Tucatnyi halott, sebesültek százai: újra csapást mértek a rijádi repülőtérre, Donald Trump beavatkozáson gondolkodik

Legalább tizenkét ember meghalt, 309-en pedig megsebesültek, amikor támadás érte a rijádi King Khalid nemzetközi repülőteret. Ez volt a harmadik csapás egy héten belül Szaúd-Arábia fővárosának legfontosabb légikikötője ellen. A szaúdi polgári légiközlekedési hatóság szerint a halottak között négy szaúdi állampolgár, két bangladesi, valamint egy-egy amerikai, egyiptomi, jordán, palesztin, szíriai és szudáni ember van. A szemtanúk robbanásról, majd a terminálon fekvő sebesültekről számoltak be. Egy utas azt mondta, látta, hogy valami átrepül az épület felett, majd a közelében leszakadt a mennyezet egy része. Mentők és helikopterek vitték kórházba a sérülteket, akik közül többen válságos állapotban vannak. A légikikötő működését átmenetileg leállították, az érkező gépeket más repterekre irányították vagy törölték járataikat.

A húszikat teszik felelőssé

A szaúdi vezetésű katonai koalíció a jemeni Ansar Allah mozgalmat, közismert nevén a húszikat tette felelőssé a támadásért. A szervezet médiarészlegének vezetője az X-en azt írta, hogy „lezárták” Rijád nemzetközi repülőterét. A húszik azt is közölték, hogy Szaúd-Arábia légterét hadműveleti övezetnek tekintik, ezért a légitársaságoknak kerülniük kell azt. A korábbi két csapást a csoport vállalta, a szombati támadás után pedig a szaúdi koalíció is megerősítette az elkövetők kilétét. A támadás érdemben próbára tette a szaúdi légvédelmet. A legutóbbi csapás előtt nem adtak ki figyelmeztetést az ország fenyegetés-előrejelző rendszere. Az előző két támadásban négyen haltak meg, és súlyosan megrongálódott egy, a kifutópálya melletti állóhelyen parkoló szaúdi utasszállító. A szombati volt a királyságban több mint egy évtizede történt leghalálosabb támadás. A nyugati nagykövetségek arra figyelmeztették állampolgáraikat, hogy ne közelítsék meg a repülőteret. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Spanyolország és Kanada is ilyen tájékoztatást adott ki. A légitársaságok már a korábbi támadások után felfüggesztettek vagy töröltek járatokat Rijádba, a szombati eset nyomán pedig az összes érkező gépet eltérítették. A fennakadás különösen érzékeny időpontban jött: a szaúdi főváros nagy energiaipari és befektetési konferenciákra készült.

Az EASA fokozott kockázatra figyelmeztet

Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége, az EASA szeptember végén külön figyelmeztetést adott ki a szaúdi légtér veszélyeiről, majd az október eleji támadások után kiterjesztette az ajánlás hatályát. A szervezet megállapítása szerint a húszik jelentősen növelték a Szaúd-Arábia elleni drón- és rakétatámadások számát, földrajzi kiterjedését, és már az ország belsejében lévő célpontokat is képesek elérni. Az EASA kiemelte, hogy a Rijád környéki ismétlődő támadások egyre nagyobb mértékben a repülési infrastruktúrát veszik célba. Ez veszélyt jelent a földön álló gépekre, valamint a felszállás és leszállás közben lévő polgári légijárművekre is. A rakéták, drónok és légvédelmi elfogórendszerek jelenléte növeli annak kockázatát, hogy egy civil gépet tévesen azonosítanak, illetve hogy a lehulló törmelék kárt okoz. Az ügynökség a légitársaságokat folyamatos kockázatértékelésre és rendkívüli helyzetekre szóló tervezésre kérte.

Donald Trump mérlegeli a beavatkozást

Az amerikai elnök a támadás után azt mondta: Washington mérlegeli, hogy bekapcsolódjon-e a szaúdiak húszik elleni csapásaiba. „Lehet, hogy igen. Meg fogjuk vizsgálni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy gyorsan döntenek. Marco Rubio külügyminiszter elítélte az akciót, amely szerinte a civil életek semmibevételét mutatja. Az Egyesült Államok eddig nem kapcsolódott be közvetlenül a mostani szaúdi hadműveletekbe. Rijád 2015-ben, arab koalíció élén avatkozott be a jemeni háborúba, miután a húszik előző évben elfoglalták a fővárost, Szanaát, és kiszorították az onnan a nemzetközileg elismert kormány erőit. A konfliktus véres patthelyzetbe jutott, majd 2022-ben megállapodás fagyasztotta be a harcokat. A nyáron ez a megállapodás felbomlott. A szaúdiak a jemeni kormány csapatait támogatják a mostani szárazföldi hadműveletben is. A húszik az elmúlt hetekben gyors előretöréssel elfoglalták a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel összekötő Bab el-Mandab tengerszoros térségének egy részét. A szaúdiak által támogatott jemeni kormány erre indította el a Jemen Hajnala nevű offenzívát a terület visszafoglalására. A hadművelet eddig csak lassú eredményeket hozott, miközben a húszik ostromgyűrűbe vonták Taizt, az ország harmadik legnagyobb városát. A szorosnál zajló harcok miatt a nemzetközi hajózás és az energiapiac is fokozott kockázatnak van kitéve.

Újra teljes háború fenyeget Jemenben

Hans Grundberg, az ENSZ jemeni különmegbízottja a Biztonsági Tanács október 8-i ülésén arra figyelmeztetett, hogy az ország visszatért a teljes körű háború állapotába. Elmondása szerint a harcok Taiztól nyugatra és délre, valamint Lahdzs tartományban is erősödtek. A különmegbízott elítélte a szaúdi civil és energetikai infrastruktúra elleni húsi támadásokat, és azok beszüntetésére szólított fel. A háború humanitárius következményei súlyosbodnak. Az ENSZ adatai szerint augusztus eleje óta több mint 200 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát Jemenben, ami a 2022-es fegyvernyugvás óta a legmagasabb új belső menekültségi szint. Ugyanebben az időszakban legalább 46 civil meghalt, több mint 130 megsebesült; a halottak több mint fele, a sebesültek csaknem harmada gyermek volt. A nemzetközi szervezet szerint a katonai sikerek nem helyettesíthetik a tárgyalásos rendezést. Az eszkaláció előtt is súlyos humanitárius válság sújtotta az országot. Az ENSZ szerint 2,2 millió öt év alatti gyermek szenved akut alultápláltságban, közülük félmillióan életveszélyes állapotban vannak. A harcok miatt iskolák zártak be, az egészségügyi rendszer pedig az összeomlás szélére került. A humanitárius segélyezést tovább nehezíti, hogy a húszik 72 ENSZ-munkatársat tartanak fogva, akiknek szabadon engedéséről a nemzetközi szervezet eddig nem tudott megállapodni.