„Nem tudom, kivel szemben akar óvatos lenni Magyar Péter”

„Nagyon óvatos vagyok. Miniszterelnökként kötelességem minden magyart képviselni, és vannak érzékeny témáink, mint például a szexuális és nemi kisebbségek helyzete vagy az eutanázia” – nyilatkozta a Helsingin Sanomat című finn újságnak Magyar Péter a múlt héten. Mondatait a miniszterelnök stábja szerint a magyar média illetve Telex félreértelmezte; szerintük nem fedi a valóságot, hogy Magyar Péter nem támogatná a melegházasságot. A fenti, óvatosságra vonatkozó kijelentést azonban nem cáfolták vagy pontosították.

„Úgy tűnik, a magyar társadalom előbbre jár ebben a kérdésben, mint maga a miniszterelnök. Az óvatosság persze nem árt egy politikus esetében, de ma már egyáltalán nem igaz, hogy az azonos neműek házassága megosztó téma lenne Magyarországon” – mondta lapunknak Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. Dombos felidézte a Medián legfrissebb, sokatmondó kutatását is a kérdéssel kapcsolatban.

A közvélemény-kutató tavaszi felmérése szerint – amit a Háttér Társaság megbízásából készítettek – az azonos nemű párok házasságának és gyermekvállalásának támogatottsága soha nem látott magasságban került: a házasságkötés és az örökbefogadás lehetőségét a társadalom 68 százaléka biztosítaná az azonos nemű párok számára. A Tisza szavazóinak 85 százaléka támogatja a házassági jogegyenlőséget a kutatás szerint.

Dombos Tamás úgy véli, az emberek az elmúlt időszakban sokkal elfogadóbbá váltak e téren, ami egyfajta dac, a korábbi kormánypárt elutasító hozzáállására való reakció is egyben. „A Fidesz-KDNP minden törekvése ellenére kifejezetten sok szó esett az LMBTQI kérdésekről az elmúlt években, és ennek nyomán az emberek belegondoltak, hogyan is állnak ehhez a témához valójában” – tette hozzá Dombos.

Magyar Péter: A melegházasság ügyében nagyon óvatos vagyok

Ugyanígy gondolkodik a kérdésről Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója is, aki szerint a magyar társadalom készen áll a házassági jogegyenlőség bevezetésére. „Nagyon örültem neki, amikor Magyar Péter pár héttel ezelőtt kiírta a Facebook-oldalára, hogy a szeretet és a szerelem alapjog. Ez nagyon fontos mondat egy miniszterelnöktől, és jelentős első lépés a helyes irányba. De ahhoz, hogy ez valósággá válhasson, a jogszabályok megváltoztatására van szükség. Mindenekelőtt meg kell változtatni az alaptörvénynek azokat a rendelkezéseit, amik a házasságban különbséget tesznek azonos nemű párok és heteroszexuális párok között” – szögezte le Vig Dávid, aki szerint óvatosságra nincs szükség. Az Amnesty szakértője megjegyezte: ennek kérdésnek a társadalmi támogatottsága magasabb, mint amennyivel a Tisza megnyerte a választásokat.

Rédai Dorottya szerint sincs ok politikai lavírozásra. A Labrisz leszbikus egyesület ügyvezetője lapunknak sarkosan fogalmazott a kormányfő kijelentéséről.  „Nem tudom, kivel szemben akar óvatos lenni Magyar Péter, de amikor azt mondja, ő minden magyar embert képviselni akar, akkor abba beletartozik az az 5-10 százalék is, akiknek a szexuális irányultsága vagy a nemi identitása eltér a normatívtól” – mondta. 

A Labrisz vezetője úgy véli, kifejezetten káros jogfelfogás, ha egy kisebbség emberi jogairól a többség dönt. Ezért népszavazást, vagy más társadalmi egyeztetést sem tart indokoltnak az azonos neműek házasságát illetően. Ennek Vig Dávid szerint sincs értelme. „Arról sem kérdezzük meg az embereket, hogy a nők és férfiak ugyanannyit keressenek-e azonos munkáért, ennek akkor is így kellene lennie, ha éppen a többség mást akarna. De tudjuk, hogy Magyarországon mit szeretne a többség, tudjuk mi lenne az eredménye egy népszavazásnak, ezért felesleges is megtartani” – tette hozzá Vig.

Egy másodrangú intézmény

Az Amnesty igazgatója szerint ráadásul jelentős alaptörvény-módosításra sincs szükség; a korábbi Alkotmány szövegéből kellene visszaemelni a házasság védelméről szóló részt. Az ugyanis a házasságot nem kizárólag férfi és nő-, hanem egyszerűen két ember között konszenzuálisan megkötött „szerződésként” definiálta. Vig azonban szükségesnek tartaná Polgári Törvénykönyv módosítását is.

Az emberek egy része ma is úgy gondolja, hogy a 2009-ben bevezetett bejegyzett élettársi kapcsolat azonos jogokat biztosít az azonos nemű párok számára. Ez azonban távolról sincs így. „A jogalkotóknak 2009-ben teljesen egyértelműen az volt a célja, hogy úgy biztosítsanak jogokat az azonos nemű párok számára, hogy a házasodni azért mégse tudjanak. Ez egy másodrangú intézmény a házassághoz képest és ennek nem csak szimbolikus jelentősége van” – ezt már a Háttér Társaság ügyvivője hangsúlyozta.

