Donald Trumpról akarják elnevezni a Moldovát Romániával összekötő új nagyfeszültségű távvezetéket

A Moldovát Romániával összekötő új nagyfeszültségű távvezetéket Trump Liberty Line-nak fogják nevezni – jelentette be az X-en közzétett bejegyzésében az Egyesült Államok chișinăui nagykövetsége. Washington moldovai diplomáciai képviselete szerint a 130 millió dolláros amerikai kormányzati beruházással támogatott projekt célja a Moldovai Köztársaság energiaellátása biztonságának és függetlenségének megerősítése. A projektről a román kormány nem adott közzé tájékoztatást, és nem válaszolt a Reuters hírügynökség megkeresésére sem, a chișinăui kormány üdvözölte a kezdeményezést, de anélkül, hogy nevén nevezte volna.

A projekt kivitelezésére munkacsoportot hoztak létre, amelyben a moldovai energiaügyi minisztérium, a rendszerirányító Moldelectrica, az amerikai Black & Veatch, valamint az amerikai nagykövetség vesz részt. Dumitru Ciorici, a moldovai kormány szóvivője a Reutersnek nyilatkozva azt mondta:  Moldova Köztársaság kormánya támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek előnyöket hoznak állampolgárai számára, különösen azokat, amelyek biztosítják az ország energetikai biztonságát.

A projekt valóban stratégiai jelentőségű a Moldovai Köztársaság számára. Az európai integrációs csatlakozási tárgyalásait megkezdő  volt szovjet tagköztársaság Európa egyik legszegényebb országa, amely az ukrajnai háború előtt villamosenergia-szükségletét ukrán importból, illetve a szakadár, oroszbarát Transznisztria területén lévő cuprorcani hőerőműből biztosította. Az ukrán energetikai infrastruktúrát ért orosz légicsapások miatt azonban az ukrán import napokon belül teljesen elapadt, a szakadár terület hőerőművének termelése az orosz gázszállítások csökkentése folytán megbízhatatlanná vált, Moldova energiaellátása pedig gyorsan válságba került.

A köztársaság 2022. október 14-e óta Romániától kap rendszeresen és közvetlenül áramot. Az áramszállítás elindítására azután került sor sürgősségi jelleggel, hogy a román állami Hidroelectrica és a moldáv Energocom vállalat 2022. október 13- án aláírta az erről szóló szerződést. A krízishelyzet kezelésére a román kormány egy sürgősségi rendelettel árplafont állapított meg a Moldovának szánt áramra, lehetővé téve a szállítások azonnali megkezdését. A két ország azóta is szoros hálózati integrációra törekszik az energiapiacon, és új összekötő nagyfeszültségű vezetékek kiépítését kezdték el. Jelenleg Moldova villamosenergia-szükségletének legnagyobb részét, 60-70 százalékát, a Romániával fennálló összeköttetések révén fedezi. Románia augusztusban a cernavodai atomerőmű ideiglenes leállása miatt keletkezett hiány ellenére is folytatta a moldovai áramexportot.  

Az EU-t előzné az Egyesült Államok

A Trump Liberty Line valójában nem egy új projekt, csupán a több hónapja előkészület alatt álló Strășeni–Gutinaș 400 kV-os távvezeték új neve. A moldovai kormány júniusban már Liberty Line-ként mutatta be, Trump nevét nem említve. Az új vezeték megvalósulása valóban szabadságot jelent Moldovának, az energiaellátás szabadságát, az ország teljes energetikai függetlenedését Oroszországtól, amit mindeddig az Európai Unió támogatott anyagilag és politikailag egyaránt.

Moldova (Ukrajnával együtt) az orosz-ukrán háború kitörését követően sikeresen szinkronizálta áramhálózatát az európai kontinens hálózatával (ENTSO-E), ami lehetővé tette, hogy  Moldova közvetlenül az EU-ból is importálhasson áramot. „Brüsszel” és az európai pénzintézetek, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (ERBD) illetve az Európai Beruházási Bank (EIB) finanszírozzák a Moldova és Románia közötti új nagyfeszültségű távvezetékek (pl. Bălți–Suceava és Vulcănești–Chișinău vonalak) kiépítését, amelyek biztosítják, hogy az ország fizikailag is stabilan csatlakozzon a nyugati hálózatokhoz.

