Túlárazás gyanúja miatt szerződést bont a HM az ingatlanüzemeltetést végző NER-es konzorciummal

 Jelentős túlárazások miatt felbontja a tavaly kötött, 2029-ig érvényes szerződését a 344 honvédségi objektum üzemeltetésére létrejött, egy három cégből álló konzorciummal a HM. Ezt az információt szeptember elején kaptuk, s ekkor kerestük meg a honvédelmi tárcát közérdekű adatigényléssel. A minisztérium a 15 napos válaszadási határidőt a törvény alapján újabb 15 nappal meghosszabbítva válaszolt kérdéseinkre, előzetesen kijelentve, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény alapján a honvédelmi szervezet felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok – honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből – a keletkezésüktől számított harminc évig nem nyilvánosak.

Mindezt azzal indokolták, hogy a minisztérium korábbi vezetésének álláspontja szerint a laktanya-üzemeltetési szerződésekkel kapcsolatos beszerzések során az érintett ingatlanállományról olyan részletes kapacitásadatokat, műszaki paramétereket adtak át, amelyek alkalmasak lehetnek a honvédség adatairól bizonyos következtetések levonására, s ezek, ha illetéktelenek tudomására jutnak, veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, az ország szuverenitását. Ezt azért volt érdemes előre bocsátani, mert ez alapján jogszerűnek tartják, hogy a szerződés megkötését megelőző beszerzési eljárás mentesült a közbeszerzési törvény hatálya alól.

Ugyanakkor – tájékoztatta lapunkat a HM – miután a Tisza-kormány megvizsgálta a szerződéseket és az azokkal járó költségeket, súlyos aggályok merültek fel az konzorcium tagjaival létrejött szerződés műszaki tartalmával kapcsolatban, amely érinti az egységárakat, a rezsióradíjakat, a szerződés összegét. A minisztériumi vizsgálat megállapította, míg a 2022-’25-ös időszakban az átalánydíj összege 30,4 milliárd forint volt évente, 2026-ra ez az összeg 43,01 milliárdra nőtt, ami 42 százalékos emelkedés, ráadásul 2023 óta az átalány egyes laktanyák esetében több mint a kétszerese. A konzorcium által végzett egyes üzemeltetési feladatok éves átalánydíja nem ritkán 2-2,5-szeresére nőtt, az ingatlankezeléssel kapcsolatos feladatok között találtak olyan tételt, amelynél az éves átalánydíj négy esztendő alatt a 4,5-szerese lett. Szintén feltűnő volt, hogy az egyik konzorciumi tag 32 százalékkal magasabb áron vállalta a takarítási szolgáltatásokat a tárca részére, mint más partnere számára, míg a nem egységáras átalánydíjas szolgáltatások éves összértéke 2022 és 2026 között 79,6 százalékkal emelkedett.

A HM hozzátette, hogy Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter döntése alapján jelenleg is zajlik a HM vagyonkezelésében és rendelkezésében álló, korlátozott elérésű, valamint az állomány elhelyezését szolgáló ingatlanállomány folyamatos üzemeltetésére, karbantartására, kezelésére és egyéb kapcsolódó feladatainak végrehajtására vonatkozó szerződések felülvizsgálata – ez a konzorciumi szerződés műszaki tartalmára, egységáraira, rezsióradíjaira, a szerződés összegére, s a szerződés előkészítésének jogszerűségére irányul.

Négy év, 136,8 milliárd forint

Kérdéseinkre a minisztérium elismerte, hogy a „HM vagyonkezelésében és rendelkezésében álló, korlátozott elérésű, valamint az állomány elhelyezését szolgáló ingatlanállomány folyamatos üzemeltetésének, karbantartásának, kezelésének és egyéb kapcsolódó feladatainak végrehajtása 2026-2029.” című, a konzorcium tagjaival, vagyis a B+N Magyarországgal, a KLH Masters Kft.-vel és a Mega-Logistic Zrt.-vel mint közös ajánlattevőkkel kötött szolgáltatási szerződést hat hónapos felmondási idővel felmondta a megrendelő HM Védelemgazdasági Hivatal. A kontraktus elvileg idén január 1-től 2029. december 31-ig élt volna, vagyis ugyanúgy négy esztendőre szólt, mint a korábbi megállapodás.

