Rakétatámadások szorítják sarokba Szaúd-Arábiát, a rijádi vezetés előtt egyre kevesebb a jó döntési lehetőség

Szaúd-Arábia több mint egy évtizede vezeti azt a katonai koalíciót, amely a jemeni, Iránhoz kötődő húszi mozgalom ellen harcol. A konfliktus azonban ismét a királyság területére tevődött át: a fegyveresek néhány napon belül többször is célba vették Rijád nemzetközi repülőterét. A támadások civil áldozatokat követeltek, megbénították a légi közlekedést, és kellemetlen kérdéseket vetettek fel az ország védelmi képességeiről.

Az október 10-i, szombati támadásban a szaúdi hatóságok első közlése szerint legalább tizenkét ember életét vesztette, több mint háromszázan pedig megsebesültek. A halottak között szaúdi és külföldi állampolgárok is voltak. Vasárnap újabb lövedék csapódott a Khalid király nemzetközi repülőtér egyik utastermináljába; ez a támadás egy újabb halálos áldozatot követelt. A húszik megtorlásként hivatkoztak az akciókra, Rijád pedig terrorcselekménynek minősítette a történteket, és határozott választ helyezett kilátásba.

A légikikötő működését felfüggesztették, járatok százait törölték vagy irányították át. Több öböl menti légitársaság, köztük a Qatar Airways és az Etihad is megszakította egyes kapcsolatait Szaúd-Arábiával. A kiesés gazdasági és presztízsveszteség: a szaúdi vezetés jelentős összegeket fordít arra, hogy Rijádból nemzetközi légiközlekedési, üzleti és turisztikai csomópontot építsen.

A repülőtér lett a konfliktus egyik fő célpontja

Hétfőn sem csillapodott a helyzet. A Szaúd-Arábia vezette koalíció ballisztikus rakéták elfogásáról számolt be, miközben a húszik ismét a rijádi repülőtér elleni támadást jelentettek be. A milícia szerint a déli Hamísz Musajt légitámaszpontját is célba vették. A koalíció két rakéta megsemmisítését közölte. A szemben álló felek beszámolói nem minden részletükben egyeznek, a célpontok és a támadások ismétlődése azonban világosan mutatja a fenyegetés tartósságát.

A húszik az elmúlt években helyi felkelőmozgalomból olyan fegyveres erővé fejlődtek, amely nagy távolságra képes rakéta- és dróntámadásokat indítani. A térségben zajló iráni háború kezdetén Izrael felé is indítottak rakétákat. Fegyverzetük, valamint felderítési és célkijelölési módszereik fejlesztése miatt Szaúd-Arábia számára egyre nehezebb minden támadást megakadályozni. Egy sikeres elfogás önmagában nem jelenti azt, hogy a következő lövedék nem jut célba.

A támadássorozat másik érzékeny pontja az energiaipar. A milícia az Aramco olajvállalat létesítményeit is mind gyakrabban fenyegeti és támadja. A kőolajtermelés vagy a finomítói kapacitások tartós zavara az ország bevételein túl a nemzetközi energiapiacon is érezhető volna. Ezért Rijádnak egyszerre kell védenie a polgári infrastruktúrát, a stratégiai ipart és az ország biztonságos befektetési célpontként kialakított arculatát.

A katonai válasz újabb csapdát rejthet

Mohammed bin Szalmán trónörökös, az ország tényleges vezetője előtt egyik lehetséges út sem kockázatmentes. A New York Times által idézett elemzők szerint a tárgyalásokat az nehezíti, hogy a húszik az utóbbi időben emelték követeléseiket, és katonai fölényük tudatában kevésbé érdekeltek a kompromisszumban. Yasmine Farouk elemző úgy látja, a szaúdi vezetés előbb megpróbálhatja gyengíteni a milíciát, és csak ezt követően ülhet tárgyalóasztalhoz.

Csakhogy a fegyveres győzelem sem kínál biztos megoldást. A húszik jól ismerik Jemen hegyvidéki terepét, gerillataktikákat alkalmaznak, és korábban is ellenálltak náluk sokkal jobban felszerelt hadseregeknek. Szaúd-Arábia eddig elsősorban légicsapásokkal és a jemeni kormányerők támogatásával vett részt a hadműveletekben. A CNN szerint a legutóbbi támadások nyomán Rijád immár nagyobb szárazföldi hadjárat lehetőségét is mérlegelheti.

