Lesz kormánya Romániának, ha Donald Trump és Vlagyimir Putyin is úgy akarja

Nicușor Dan román államfő negyedik miniszterelnök-jelöltje lehet a befutó, Luca Niculescu csütörtökön a parlament elé terjeszti jóváhagyásra kormánya névsorát és programját, szavazásra jövő hét elején kerülhet sor.

A május 5. óta tartó kormányválság lezárása azáltal vált lehetővé, hogy a korábbi négypárti, ún. Európa-párti koalíciót április végén felrobbantó, majd a Bolojan-kormányt a szélsőjobb AUR párt segítségével bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató Szociáldemokrata Párt (PaSD) országos politikai tanácsa szerdán úgy döntött, hogy az alakulat részt vesz a Niculescu-kormányban. A május 5. óta kisebbségben kormányzó másik három alakulat közül kettő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ jelezték, hogy meg fogják szavazni Luca Niculescu kormányát. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz Facebook-oldalán viszont azt jelentette be, hogy javasolni fogja, hogy a párt parlamenti frakciói ne szavazzák meg a Niculescu-kormány beiktatását. Álláspontja szerint bár Romániának szüksége van kormányra, de a stabilitás igénye nem indokolhatja „a visszatérést a PSD kiváltságosait védő, pazarló kormányzáshoz”. „Az USR nem támogat olyan kormányt, amelyben a PSD a szociáldemokratákhoz közel álló személyeket juttatna a nagy költségvetésű minisztériumok élére, hogy akadályozza a reformokat, és saját érdekei szerint ossza el az állami szerződéseket és vállalatokat” – írta a progresszív párt vezetője, aki szerint inkább az előrehozott választást kellene előnyben részesíteni, mintsem egy rejtett PSD-AUR többségre támaszkodó kormányt.

A konzervatív jobbközép PNL, amelynek elnöke a megbuktatott, ügyvivő kormányfő, Ilie Bolojan jelezte: megszavazzák a kormány beiktatását, de nem vesznek részt benne, a PNL ellenzékbe vonul. A miniszterelnökkel kötnek egy megállapodást, amely azonban nem koalíciós szerződés lesz, hanem világosan meghatározott célokat rögzítő megállapodás.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már kedden közölte: megszavazzák azt a kormányt és azt a kormányprogramot, amit Luca Niculescu a parlament elé terjeszt, akár szakértői kormány lesz, akár a PSD köré szerveződik.

Az RMDSZ sem készül kormányra lépni, Kelemen elmondása szerint hasonló modellben gondolkodnak, mint a liberálisok, vagyis készek támogatási megállapodást kötni Luca Niculescuval a legfontosabb kormányzati döntések és törvények elfogadásáról.

 

Hamisan csengő igazság

 

Sorin Grindeanu pártelnök azzal indokolta a PSD kormányra lépését, hogy Romániának sürgősen teljes jogkörű, működőképes kormányra van szüksége, mert a politikai válság elhúzódása az állam biztos csődjéhez vezetne.

Ez valóban igaz is, az országot 162 napja bénító kormányválság súlyos következményei a gazdaság és az élet minden területén éreztetik hatásukat, költségvetés kiigazításra van szükség, amelyet egy kisebbségi ügyvivő kormány nem tud meghozni, mint ahogyan a 2027-es költségvetést sem tudja elfogadtatni. Grindeanu és a PSD részéről azonban hamisan cseng az indoklás, hiszen ezt a patthelyzetet ők idézték elő azzal, hogy a koalíció részeként is már rendre akadályozták a Bolojan-kormány megszorító reformintézkedéseit, amelyek nélkül azonban uniós forrásokat veszített volna Románia – és veszített is néhány tételt, amihez a szükséges törvényt a PSD nem szavazta meg vagy a bíróságon támadta meg.

 

Az előrehozott választás réme

 

Hogy mi változott most hirtelen a közel fél éve tartó válságban? Mi vezetett el ahhoz, hogy a mindeddig hajthatatlan és bármilyen kompromisszumot elutasító PSD engedett? Minden valószínűség szerint elsősorban az előrehozott választásoktól való félelem. 

Nicușor Dan államfő kezdettől ragaszkodott ahhoz, hogy Európa/Nyugat-párti kormány alakuljon, de a parlamenti erőviszonyok ezt nem teszik lehetővé a PSD nélkül. Három jelöltje bukott el eddig, a PSD nem volt hajlandó olyan kormányt megszavazni, amelyben nem vesznek részt, a volt koalíciós társak pedig azt utasították el mereven, hogy a Bolojan-kormányt szélsőjobb segítséggel megbuktató, a reformintézkedéseket ugyancsak szélsőjobb segítséggel akadályozó PSD-vel vállaljanak újabb közös kormányzást.