A Népszabadságnak küldött válaszból kiderült, hogy az előző négyéves ciklusban bruttó 136,8 milliárd zsebelhetett be a három cég, amely az idei évre igencsak megnyomta a tollat, s 51,5 milliárdos átalánydíjra szerződött. A HM szerint a túlárazás ténye az eddig lezajlott vizsgálatok alapján egyértelmű, annak mértékéről azonban csak a folyamatban lévő vizsgálat lezárulta után tudnak információt adni. Érdeklődésünkre, hogy számításaik szerint az állami tulajdonú HM EI Zrt. mennyivel olcsóbban tudná ellátni a feladatokat, a honvédelmi tárca úgy reagált: még nem tudni, hogy ez a cég veszi-e majd át a konzorciumtól a munkát, noha valóban értelemszerűnek tűnik, hogy azt a minisztérium tulajdonában álló, megfelelő tapasztalatokkal rendelkező, s a feladatot korábban is az elvárások szerint biztosítani képes társaság lássa el. Hozzátették ugyanakkor, hogy abban szinte bizonyosak, hogy bármely piaci szereplő kedvezőbb áron lenne képes biztosítani a szolgáltatást, mint amennyiért azt a HM a konzorciumtól kénytelen igénybe venni; számításaik szerint a megtakarítás százalékos arányban akár kétszámjegyű is lehet.

Az érintett cégeknél amúgy nem nehéz rálelni az erős NER-es kapcsolatokra. A Mega-Logistic Zrt.-t például a magyar diplomácia legnagyobb anyagi haszonélvezőjeként emlegették az elmúlt évtizedben. Noha a Mega-Logistic már az első Orbán-kormány, majd a szocialista kabinetek idején is elnyert honvédségi megbízásokat – a cég újíthatta fel például a HM EI-büntetőügyben elhíresült paksi Erzsébet szállót közel 2 milliárdért –, a csillaga mégis 2010 után emelkedett szélsebesen. Az interneten fellelhető adatok szerint a nagy áttörést a diplomáciai ingatlanok üzemeltetésének elnyerése jelentette, 2019-ben 15 külképviselet épületfenntartási és karbantartási feladatait vehették át négy évre, 4,8 milliárd forintért. Emellett a cég rástartolt a külképviseleti ingatlanok felújítására. A varsói kereskedelmi kirendeltséget közel 5 milliárdért, a washingtoni nagykövetséget pedig az eredendően 3,8 milliárdra becsült helyett 10,3 milliárdért újította fel, s egyedüli pályázóként nyerte el a moszkvai Liszt Intézet 8,4 milliárdos tenderét is. Dolgozhattak Strasbourgban, Londonban, Ljubljanában, Madridban, Bukarestben, Indiában, Vietnámban és Kínában is. A Mega-Logistic nyerte el az Eximbanknak egy mongóliai vakcinagyárra kiírt közel 19 milliárdos pályázatát, s jól mutatja a cég NER-es kapcsolatait, hogy tulajdonosa, Lóki Géza a megálmodója a hajmási Zselic Szabadidőfarmnak is. Ez az a hely, ahol egy az aranykonvoj lekapcsolásának estéjén-éjszakáján tartott NAV-os parti Torda Csaba pénzügyőr tábornok halálával zárult. Itt egyébként is igen gyakori vendégnek számítottak a NER nagyágyúi.

Nem nehéz NER-es szálakat találni

Az sem meglepő, hogy a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium közvetlenül a 2026. április 12-i parlamenti választás előtt négy évre szóló, közel 8 milliárd forintos keretszerződést kötött a céggel a külképviseletek teljes körű műszaki karbantartására és üzemeltetésére, ahogyan az sem, amint azt annak idején a 444 megírta, a cég vezetője, Lóki Géza – akit korábban a földművelésügyi tárcát érintő visszaélések kapcsán indult, Szabadi Béla egykori kisgazda államtitkár nevével fémjelzett perben okirat-hamisításért elítéltek –, valamint a felesége is diplomata-útlevélhez jutottak. A Mega-Logistic bevétele a nyilvános cégadatok szerint 2010-ben még 20 milliárd forint volt, az összeg az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2025-ben már 32 milliárdra hízott, az adózott eredménye pedig ebben az időszakban 936 millióról 2,13 milliárdra emelkedett.