Tucatnyi halott, sebesültek százai: újra csapást mértek a rijádi repülőtérre, Donald Trump beavatkozáson gondolkodik

Egy ilyen vállalkozás azonban elhúzódó, költséges háborúhoz vezethet. A szaúdi katonáknak nehéz terepen kellene harcolniuk, miközben a húszik az utánpótlási vonalakat és a hátországot is veszélyeztethetnék. A szárazföldi beavatkozás ráadásul ellentmondana annak a képnek, amelyet a trónörökös az utóbbi években igyekezett felépíteni: a kiszámítható, modernizálódó, a regionális zűrzavartól távolságot tartó Szaúd-Arábiáénak.

Diplomáciai kapcsolatfelvételre mindeközben sor került. A szaúdi állami hírügynökség szerint Fejszál bin Farhán külügyminiszter iráni kollégájával, Abbász Aragcsival egyeztetett a feszültségről. Teherán késznek mutatkozott a párbeszéd támogatására. Az iráni nyitás jelentőségét azonban egyelőre nehéz felmérni: Rijád nem ismertetett olyan megállapodást, amely a támadások leállítására garanciát adna.

Az amerikai beavatkozás az egész térséget megrázhatja

A szaúdi vezetés katonai mozgástere jelentősen bővülne amerikai részvétellel. Washington eddig főként tanácsadókkal, fegyverzettel és védelmi támogatással segítette partnerét. Donald Trump amerikai elnök 2025 májusában, a húszi célpontok elleni amerikai légicsapások után még a milícia megadásáról beszélt. A mostani támadássorozat nyomán viszont már nem zárta ki teljesen a közvetlen beavatkozást: annyit mondott, megvizsgálják a lehetőséget.

Danny Citrinowicz, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének Közel-Kelet-szakértője szerint Washington más regionális szereplők, például Izrael vagy Szíria bevonását is ösztönözheti. Ez azonban újabb veszélyeket teremtene. Ha az Egyesült Államok közvetlenül támadná a húszikat, a fegyveresek amerikai támaszpontok vagy hadihajók ellen intézhetnének megtorló csapásokat; további Iránhoz kötődő síita milíciák is bekapcsolódhatnának a harcokba.

Újabb húszi támadások: halálos akció a szaúdi repülőtereken

A Fehér Ház számára belpolitikai szempontból is kényes a döntés. Az Egyesült Államokban november 3-án félidős kongresszusi választásokat tartanak, a republikánus vezetés pedig a választók által különösen érzékenyen figyelt üzemanyagárak mérséklésében érdekelt. Egy elhúzódó közel-keleti katonai akció ezzel ellentétes hatást válthatna ki. Ha viszont Washington kívül marad, Rijád idővel rákényszerülhet arra, hogy számára kedvezőtlen tűzszüneti feltételeket is elfogadjon. Citrinowicz szerint ezt Irán és szövetségesei stratégiai sikerként könyvelhetnék el.

A számításoknak Jemen lakossága fizetheti meg a legsúlyosabb árát. Az országot az évtizedes háború, az intézmények meggyengülése és a humanitárius szükségletek növekedése terheli. A Szanaa Központ elemzése szerint a jemeniek egyre kevésbé tudják befolyásolni a háború menetét és a saját jövőjükről szóló döntéseket. Az ENSZ adatai szerint augusztus óta legalább 184 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat Jemenben.

A kutatóintézet arra figyelmeztetett, hogy a szaúdi biztonság elválaszthatatlan a jemeni stabilitástól. A nemzetközileg elismert jemeni kormányt belső viták és katonai veszteségek gyengítik; az állami intézmények megőrzése ezért önmagában is nehéz feladat. Egy újabb nagyszabású szárazföldi offenzíva tovább rontaná a civilek helyzetét, miközben az sem biztos, hogy közelebb vinné a feleket a tartós rendezéshez.