Román vadászgépek két drónt lőttek le a Fekete-tenger felett

Két román F–16-os vadászgép két pilóta nélküli repülőeszközt lőtt le szombat este a Fekete-tenger felett, Sulina kikötővárostól keletre és délkeletre. Radu Miruță ügyvezető védelmi miniszter tájékoztatása szerint a drónok behatoltak Románia légterébe, mielőtt a román légierő megsemmisítette őket. Azt egyelőre nem közölték, honnan indították az eszközöket, ki működtette őket, és mi lehetett a céljuk.

A HotNews román hírportál által ismertetett minisztériumi tájékoztatás szerint a két vadászgép 17.43-kor szállt fel a borceai légi támaszpontról. A radarrendszer a Kígyó-szigettől mintegy 120 kilométerre keletre észlelt délnyugat felé haladó légi célokat. Az első drón 17.59-kor lépett a román légtérbe, két perccel később lelőtték. A második 18.01-kor lépte át a határt, és 18.05-kor semmisítették meg.

A két drónt két különböző pilóta lőtte le, román felségvizek fölött. A megsemmisítés helye az egyik esetben mintegy 25 kilométerre délkeletre, a másikban 20 kilométerre keletre volt Sulinától. A román közlés alapján tehát nem egyszerűen a határ közelében észlelt, hanem ténylegesen román légtérbe behatolt eszközökről volt szó. A drónok azonosításáról és esetleges roncsainak vizsgálatáról egyelőre nem áll rendelkezésre megerősített eredmény.

Hajók kerültek a célkeresztbe

A mostani légvédelmi beavatkozás különösen feszült időszakban történt. Októberben egymást érték a kereskedelmi hajókat érő támadások a Fekete-tenger román és bolgár partjai közelében. Ezek az útvonalak Ukrajna külkereskedelme, köztük gabonaexportja szempontjából is jelentősek. A veszély ugyanakkor nemcsak az ukrán kikötők megközelítését érinti: a térségben közlekedő, különböző országok lobogója alatt hajózó polgári személyzet is közvetlen kockázatnak van kitéve.

Október 13-án a bolgár partok közelében dróntámadás érte a Bissau-guineai zászló alatt közlekedő HS Dignity teherhajót, amely elsüllyedt. A bolgár hatóságok akkor tizenegy eltűnt tengerészről számoltak be. Egy másik, máltai zászló alatt hajózó teherhajó, a Chelsea 3 is találatot kapott, de a fedélzetén tartózkodó tizenöt embert kimentették. Az incidensekről a Reuters és a bolgár BTA hírügynökség is beszámolt.

Bulgária a NATO segítségét kéri, újra dróntámadás ért két hajót a partjainál

Két nappal később, október 15-én újabb súlyos eset történt a román partoknál. A San Marino-i lobogó alatt közlekedő Wine Trader tartályhajón tűz ütött ki, és a Reuters akkori jelentése szerint hét tengerészt eltűntként tartottak nyilván. A Comore-szigeteki zászló alatt hajózó Yara J fedélzetén szintén tűzeset történt a térségben; legénysége biztonságban volt. A román hatóságok az incidensek okát vizsgálták, így az egyes hajók sérülésének körülményeit és az elkövetők kilétét nem lehet minden esetben lezárt tényként kezelni.

A hajók elleni támadások esetében egy NATO-katonai forrás orosz eredetű drónokról beszélt, Bukarest azonban nem minden incidensnél nevezett meg felelőst. A szombaton lelőtt két eszköz eredetéről sincs nyilvánosan ellenőrzött bizonyíték.

A NATO válaszát sürgetik

A román és a bolgár vezetés már a szombati légtérsértést megelőzően közös fellépést sürgetett. Nicușor Dan román államfő és Rumen Radev bolgár miniszterelnök csütörtökön, a brüsszeli uniós csúcstalálkozó alkalmával egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral. A tárgyalások középpontjában a fekete-tengeri hajózás biztonsága, a drónfenyegetés és a szövetséges védelem erősítése állt.

Rutte a találkozó után jelezte: a NATO már növelte jelenlétét és drónelhárító képességeit a keleti szárnyon, és a fenyegetésekhez igazítja további védelmi intézkedéseit. Bulgária a tengeri megfigyelés és a közös fellépés megerősítését szorgalmazza. A térségben a katonai védelem kérdése szorosan összekapcsolódik a polgári kereskedelem biztonságával, mert a kikötőkhöz vezető útvonalakon a legkisebb bizonytalanság is többletköltséget és fennakadást okozhat.

Egy NATO-tagállam légterének megsértése közvetlen szuverenitási ügy, míg a parti tengeren kívül, a kizárólagos gazdasági övezetben történt támadás más nemzetközi jogi megítélés alá esik. A mostani két drón esetében a román közlés egyértelműen nemzeti légtérbe való behatolásról és román felségvizek fölötti lelövésről szól. Ettől azonban még nem következik automatikusan a NATO kollektív védelmi kötelezettségének életbe léptetése.

A bukaresti vezetés számára a legfontosabb az lehet, hogy a határ közelében észlelt repülőeszközöket időben azonosítsa, és a polgári hajózásra is veszélyt jelentő fenyegetéseket elhárítsa. A beavatkozás bizonyította, hogy a román vadászgépek képesek gyorsan reagálni. A fekete-tengeri biztonsági válság azonban egyre drámaibb méreteket ölt.