 

 

Grindeanu Niculescu jelölése után is további feltételeket szabott,  elutasította a szakértői kormányt és a PNL-vel valamint az RMDSZ-el akart szövetségre lépni a progresszív USR kizárásával, ő maga pedig egyáltalán nem titkoltan miniszterelnök akart lenni. A kompromisszum készség csak azt követően jelent meg a pártban, miután az államfő egyértelművé tette, hogy ha negyedik jelöltje, Luca Niculescu is elbukik, feloszlatja a parlamentet és kiírja az előrehozott választásokat. Márpedig az a PSD által sem kívánt megoldás.

Minden felmérés egybehangzóan szélsőjobb AUR győzelmet jelez. Pillanatnyilag a PSD a legnagyobb parlamenti párt, megkerülhetetlen tényező, egy AUR győzelem után vagy ellenzékbe szorul, vagy vállalja a nyílt színű együttműködést a szélsőjobbal, de már a kisebbik kormánypárt pozíciójából.

Az AUR-on kívül minden pártnak hátrányos lenne az előrehozott választás, így Luca Niculescu kormánya minden bizonnyal megkapja a beiktatásához szükséges támogatást.

 

Átmeneti megoldás kitartó problémákra

 

Az viszont már nem ennyire egyértelmű, hogy ez tartós megoldást hoz a példátlan válságra. A PSD egyelőre hat hónapra vállalja a kormányzati szerepvállalást, ezt követően kiértékelik majd a kabinet tevékenységét. A szociáldemokrata pártelnök máris jelezte: nem lesz adóemelés, lesz viszont nyugdíjemelés, szociális intézkedések és gazdaságélénkítési terv. Csakhogy a Bolojan-kormány épp azért kényszerült a megszorításokra, mert az előző PSD vezetésű Ciolacu-kormány, főképp a 2024-es választási szuperévben (négy választás volt akkor Romániában) olyan szavazatszerzésre összpontosító osztogatást hajtott végre, aminek következtében Románia EU-rekord 9,6 százalékos költségvetési hiányt halmozott fel és uniós források elvesztésével kellett számolnia. A népszerűtlen intézkedésekkel gatyába rázták a költségvetést, 3 százalék alá szorították a hiányt, az uniós források zömét megszerezték, de még nem tart ott az ország, hogy lazítani lehetne a költségvetési szigort.

Mégha ki is tart a 2028 végi rendes választásokig a Niculescu-kormány, az sem garancia a válság tényleges megoldására. Az ugyanis sokkal összetettebb annál, minthogy 162 napig nem sikerült kormányt alakítani, az új kormánynak nemcsak a gazdasági problémákkal kell szembenéznie, hanem egy eddig nem tapasztalt mélységű társadalmi megosztottsággal, orosz és amerikai beavatkozási kísérletekkel valamint az ukrajnai háború Romániában többszörösen érezhetői kockázataival, az egyre gyakoribb drónincidensekkel szárazföldi területein és fekete-tengeri felségvizein.

 

Máig nincs magyarázat

 

Mint ismert, a 2024 novemberi elnökválasztás első fordulóját az Alkotmánybíróság december 6-án, két nappal a második forduló előtt megsemmisítette és elrendelte a teljes elnökválasztási folyamat újrakezdését . A taláros testület döntése mögött az állt, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) által nyilvánosságra hozott titkosszolgálati adatok szerint a kampányt nemzetbiztonságot veszélyeztető, összehangolt külföldi (orosz) online befolyásolás érte.

Romániában azóta forrnak az indulatok, a szélsőjobb többek között annak köszönheti szárnyalását, hogy áldozatként állítja be magát, az első fordulót megnyerő Calin Georgescu, aki ellen azóta több vádpontban, köztük az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt is eljárás indult, valóságos szélsőjobb apostol, mártír lett. A szélsőjobb hívek nem fogadják el legitim államfőnek a megismételt választást megnyerő Nicușor Dant, jelenleg is épp aláírásokat gyűjtenek elmozdítására. (A megismételt választáson Georgescu nem indulhatott, Dan ellenfele George Simion volt, akit ugyebár elhíresült tihanyi beszédében Orbán Viktor is biztosított együttműködéséről, amennyiben megválasztják. Adódik a kérdés, akkor is illegitimnek tekintené azt a választást az AUR, ha történetesen Simion nyerte volna meg?)

