Trump az árnyékflotta elleni szankciókon enyhítene, London viszont további szigort sürget

Enyhítene az úgynevezett árnyékflotta egyes hajóit sújtó szankciókon Donald Trump amerikai elnök kormánya, hogy csökkentse a rendkívül magas tengeri szállítási költségeket. A Reuters egy amerikai kormányzati tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be: Washington lehetővé tenné, hogy korábban büntetőlistára tett tartályhajók olyan kőolajat és olajtermékeket szállítsanak, amelyekre nem vonatkozik amerikai tilalom. Döntésről egyelőre nincs szó, a lehetőséget még vizsgálják.

A terv olyan hajókat érinthet, amelyek korábban többek között Oroszországból, Iránból és Venezuelából származó energiahordozókat fuvaroztak. Az amerikai elképzelés célja, hogy több nyersolaj és finomított termék kerülhessen piacra a Perzsa-öböl térségéből. A Reuters szerint az iráni háború megzavarta a hajóforgalmat, és rekordmagasságba emelte a fuvardíjakat.

A tervezett könnyítés nem azonos az orosz vagy iráni olajra vonatkozó tilalmak általános feloldásával. A különbség a hajó és a rakomány jogi helyzete között van: egy korábbi tevékenysége miatt szankcionált tartályhajó külön engedéllyel olyan árut szállíthatna, amelynek kereskedelme önmagában nem tiltott. Az amerikai energiaügyi minisztérium azt hangsúlyozta, hogy a lépés nem segítené Oroszországot olajának és olajtermékeinek fuvarozásában.

Mitől árnyékflotta egy hajóhálózat?

Az árnyékflotta nem egyetlen ország hivatalos flottáját vagy egyetlen vállalat hajóparkját jelenti. Olyan tartályhajók és az őket működtető cégek laza hálózatát nevezik így, amelyek a szankciókkal korlátozott olajkereskedelmet szolgálják ki. Oroszország esetében ezek a hajók segítenek fenntartani a bevételeket hozó exportot a nyugati korlátozások mellett is.

A hajók tulajdonosi háttere gyakran nehezen követhető, nevük és a lajstromozásuk szerinti ország is változhat. Az Európai Parlament dokumentumai szerint sok közöttük az idős tartályhajó, amely nem rendelkezik az ágazatban megszokott biztosítási fedezettel. A hajóazonosító jeladók kikapcsolása vagy a nyílt tengeri rakományátrakás szintén megnehezítheti az útvonal és az olaj eredetének ellenőrzését.

Ez a rendszer környezeti kockázatot is jelent. Egy rosszul karbantartott vagy nem megfelelően biztosított hajó balesete után nehéz lehet megállapítani, ki viseli az olajszennyezés eltakarításának költségeit. Az uniós intézmények ezért a hajók mellett a tulajdonosokat, üzemeltetőket és a működésüket segítő szolgáltatókat is igyekeznek szankciókkal elérni.

Az amerikai elképzelés az eddig ismert részletek szerint nem adna automatikus felmentést minden érintett hajónak. A használatukat tervező amerikai vállalatoknak a pénzügyminisztériumtól kellene engedélyt kérniük. A pontos feltételeket, az érintett hajók körét és az esetleges könnyítés időtartamát nem hozták nyilvánosságra.

Több hajót keresnek, de az olcsóbb fuvar nem garantált

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a rijádi olajipari világkongresszusnak küldött videóüzenetében beszélt a könnyítés mérlegeléséről az Energy Aspects elemzőcsoport beszámolója szerint. A miniszter azt is jelezte, hogy a megugrott szállítási költségek az amerikai kőolaj iránti keresletet is visszafogják.

A washingtoni gondolatmenet szerint a több igénybe vehető tartályhajó enyhíthetné a fuvarozási kapacitások szűkösségét. A fuvardíj az olaj célba juttatásának költsége: ha emelkedik, akkor ugyanannak a rakománynak a megvásárlása is drágábbá válik a távoli vevő számára. Az exportőrök ezért akkor is piacot veszíthetnek, ha magát az olajat versenyképes áron kínálják.

Az Energy Aspects ugyanakkor nem vár jelentős díjcsökkenést a szankciók enyhítésétől. Indoklása szerint az érintett, jellemzően idős tartályhajók többsége az elmúlt hónapokban is fuvarozott, vagyis a könnyítés nem szabadítana fel nagy mennyiségű, eddig kihasználatlan kapacitást. Kisebb számú hajót azonban bevonhatnának a Hormuzi-szoroson keresztüli ingajáratokba.

A Reutersnek nyilatkozó hajózási szereplők egy másik akadályra is felhívták a figyelmet: az amerikai engedély nem írná felül az Európai Unió és Nagy-Britannia szabályait. A biztosítóknak továbbra is figyelembe kellene venniük ezeket a korlátozásokat. Egy Washingtonban engedélyezett fuvar tehát nem feltétlenül válna minden szükséges szolgáltató számára vállalható üzletté.

London az ellenkező irányba menne

A terv minden bizonnyal tovább élezi a vitát az Egyesült Államok és európai partnerei között. Trump néhány nappal korábban átmenetileg már enyhített az orosz dízelüzemanyagot érintő szankciókon. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, több európai ország és az amerikai szenátus egyes republikánus tagjai is bírálták.

London ráadásul keményebb fellépést sürget. John Healey brit pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap bangkoki éves üléseihez kapcsolódva arra kérte partnereit, hogy tartsanak ki az Oroszország elleni kemény gazdasági szankciók mellett. Különösen a hajózási szolgáltatások tilalmának szigorítását szorgalmazta, mert szerinte ezek a szolgáltatások teszik lehetővé Vlagyimir Putyin szankciókerülő árnyékflottájának működését.

Nagy-Britannia október 8-án újabb korlátozásokat jelentett be az orosz pénzügyi szolgáltatásokhoz, valamint az orosz olajtermékek szállításához kapcsolódó cégek és hajók ellen. A brit álláspont szerint az ilyen tevékenység hozzájárul az Ukrajna elleni háború finanszírozásához és az orosz hadigépezet ellátásához. Washington eközben a szállítás olcsóbbá tételével indokolja a mérlegelt kivételt, de annak várható piaci hatását az elemzők is korlátozottnak tartják.