Ausztriában is felfigyeltek a Magyar-kormány egyházpolitikai fordulatának első lépéseire

A magyarországi egyházpolitika változásai az osztrák közszolgálati rádió figyelmét is felkeltették. Az Ö1 október 14-én sugárzott, „Mit Gott gegen die Demokratie?”, azaz „Istennel a demokrácia ellen?” című műsorának interneten elérhető ismertetőrészlete a Magyar Péter vezette kormány első intézkedéseit a korábbi hatalmi rendszer átalakításának összefüggésében tárgyalta. A felvetés középpontjában az áll, hogyan változhat meg a vallás és a politikai hatalom kapcsolata az Orbán-korszak után.

A téma az Im Fokus – Religion und Ethik, vagyis a vallási és etikai kérdésekkel foglalkozó műsorsorozatban került elő. Az osztrák érdeklődés nem csak arra irányul, hogy az új kabinet milyen viszonyt alakít ki az egyházi vezetőkkel. Legalább ilyen fontos, mennyire maradnak fenn azok a pénzügyi és intézményi kapcsolatok, amelyek a korábbi kormányzati időszakban összekötötték az államot és az egyházi szereplőket.

Az osztrák egyházi beszámoló a politikai függést emeli ki

Erről az összefüggésről az osztrák szerzetesi konferencia október 14-én közzétett beszámolója is ír. A szervezet a magyar szerzetesi konferenciák képviselőinek október 5–6-i látogatását ismertette. A találkozón az oktatási intézmények működtetése, az ingatlanok hasznosítása, a finanszírozás, valamint a politikával és a püspökökkel való együttműködés is szóba került.

Az osztrák összefoglaló szerint a magyar egyházakat az Orbán-kormány jelentős pénzügyi támogatásban részesítette, ami egyúttal erős politikai függést is kialakított. A beszámoló arra is kitér, hogy a magyar szerzetesrendek sok iskolát tartanak fenn, és korábban számos állami intézményt adtak át nekik, amelyeket saját iskoláik mellett kell működtetniük.

Ez a megállapítás segít értelmezni, miért vált az egyházpolitika a kormányváltás utáni átalakulás egyik fontos kérdésévé. A kapcsolat nem korlátozódik jelképekre, ünnepi beszédekre vagy személyes politikai szövetségekre: iskolák fenntartása, intézményi kötelezettségek és pénzügyi források is kapcsolódnak hozzá. Az új viszony kialakítása ezért az egyházak mindennapi működését is érinti.

Az osztrák szerzetesi konferencia írása a korábbi támogatási rendszer és a függőség összefüggését rögzíti, az Ö1 hozzáférhető ismertetőrészlete pedig első kormányzati lépésekről beszél. 

Az Iványi-féle MET előrelépett, de nem kapott vissza minden jogosultságot

A változások egyik fontos magyarországi fejleménye az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, a MET egyházi jogállásának rendezése – állapította meg műsorában az Ö1, amely emlékeztet,  hogy a metodista közösséget a Fővárosi Törvényszék ismét bejegyzett egyházként vette nyilvántartásba. A döntés szeptember 7-én emelkedett jogerőre, az erről szóló végzést szeptember 14-én kézbesítették.

A jogvita hosszú előzményekre nyúlik vissza. A MET a 2011-es egyházügyi átalakítás nyomán veszítette el korábbi jogállását. A bejegyzett egyházi státuszt 2022-ben már megszerezte, az ügyészség azonban felülvizsgálatot kezdeményezett. A Kúria 2024 decemberében hatályon kívül helyezte a korábbi bírósági döntéseket, így a közösség ismét az alacsonyabb, nyilvántartásba vett egyházi kategóriába került.

A mostani határozat ennek a jogi visszalépésnek vetett véget. A bejegyzett egyházi státusz visszaszerzésével a MET ismét jogosulttá vált a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásai után járó állami kiegészítő támogatásra. A változás ezért a jogi elismerésen túl kézzelfogható finanszírozási következménnyel is jár.

Az elismerés helyreállítása még nem a teljes rendezés

A MET ugyanakkor maga is hangsúlyozta, hogy nem tekinti lezártnak az ügyét, emlékeztetett az osztrák program. Végső célja a bevett egyházi státusz megszerzése, mert az áll a legközelebb a 2011 előtt élvezett jogállásához. A bejegyzett és a bevett egyház elnevezés tehát két különböző jogi kategóriát takar; ezek összemosása azt a téves benyomást keltené, hogy minden korábbi jogosultságot helyreállítottak.

Az osztrák visszhang leginkább azt jelzi, hogy a magyar kormányváltás egyházpolitikai következményei külföldön is önálló témává váltak. Az Ö1 első lépésekről szóló felvetése és a szerzetesi konferencia politikai függést említő beszámolója ugyanannak a kérdésnek két oldalát mutatja: hogyan lehet újrarendezni az állam és az egyházak viszonyát egy olyan időszak után, amelyben a jelentős támogatások szoros politikai kapcsolatokkal jártak együtt.