Himalájai tahrok és engedély nélkül tartott amerikai bölények is gazdagítják a hatvanpusztai szafarit, az összes egzotikus állatot nem is tudták felkutatni

Gyűrűsfarkú víziantilopot, himalájai tahrt, házi jakot és sörényes juhot is tartottak a június 3-i szemle idején az Alcsútdoboz és Bicske külterületén található telephelyen – derül ki azokból az adatokból, amelyeket lapunk kapott meg egy közérdekű adatigénylés nyomán.

2026 nyarán a Fejér Megyei Kormányhivatal nemcsak a zebrák tartását vizsgálta: gyűrűsfarkú víziantilopok, csíkos gnúk és amerikai bölények miatt is jogsértést állapítottak meg. A legnagyobb időbeli eltérés a gyűrűsfarkú víziantilopokhoz és a gnúkhoz kapcsolódik. A határozat szerint a Vál-völgye Vadásztársaság 2020. január 9. óta tartott öt darab gyűrűsfarkú víziantilopot, amelynek tartását csak hat évvel később jelentette be.

Ugyanez történt három csíkos gnúval is: ezeket az állatokat szintén 2020. január 9. óta tartották, a bejelentésükre mégis csak hat évvel később került sor. A június 3-i helyszíni szemlén további két, körülbelül kéthetes gnú is volt a telephelyen. Náluk a hatóság külön rögzítette, hogy a 30 napos bejelentési határidő még nem telt le, ezért e két fiatal állat esetében nem állapított meg mulasztást. A hatósági szemlén a kormányhivatal képviselői ténylegesen is láttak egy gyűrűsfarkú víziantilopot és öt csíkos gnút. A vadásztársaság nyilatkozata szerint összesen öt víziantilopot és öt gnút tartottak a telephelyen.

Bölények engedély nélkül

A másik jelentős ügy az amerikai bölényekhez kapcsolódik. A vadásztársaság 2026. június 2-án 18 amerikai bölény tartási engedélyének kiadását kérte, másnap pedig a kormányhivatal már azt rögzítette, hogy az állatokat a társaság a telephelyén tartja. A hatóság később kimondta, hogy ezt a 18 bölényt természetvédelmi hatósági engedély nélkül tartották. A határozat itt különbséget tesz a tartási hely korábbi engedélyezése és az állatok tényleges tartásának engedélyezése között: attól, hogy egy területet bölények tartására alkalmasnak minősítettek, a társaság még nem vált automatikusan jogosulttá az egyes állatok tartására. A hatósági vizsgálat gyanúját a kormányhivatal szerint éppen a hozzá beérkező bejelentések és engedélykérelmek alapozták meg: ezekből merült fel, hogy a vadásztársaság több állatot már engedély nélkül tarthat, illetve egyes változásokat – például lhullásokat vagy új egyedek megjelenését – nem megfelelően jelentett be.

Az antilopok, a gnúk, a bölények, valamint két zebra ügyét egy eljárásban értékelték. A kormányhivatal összegzése szerint a társaság két zebrát és 18 amerikai bölényt engedély nélkül tartott, az öt gyűrűsfarkú víziantilop és három gnú esetében pedig elmulasztotta a 30 napos bejelentési kötelezettséget. Ezért a Vál-völgye Vadásztársaságra 1,2 millió forintos maximális természetvédelmi bírságot szabtak ki. A határozat indokolása szerint az alapbírság 200 ezer forint volt, amelyre hatszoros szorzót alkalmaztak, mert a társasággal szemben az előző két évben három alkalommal már jogerősen vagy véglegesen természetvédelmi bírságot szabtak ki.

Összesen 78 állatot tartott a telephelyen, közülük 66 nem zebra volt

Bár a jogsértéssel okozott természetvédelmi hátrány nem volt jelentős, a kormányhivatal a vadásztársaság „gazdasági súlyát” jelentősnek értékelte, mégpedig a telephely kiterjedése és az ott tartott veszélyes, illetve elővigyázatosságot igénylő fajok száma miatt. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a június 3-i szemle idején a vadásztársaság saját nyilatkozata szerint összesen 78 állatot tartott a telephelyen, közülük 66 nem zebra volt. A társaság által felsorolt állatok között olyan fajok is szerepelnek, amelyek eddig nem tartoztak a Hatvanpuszta környéki állatállomány ismert fajai közé: hat házi jak, nyolc himalájai tahr, hat sörényes juh, vagy éppen az Ankole-Watusi marhák.

Boss, Antoinette, Pilla és a többiek – Összeszedtük, mit lehet tudni eddig a hatvanpusztai zebrákról

Egy korábbi határozat szerint a nyolc himalájai tahr és a hat házi jak már egy 2019. január 17-én kötött megállapodáskor a társaság telephelyére került, tartásukat azonban csak 2025. január 14-én jelentették be a hatóságnak. Ezeket az állatokat nem mind látták a helyszínen: a házi jakok, himalájai tahrok és sörényes juhok létszáma a vadásztársaság saját nyilatkozatából származik. A hatóság június 3-án gyűrűsfarkú víziantilopot, csíkos gnút, zebrákat és amerikai bölényeket rögzített ténylegesen megfigyelt állatokként.

Az összes állatot a sűrű növényzet és a birtok nagysága miatt nem tudták felkutatni.

Az iratokból a hatvanpusztai „szafari”méretére is fény derül: a tartási hely mintegy 303 hektár. Összehasonlításképp: ez a terület csaknem tizenhat és félszer nagyobb a Budapesti Állat- és Növénykertnél, és nagyjából másfélszer akkora, mint Budapest VII. kerülete. A kormányhivatal tájékoztatása szerint a zebrák kivételével az állatok ezen a területen „szabadon” mozogtak.