A szélsőjobb azóta is cáfolja, hogy bármiféle külső beavatkozás történt volna. Nicușor Dan ugyan ígéretet tett arra, hogy bemutatják a nagyközönségnek a választás megsemmisítésének jogosságát alátámasztó bizonyítékokat, de ez mindmáig nem történt meg. Georgescu közvetlen segítőinek – testőrségi vezetőjének, finanszírozóinak cáfolhatatlan orosz kapcsolatait a román média is felgöngyölítette azóta és nyilvánosságra hozta, de ez kevésnek bizonyult, a szélsőjobb erősödik, akárcsak az államfő legitimitását megkérdőjelező hangok.

 

A Trump-féle  gázlobbi nem ismer határokat

 

Hogy teljes legyen a kép, a kormányválság véghajrájában került felszínre, hogy a Bolojan-kormány megbuktatásában a Fehér Ház keze is benne lehet. Az Donald Trump beiktatása óta egyértelmű, hogy az új kormányzat nem ért egyet a román elnökválasztás első fordulójának megsemmisítésével és egyáltalán nem idegenkedik sem az AUR-tól, sem a náci eszméket valló, laposföldhívő Georgescutól. J.D. Vance alelnök első európai útja alkalmával, 2025 februárjában a Müncheni Biztonsági Konferencián elhangzott beszédében bírálta az európai demokratikus normák csorbítását, amire példaként külön kiemelte a román elnökválasztás megsemmisítését. Azt mondta, Európára nézve a legnagyobb veszélyt nem a külső erők (Oroszország vagy Kína), hanem a belső demokratikus visszalépések, a szólásszabadság korlátozása és a választói akarat figyelmen kívül hagyása jelentik. Azt állította, hogy Románia egy hírszerzési ügynökség gyenge gyanúi és európai nyomás miatt törölte el az elnökválasztás eredményét az orosz dezinformációra hivatkozva.

Ezt követően visszavonták a Biden-kormányzat végén megkapott vízummentességet, pontosabban már nem léptették hatályba.

De az Egyesült Államok nem állt le a politikai befolyásnál. A Wall Street Journal szeptember végén megjelent tényfeltárása szerint Kimberly Guilfoyle az Egyesült Államok athéni nagykövete, egyben Donald Trump elnök egyik fiának korábbi menyasszonya egy március 18-i athéni diplomáciai vacsorán vitába keveredett a görög energetikai miniszterrel. Akkor már koalíciós válság volt Romániában és Guilfoyle azzal dicsekedett, hogy Washington keze benne van ebben a válságban, és képes más országok kormányait megbuktatni. „Bármelyik országgal megtehetjük, amellyel akarjuk. Itt is megtehetjük” – fenyegette meg a görög minisztert. Két héttel ezután már Bukarestben vacsorázott a PSD vezetőivel, köztük Sorin Grindeanu pártelnökkel. A PSD április második felében kilépett a koalícióból, majd május 5-én megbuktatta a Bolojan-kormányt.

 

 

A nagykövetet végül október 13-án visszahívta a Fehér Ház, de nem a görög kormány megfenyegetéséért vagy a román kormányválságban játszott esetleges szerepéért, hanem azért mert vesztegetési botrányba is belekeveredett.

Guilfoyle nemcsak athéni nagykövet volt, hanem hatékony lobbista, diplomáciai megbízatásának egyik fontos feladata volt az amerikai energetikai érdekek képviselete és a délkelet-európai földgázüzletek előmozdítása. Az egyik ilyen üzlet a Vertikális Gázfolyosó projekt, ami az amerikai tervek szerint a Görögországba tengeri úton érkező cseppfolyósított földgázt (LNG) a meglévő vezetékhálózatokon keresztül Bulgárián és Románián szállítaná tovább észak felé, akár Ukrajnáig. A rendszer kiépítése és bővítése valóban hozzájárulhatna az európai országok energiaellátásának diverzifikálásához miközben az amerikai exportőrök üzleti érdekeit is szolgálja. A Bolojan-kormány támogatta ugyan a Vertikális Gázfolyosó fejlesztését, de a hosszú távú amerikai LNG-vásárlásokat viszont már kevésbé, mert azt drágának tartotta és Románia valójában nem szorul rá, hiszen 2027-től a Neptun Deep mező kitermelése is beindul, tovább növelve a hazai termelés. Guilfoyle nyomást gyakorolt Bukarestre, hogy Románia nagyobb mennyiségben vásároljon amerikai cseppfolyósított földgázt, de Bolojan erre nem volt hajlandó, a PSD ezzel szemben nyitottabb volt a nagyobb amerikai gázbeszerzésekre, így ez a kérdés is belső koalíciós feszültségforrássá vált.

A Bolojan-kormányt nem az amerikai gázlobbista nagykövet buktatta meg, csupán felgyorsította a folyamatot. Grindeanu a botrány kirobbanása után azt mondta: akkor is megbuktatták volna Bolojant, ha az amerikai nagykövet ennek ellenkezőjét kéri tőlük.