Kemény költségvetési vita jön az EU-csúcson, Magyar Péter pénteken találkozik Volodimir Zelenszkijjel

A 2028 és 2034 közötti uniós költségvetésről várható kemény alkudozás határozza meg az állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli találkozóját. A kisebb közös kasszát sürgető nettó befizetők és a bőkezűbb támogatásokat szorgalmazó tagállamok álláspontja továbbra is távol áll egymástól. Az egyeztetésen Magyar Péter miniszterelnök is részt vesz, aki a tervek szerint péntek reggel négyszemközt tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A költségvetési vita alapja az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Írország kompromisszumos javaslata. Dublin 141 milliárd euróval, mintegy nyolc százalékkal csökkentené az Európai Bizottság eredeti tervét. Az ír elnökség közlése szerint az így kialakuló keret 1620 milliárd euró lenne. A versenyképességre és a védelemre így is több jutna, mint a jelenlegi időszakban.

A huszonheteket a bevételek előteremtése és a hagyományos támogatások, illetve az új feladatok közötti forráselosztás is megosztja. A nemzeti költségvetéseket az energiaárak és a védelmi kiadások is terhelik. A közös kasszát a járvány idején felvett uniós adósság törlesztése és kamatai is terhelik.

Vannak, akik a pénz felhasználását is átalakítanák

A Brüsszelben takarékosként emlegetett országok – Németország, Ausztria, Hollandia, Finnország, Dánia és Svédország – további érdemi csökkentést akarnak elérni. Magukat modernizálóknak nevezik: a pénz felhasználását is átalakítanák. Christian Stocker osztrák kancellár korábban többször hangsúlyozta: a nettó befizetők nem tekinthetők az Európai Unió pénzkiadó automatájának.

A kohézió barátainak nevezett, tizenhat országot összefogó csoport nagyobb költségvetést és az agrár-, illetve regionális támogatások megőrzését szorgalmazza. Közéjük tartozik Olaszország, Spanyolország és Lengyelország. Az ír terv ezeket a területeket védené, más programok növekedését viszont mérsékelné. Emiatt bírálói szerint az új európai feladatokra és a váratlan válságok kezelésére túl kevés pénz maradna.

Franciaország helyzete különösen kényes. Párizs nagyobb közös költségvetést szeretne, az agrártámogatásokból pedig nem engedne, ugyanakkor a saját befizetéseinek emelését is elkerülné. Emmanuel Macron kormánya ezért érdemi új uniós saját bevételekhez köti az elfogadható megállapodást. A francia elnöki hivatal szerdai jelzése szerint megfelelő bevételi csomag nélkül az év végi egyezség feltételei sem teljesülnek. De bedobta magát Marine Le Pen a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnökjelöltje is, aki inkább a jövő tavaszi elnökválasztás utánra halasztaná a 2028 és 2034 közötti költségvetés elfogadását. 

Az új saját források csökkentenék a közös kassza függését a nemzeti befizetésektől. Az ír elnökség évi mintegy 55 milliárd eurót hozó csomagot vázolt fel, de a tagállamok erről is megosztottak. Különösen vitatott a bizottság által javasolt, vállalatokat terhelő új hozzájárulás.

António Costa, az Európai Tanács elnöke továbbra is az év végéig szeretne megállapodást. A kerethez egyhangú döntés kell, gyors kompromisszum egyelőre nem látszik. A 2027-es választások, mindenekelőtt a francia elnökválasztás, tovább nehezíthetik az alkut. Brüsszelben ezért egy november 26–27-i rendkívüli csúcs lehetőségével is számolnak, hogy előkészítsék a decemberi döntést.

Magyar Péter először tárgyal hivatalosan az ukrán elnökkel

Ukrajna támogatása szintén kiemelt napirendi pont lesz, Zelenszkijt személyesen várják Brüsszelbe. Magyar Péter szerdán közölte: várhatóan péntek reggel találkozik vele. Bár korábban már röviden beszéltek egymással, ez lesz az első hivatalos kétoldalú megbeszélésük. Nagyjából tizenöt perces, négyszemközti egyeztetést terveznek.

Magyar a kapcsolatok áttekintését és az együttműködés megalapozását várja. A kárpátaljai magyar közösség jogairól szólva azt hangsúlyozta: azt szeretné, hogy az ukrán elnök megerősítse a vállalt intézkedések határidőre történő végrehajtását. A miniszterelnök szerint a brüsszeli megbeszélés egy későbbi, beregszászi találkozó alapjait is megteremtheti.

Uniós szinten közben Kijev hosszabb távú finanszírozása okoz gondot. A tavaly decemberben elfogadott, 2026-ra és 2027-re szóló 90 milliárd eurós hitel folyósítása már megkezdődött. Az idei szükségletek fedezése után azonban a következő évben jelentős hiány fenyeget, ezért egyes tagállamok ismét felvetették a befagyasztott orosz vagyon felhasználását.

A korábbi elképzelés Belgium ellenállásán akadt el. Az orosz pénzeszközök jelentős részét ugyanis egy Belgiumban működő pénzügyi intézmény kezeli, a belga kormány pedig attól tart, hogy a vagyon felhasználása miatt később jogi és pénzügyi felelősség terhelné. Belgium álláspontja egyelőre változatlan.

Az Oroszországnak tulajdonított európai hibrid támadásokra adandó közös válaszról is egyeztetnek. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptemberben európai biztonsági tanács létrehozását szorgalmazta, és olyan vészhelyzeti konzultációs mechanizmust is felvetett, amellyel egy tagállam egyeztetést kezdeményezhetne a többiekkel.

Kína, energiaárak és az új tagok felvételének feltételei

Az iráni háború következtében magas energiaárak kezelése mellett a Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatokról is tárgyalnak a vezetők. Európa jóval több árut vásárol Kínából, mint amennyit oda exportál. Az olcsó kínai termékek több stratégiai ágazatban versenyelőnyben vannak, miközben az európai ipar nyersanyagellátása is függ a kínai szállítóktól.

A csúcson áttekintik Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos legutóbbi pekingi látogatásának eredményeit is. Németország és Franciaország erősebb eszközöket szorgalmaz arra az esetre, ha kereskedelmi konfliktus alakulna ki. Súlyos helyzetben az európai piac elérését is korlátoznák.

Napirenden lesz a bővítési folyamat reformja is. A bizottság egyszerűsítené a csatlakozás menetét, de olyan biztosítékokat is beépítene, amelyekkel megelőzhető, hogy egy új tag később blokkolja az uniós döntéseket vagy leépítse a jogállamot. E viták egyik fontos előzménye az Orbán Viktor vezette korábbi magyar kormány uniós politikája. Montenegró akár idén lezárhatja a tárgyalásokat; Albánia, Moldova és Ukrajna előrehaladását is figyelik.

Von der Leyen a csúcs előtti, migrációról szóló levelében az új uniós menekültügyi és migrációs paktum végrehajtásának felgyorsítását kérte a tagállamoktól. A ceutai eseményekre utalva arra figyelmeztetett, milyen gyorsan kerülhetnek nyomás alá a külső határok, ha rövid idő alatt sokan próbálnak belépni az unió területére.