Nem kizárt a hétéves uniós költségvetés összehangolt vétója sem

Az Európai Tanács által szerkesztett záródokumentum tervezetében szerepel, hogy a 15–16-i brüsszeli csúcson alapvető cél a csatlakozó országra vonatkozó ‘klaszterek’ mielőbbi megnyitása. A jelen pillanatban 4 klasztert nyitottak meg tárgyalásra, miután a magyar kormány szakértői szinten a korábbi gyakorlattal ellentétben, most nem gördített akadályt Ukrajna és Moldova csatlakozásának haladása elé. A 2-es klaszterben a belső uniós piacra, a 3-as klaszterben pedig a versenyképességre vonatkozó feltételek teljesítéséről kezdődhet meg a szakértői vita. Innentől kezdve már csak két klaszter megnyitásának kérdéses az ideje.

Magyar Péter a csúcsot megelőző doorstep jellegű rövid sajtónyilatkozatában megerősítette, hogy hazánk továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított tagfelvételi kérelmét, ugyanakkor a tervezett zárónyilatkozat szövegezésében a kulcsszónak tekinthető kifejezés szerepel, miszerint a csatlakozás folyamatát illetve tempóját minden tagállam érdemei diktálják. Az is nyilvánvaló, hogy az érdemi alapú megközelítés többféle értelmezést is implikálhat. Érdemnek tekinthető az is, hogy a háborúban álló ország kitartása, küzdelme és szenvedései érdemlegesek.    

Az agrárium több pénzt követel, ellenkező esetben megvétózhatják a büdzsét

 A hétéves uniós költségvetés kérdése szintén fenyegethet vétóval, legalábbis a kormányfő eddigi nyilatkozataiból akár ez is következhetne. Hangsúlyozta, hogy minden egyes döntésnél számításba veszi a magyar érdekek érvényesítését. Megbeszélést folytatott agrárügyi biztossal és jelezte az aszály jelentette károk helyreállításához szükséges források megemelésének fontosságát. Egyelőre 31 milliárd EUR az agrárium büdzséje, a soros ír elnökség végül nem csökkentette az elérhető források összegét, sőt a ciprusi elnökség 1 milliárd EUR-val meg is toldotta.

A hazánkat megillető forrásokról szólva a miniszterelnök kitért arra, hogy az Orbán-kormány jogállami normasértései, a korrupciós ügyek és a migrációs paktum elutasítása miatt gyakorlatilag már 3 milliárd EUR mínuszban van hazánk. Ezért a vitára bocsátott költségvetési alkukban arra fog törekedni, hogy ezeket az összegeket le lehessen írni valamilyen formában. Találkozott reggel Meloni olasz kormányfővel, akinek véleményével egyetért, azaz amíg mindenben nem egyeztek meg, addig gyakorlatilag semmiben. Magyarán nyugtával dicsérd a napot.

Magyar Péter azt sem titkolta, hogy több tagországgal értenek egyet abban, hogy a költségvetés főösszegét tovább kellene növelni, és ha akaratuknak nem tudnak érvényt szerezni, akkor akár több tagállam együtt is vétózhat. A pénzösszegeken túl az sem mellékes szempont – jelezte –, hogy milyen szabadságot kapnak a tagállamok a pénzek felhasználásakor, milyen adókat akar esetleg Brüsszel kiszabni vagy éppen milyen hatósági szabályozással áll elő. Ezek együttvéve határozhatják meg a költségvetést kritikusan megítélő tagországok végleges álláspontját a szavazás alkalmával. Az sem kizárt, hogy több tagország együtt fog vétózni.    

Érdem alapú uniós csatlakozásra számít Ukrajna esetében is a kormányfő

  Magyar Péter elmondta, hogy nincs céldátum kitűzve, de nem kérdéses, hogy a csatlakozás tempóját érdem alapján kell megszabni. Példaként Törökországot hozta fel, illetve véleményezte, hogy sokaknak 15-20 évet kell várniuk  teljes tagságra. Üdvözölte viszont, hogy az ukrán parlament elfogadta a két ország által kialkudott, a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogokat garantáló törvényeket, amelyek nagyobb anyanyelvi használati jogot biztosítanak az ott élő magyarok számára.

Történelmi sikerként értékelte az oktatás, a nyelvi kérdések és a hatósági eljárások terén jogbiztonságot adó törvényeket. Ugyanakkor  figyelmeztetett arra is, hogy sok múlik a végrehajtás módján, a jogszabályok gyakorlatba való átültetésén. Mindenesetre ennek is betudható, hogy újabb két klaszter megnyitása vált lehetővé Ukrajna számára. Volodimir Zelenszkij elnökkel pénteken ül le tárgyalni. Tervei szerint Beregszászon találkoznak újra, amikor magyar állami forrásból megvalósult intézmény átadására kerülhet sor. Ennek részleteit nem taglalta,  és a két ország vezetőjének beregszászi találkozójának a dátumát sem osztotta meg az újságírókkal.