Dombos Tamás emlékeztetett: a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők például nem vehetik fel egymás vezetéknevét, kifejezve ezzel az összetartozásukat. De nincs lehetőségük közös örökbefogadásra, ahogy a partnerük gyermekét sem tudják örökbe fogadni az azonos nemű kapcsolatokban. Sőt a leszbikus párokat a mesterséges megtermékenyítésből is kizárják. Emellett a gyakorlatban nem tudják igénybe venni a jövőbeli gyermekvállaláshoz kapcsolódó kedvezményeket, mint a CSOK vagy a Babaváró hitel. 

Meglepőnek tűnhet, de az azonos nemű párok örökbefogadása kapcsán megengedőbb nyilatkozatok születtek az elmúlt időszakban a kormánypárti politikusok részéről, mint a házasság kérdésében. Ez Dombos Tamás szerint tükrözi a közhangulatot. Az utóbbi években az örökbefogadás elfogadottsága a házasságét is megelőzte, ami mára nagyjából kiegyenlítődött. Vagyis nagyjából mindkét jogegyenlőségi lépést ugyanannyian támogatják.

„Ennek részben az is lehet az oka, hogy jelenleg a magyar társadalomban nagyon erős a gyermekvédelmi rendszerrel szembeni ellenérzés az utóbbi időszak botrányai miatt. Könnyű belátni, hogy egy gyermeknek jobb helye van egy azonos nemű párnál, mint egy összeomló intézményrendszerben. Erre pedig a politikusok is reagáltak” – húzta alá Dombos.

Fotó: Flajsz Péter / Népszava-archív

Ugyanakkor az LMBTQI szervezetek nem teljesen elégedettek a támogatónak szánt politikusi megnyilatkozásokkal. Rédai Dorottya szerint már az a szembeállítás is hamis, hogy “még mindig jobb a gyerekeknek a meleg pároknál, mint az intézményekben”. „Ez önmagában persze igaz, de ezt a lehetőséget azért kellene biztosítani számukra, mert ebben a kérdésben is jár a jogegyenlőség” – szögezte le a Labrisz ügyvezetője.

Mindezzel együtt az általunk megkérdezett szervezetek számára a kedd ünnepnap volt. Az országgyűlés ugyanis elfogadta a gyermekvédelmi törvény módosítását, amiből így kikerültek a 2021-ben belecsempészett ‒ az előző kormány által pedofilellenesként aposztrofált– valójában LMBTQI-ellenes rendelkezések. Kifejezetten csalódottak viszont a szervezetek a törvényalkotási folyamatokhoz kapcsolódó egyeztetésekkel kapcsolatban.

Dombos Tamás és Rédai Dorottya is arról számoltak be: hiába küldtek számos szakmai anyagot több minisztérium számára, politikusokkal nem sikerült egyeztetniük az őket érintő legfontosabb kérdésekről. Volt, ahol türelmet kértek, volt, ahonnan semmilyen reakció nem érkezett, technikai szintű egyeztetésekre legfeljebb marginálisabb kérdésekben került sor.

„Különösen problémásnak tartjuk, hogy ez a konzultáció nem működik. Most már 6 hónap telt el a választások óta, az elején türelmesek voltunk, de ma már nem lehet megtenni, hogy nem folytatnak velünk párbeszédet. Ez sajnos a jogalkotás minőségére is hatással van. A kedden elfogadott törvény kapcsán is hiába küldtünk szakmai anyagokat, a parlament elé egy teljesen rosszul megírt, hiányos javaslatot nyújtott be a kormány, amivel kapcsolatosan még a kötelező társadalmi egyeztetést sem folytatták le, nem volt lehetőség a véleményezésre. A jogszabálytervezet utólag javítgatták, de még így sem tökéletes. Benne maradt például, hogy a gyermekvédelmi rendszerben a gyermekek születési nemnek megfelelő nemi identitást kell elősegíteni, bármit is jelentsen ez” ‒ emelte ki Dombos Tamás. 

A Labrisz vezetője, Rédai Dorottya szerint az lenne a minimum, hogy a kormányzat és a miniszterelnök helyesen használja szakkifejezéseket. A törvényben például összemosták a szexuális irányultságot és a nemi identitást és „nemi irányultság” szókapcsolatot használták.

Azt is aggasztónak tartja, hogy a Partizánnak kedd este adott interjújában Magyar Péter a könyvek befóliázását, azaz cenzúrázását jelentéktelen ügynek nevezte, amivel nem kell foglalkozni. „Azt várnám, hogy vegyék föl a kapcsolatot velünk, legyen a részükről nyitottság, hogy beszélhessünk a szakmai kérdésekről. Én személy szerint szintén elvárnám, hogy szimbolikusan elismerjék, hogy az LMBTQI szervezetek hozzájárultak ehhez a rendszerváltáshoz, amikor szembeszálltunk a támadásokkal, mobilizáltuk az embereket és megváltoztattuk a közvélemény gondolkodását bizonyos kérdésekben. Azt hiszem, hogy helyünk lenne az asztalnál. Talán egy bocsánatkérés is járna nekünk azért, amit az előző rendszerben kaptunk” – fogalmazott Rédai Dorottya.

Orbán Viktor úgy véli, a Tisza a pedofilok érdekében írja át a gyermekvédelmi törvényt