekkel, a beruházási nehézségekkel és az olcsó importtal egyszerre szembesülnek.

A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy az európai ipar szereplői maguk is erőteljesebb védelemért fordultak Brüsszelhez. A cél azonban még nem egy átfogó kínai importtilalom: az uniós vezetés egyes termékcsoportoknál külön-külön vizsgálná, indokolt-e a behozatal korlátozása. A lehetséges eszközök jogi formájáról, időzítéséről és pontos hatályáról egyelőre nem született végleges döntés.

A hibrid autók után más iparágak következhetnek

Az első fontos előzmény az októberben elért EU–Kína-megállapodás, amely a Kínában előállított hibrid és hálózatról tölthető hibrid gépkocsik európai exportját fogja vissza. Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos korábbi tájékoztatása szerint az egyezség az eddigi szállítások több mint felét érintheti, és többéves időszakra szól. A megállapodás hátterében a kínai autógyártók gyors európai térnyerése és a hagyományos európai gyártók növekvő versenynyomása áll.

Az autóipari megállapodás ugyanakkor csak egy része az egyre szélesebb kereskedelmi vitának. Emmanuel Macron francia elnök a brüsszeli találkozót követően a vegyipari termékeket, a műanyagokat és a ferroötvözeteket említette olyan területekként, ahol további uniós lépések válhatnak szükségessé. A ferroötvözetek a vas és más fémek ötvözetei, amelyeket például az acélgyártás során használnak fel; ezért az esetleges korlátozások a feldolgozóipar számos további vállalatát is érinthetik.

A Bizottságnak mindenekelőtt először fel kell mérnie, mely termékeknél szükséges a piacvédelmi fellépés, és hogyan lehet a döntéseket összeegyeztetni az uniós joggal, valamint a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal. Egyes termékek korlátozása védheti az európai termelőket, de drágíthatja a beszerzést azoknak a cégeknek, amelyek éppen a kínai alapanyagokra támaszkodnak.

A kereskedelmi hiány és az ipari verseny szempontjából alapvető kérdés a kínai termelési többlet. Ha az ottani vállalatok több árut állítanak elő, mint amennyit saját országukban értékesíteni tudnak, az exportpiacokon keresnek vevőket. Az európai cégek közül sokan attól tartanak, hogy a nagy mennyiségben és kedvező áron érkező termékek kiszorítják őket hagyományos piacaikról. Peking ugyanakkor az ilyen intézkedéseket rendszerint a szabad kereskedelmet korlátozó lépésekként bírálja, és a kínai vállalatok versenyképességével magyarázza azok sikereit.

Francia és német sürgetésre gyorsabb uniós válasz készül

Franciaország régóta szorgalmazza az európai ipar aktívabb védelmét, Németország viszont a kínai piacnak kitett nagy exportvállalatai miatt hagyományosan óvatosabb volt. A két ország szeptemberben közös javaslatot tett arra, hogy az EU gyorsabban reagálhasson, ha egy külső ország gazdaságpolitikája súlyos károkat okoz az európai vállalatoknak. Von der Leyen üdvözölte a kezdeményezést.

Az elképzelés szerint az Eu olyan eszközt kapna, amellyel indokolt esetben rövid idő alatt korlátozhatja egyes külső szereplők hozzáférését az egységes piachoz. Ez eltér a hagyományos, gyakran hosszadalmas vizsgálatokra épülő kereskedelemvédelmi eljárásoktól. A gyorsaság azonban jogi és politikai kérdéseket is felvet: a tagállamoknak meg kell határozniuk, milyen körülmények között, milyen bizonyítékokra támaszkodva és milyen ellenőrzés mellett lehetne ilyen intézkedést alkalmazni.

Berlin és Párizs tovább lazítaná a belső égésű motorok 2035-ös uniós kivezetésének szabályait

A Bizottság decemberre egy másik javaslatot is ígér. Ennek feladata az lenne, hogy csökkentse az európai vállalatok egyetlen országtól vagy beszállítótól való függését a kritikus termékek és alapanyagok esetében. Az elmúlt évek ellátási zavarai megmutatták, milyen kockázatot jelenthet, ha egy kulcsfontosságú alkatrészhez, nyersanyaghoz vagy technológiához csak kevés forrásból lehet hozzájutni. A diverzifikáció ezért iparpolitikai és biztonsági kérdéssé is vált.

Von der Leyen emellett szolidaritási mechanizmust is kilátásba helyezett azoknak a tagállamoknak vagy ágazatoknak a támogatására, amelyek külső gazdasági kényszerítés vagy megtorlás célpontjává válnak. Az ilyen rendszer lényege az volna, hogy a nyomás alá helyezett ország ne maradjon egyedül a gazdasági következményekkel. A mechanizmus részletszabályai és a támogatás lehetséges formái ugyanakkor még kidolgozásra várnak.

A magyar beruházásoknál az előállítás helye döntő lehet

Magyarország számára a kérdés elsősorban az ipari beszállítói láncok miatt fontos. Az Orbán-kormány idején jelentős kínai autóipari és akkumulátoripari beruházásokat jelentettek be, köztük a BYD szegedi járműgyárát és a CATL debreceni akkumulátorgyárát. Az új magyar kormánynak ezért azt is mérlegelnie kell, milyen hatást gyakorolhat a szigorodó európai piacvédelem a már ide települt vagy beruházást tervező cégekre.

A különbség lényeges: a Kínából az EU-ba behozott késztermék korlátozása nem azonos egy Magyarországon, uniós területen gyártott termék korlátozásával. A BYD szegedi üzeme és a CATL debreceni létesítménye ezért nem tekinthető automatikusan az új importintézkedések célpontjának. Ugyanakkor a Kínából érkező alapanyagok, alkatrészek és vegyipari termékek esetleges korlátozása a hazai gyártók költségeit és beszállítói döntéseit is befolyásolhatja.

Az uniós fellépés kimenetele attól is függ, milyen választ ad Peking. A további korlátozások javíthatják bizonyos európai gyártók versenyhelyzetét, ám kereskedelmi ellenlépésekhez is vezethetnek, és az ellátási láncok átállítása időt és pénzt igényel.