Emellett pénzügyi mentőcsomagokat is kapott az integrációra törekvő ország, az Európai Bizottság és Moldova 2025 év eleji megállapodása alapján az EU egy 250 millió eurós átfogó energiacsomagot biztosít számára. Az EU egy külön 30 millió eurós sürgősségi segélycsomagot is elkülönített az orosz Gazprom gázszállítási korlátozásai miatt kialakult áram- és fűtésválság kezelésére. Moldova sikeresen átültette a nemzeti jogrendjébe az uniós villamosenergia-piaci integrációs csomagot (Electricity Integration Package), amivel az ország villamosenergia-piaca fokozatosan összekapcsolódik a regionális és az uniós piacokkal, ami nemcsak átláthatóbb árazást, hanem nagyobb ellátásbiztonságot eredményez.

Az uniós pénzből megvalósuló projektek egyike sem viseli a támogató nevét.

A Trump Liberty Line-ként beharangozott vezeték, amely a moldovai Strășeni erőművet köti majd össze a romániai Gutinaș állomással, a harmadik 400 kV-os szabadvezetékes villamos összeköttetés lesz a két ország között. Teljes hossza körülbelül 190 kilométer, ebből mintegy 70 kilométer a Moldovai Köztársaság, 120 kilométer pedig Románia területén halad majd. A Moldovai Köztársaság Energiaügyi Minisztériuma az október 7-i kormányülésen egy olyan törvénytervezetet terjesztett elő jóváhagyásra, amely a vonal építési munkálatait nemzeti érdekű közüzeművé nyilvánítja, közölte a Szabad Európa Moldova, kiemelve, hogy a tervezet nem említi az amerikai nagykövetség bejelentésében használt Trump Liberty Line elnevezést.  

Elnöki név a nemzetközi projektekben

A projekt korábban az USAID portfóliójának része volt, amelynek tevékenységét, költségvetését a Trump-adminisztráció hivatalba lépése után azonnal visszavágta, minimumra csökkentette. Az Egyesült Államok moldovai nagykövetsége 2025. szeptemberében jelentette be, hogy az Egyesült Államok kormánya 130 millió dollárral finanszírozza a távvezeték építését. Arról, hogy a vezeték Trump nevét fogja viselni, mostanig nem volt szó.

Mint ismert, Donald Trump neve világszerte egyre több projektben tűnik fel, a különböző kormányok így próbálnak a hiú amerikai elnök kegyeibe férkőzni, más esetekben a kezdeményezés Washington részéről érkezik. Legismertebbek a Trump Tower-ek, azaz Trump-tornyok, amelyekt az elnök ingatlanfejlesztési cége valósít meg világszerte.

Romániában is két ilyen torony van tervben – egy Kolozsváron, egy Bukarestben. Az orosz agressziótól különösen tartó Lengyelország azzal próbálja újabb amerikai katonai bázis telepításáre rávenni Washingtont, hogy az majd Trump nevét fogja viselni.

Energetika, energiabiztonsági szempontból a legnagyobb visszhangot az úgynevezett Trump Route for International Peace and Prosperity (TRIPP) elnevezésű folyosó terve váltotta ki. 2025. augusztusában az Azerbajdzsán és Örményország között Washingtonban aláírt békemegállapodás keretében írták alé az  amerikai elnökről elnevezett Trump-Útvonal a Békéért és Jólétért elnevezésű folyosót is, amely a tervek szerint a két ország között vitatott hovatartozású Zangezur-korridoron keresztül fogja összekötni Azerbajdzsánt a nahicseváni exklávéjával. Az útvonal a megállapodás alapján 99 évig kizárólagos amerikai hatáskörbe fog tartozni és azt az Egyesült Államok koncesszió keretében fogja fenntartani és működtetni.

A békeútvonal azonban még nem működik, egyelőre az előkészítési, tervezési és keretmegállapodási fázisnál tart. A tényleges építési munkálatok megkezdését legkorábban 2026 végére vagy 2027-re ütemezték át, tervek szerint a vasúti és közúti kapcsolatok átadása 2028-ra készülhet el.