Szintén somogyi hátterű a KLH Masters Kft. is: a cég tulajdonosa a Port-Invest Tanácsadó Kft., mely az R-Port Tőkebefektető Kft.-é. Utóbbiban a csurgói kötődésű jogász-felszámolóbiztos, Varga János, illetve a tatai Czunyi Ágnes szerepel tulajdonosként. Varga a felszámolópiac ismert alakja, a NER dél-somogyi gazdasági embere, aki az állami-kormányzati felszámolói pályázatokon rendszeresen nyert el megbízásokat, emellett a kiemelt tao-támogatásokban részesült csurgói férfi kézilabda klub vezetője és mecénása. A mindhárom cégben ügyvezető Czunyi Anikó pedig a NER egyik fontos háttérszereplője: neve a Rogán Antal vezette belváros-lipótvárosi önkormányzati cégeknél lett ismert. A KLH Masters a NER alatt lett kiváltságos honvédségi partnercég: míg a nyilvános cégadatok szerint 2021-ben még „csak” 11 milliárdos eredménnyel büszkélkedhetett, addig 2025-re a 2,5-szeresére, 28,4 milliárdra nőtt a bevétele, ezzel együtt az adózott eredménye 606 millióról 1,11 milliárdra emelkedett.

A konzorcium harmadik tagjánál, a B+N Magyarország Kft.-nél sem nehéz rálelni a NER-es szálra: a cég 2015. február 6-i G-nap után került a száz leggazdagabb magyar közé sorolt Kis-Szölgyémi Ferenc érdekeltségébe, s lett egyben a magyarországi takarítópiac királya. Persze az eredeti cégprofil alaposan kibővült azóta, s ingatlanüzemeltetésben is a nagyágyúk közé emelkedett a B+N, amely a Fidesz-KDNP érában többek között a MÁV, a Volánbusz, a budapesti repülőtér, az adóhivatal, a posta, a médiahatóság, a Készenléti Rendőrség és több kórház szolgáltatójaként zsebelt be komoly összegeket: a Transparency International számításai alapján Kis-Szölgyémi Ferenc  érdekeltségei csak a 2021-’23-as időszakban 836 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el, ezen belül a B+N 781 milliárdot. A cég hivatalos tulajdonosa a Liwo FM Zrt., vezető tisztségviselője pedig a NER-es körökből ismert Szíj László Csaba, a bevétele 2021 és 2025 között 111 és 207 milliárd – a csúcsot 2024-ben érte el –, adózott eredménye pedig 10,8 és 19,1 milliárd között mozgott.

Tudomásul vették a döntést

A szerződések felmondása kapcsán megkerestük a három érintett céget, arra voltunk kíváncsiak, mit szólnak a történtekhez, illetve kontraktus megszüntetése indoklásához. – Partnerünk számára a szerződés lehetőséget biztosított az együttműködés felbontására – felelte a Liwo Group, vagyis az a cég, amelynek tagja a B+N Magyarország is. – A döntést cégünk tudomásul vette, a jó munkakapcsolat és a minőségi szolgáltatás fenntartása a felmondási idő alatt is kiemelt célunk. A Liwo Group kilenc országban közel 22 ezer helyszínen szolgáltat állami és piaci ügyfeleknek, s széleskörű szolgáltatási portfóliónk lehetővé teszi, hogy szerződéseinket jellemzően hosszabb távra kössük, de a folyamatosan változó piaci környezet miatt egy szerződés felmondása nem egyedülálló eset az üzleti életben.

A Mega-Logistic válaszában megjegyezte, hogy már több mint 20 éve, 2003. január 1-től üzemeltetett honvédségi ingatlanokat, s jelenleg közel 800 munkavállalóval látják el ezeket a feladatokat, a cég szerint a megrendelő minisztérium megelégedésére – felmerül a kérdés, ha tényleg ez a helyzet, akkor vajon miért bontottak velük szerződést?

– A jelenlegi szerződés szerint a kontraktust a felek bármelyike egyoldalú jognyilatkozattal felbonthatja – kommentálta a cég a felmondást. – Mivel a szerződés nem ír elő indokolási kötelezettséget, a felmondás nem tartalmazott semmilyen indoklást, s ezt társaságunk, mivel a megrendelő jogszerűen járt el, tudomásul vette.

Cikkünk megjelenéséig a KLH Masters nem reagált megkeresésünkre.