Kémkedéssel gyanúsítanak egy japán újságírót Oroszországban, Moszkvában tartják fogva

Kémkedés gyanújával őrizetbe vették Oroszországban a Hokkaido Shimbun japán napilap tudósítóját. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB október 13-án, kedden jelentette be az eljárást. A férfit a távol-keleti Szahalin szigetén fogták el, majd Moszkvába szállították. A Lefortovói Kerületi Bíróság orosz sajtójelentések szerint december 12-ig rendelte el letartóztatását. Az orosz külügyminisztérium Yuki Imai néven azonosította az újságírót.

Az FSZB azt állítja, hogy a tudósító japán hírszerzési megbízásból az orosz védelmi képességekre vonatkozó információkat gyűjtött és tárolt. A szolgálat szerint az adatokat Oroszország biztonsága ellen használhatták volna fel. Az orosz állami TASZSZ hírügynökségnek adott közlésben a hatóság a helyi lakosok ukrajnai háborús részvételére vonatkozó adatgyűjtést is említette. Ezek az orosz fél állításai; a kémkedés gyanúját alátámasztó bizonyítékokat a nyilvánosság számára nem tették ellenőrizhetővé.

A japán kormány szerdán már reagált az ügyre. Tosimicu Motegi külügyminiszter közölte, hogy Japán moszkvai nagykövetsége és juzsno-szahalinszki főkonzulátusa gyors tájékoztatást kért az orosz hatóságoktól. A diplomaták emellett humanitárius szempontok érvényesítését, valamint tisztességes és pártatlan bánásmódot sürgettek. Ez új fejlemény a keddi első jelentésekhez képest, amelyek még arról szóltak, hogy a japán külképviselet nem nyilatkozott.

A Hokkaido Shimbun közleményében azt írta: tudomása van az orosz hatóságok bejelentéséről, de még ellenőrzi a részleteket. A szerkesztőség elsődleges feladatának a tudósító biztonságának megóvását nevezte. A lap óvatos közlése nem jelenti az orosz vádak elfogadását. A japán kormány nyilvános megszólalása is az információk megszerzésére és a fogvatartottal szembeni bánásmódra összpontosított.

Moszkvába szállították, decemberig fogva tartják

Az FSZB szerint a tudósítót nem sokkal tervezett oroszországi elutazása előtt fogták el. A Juzsno-Szahalinszkban működő újságíró ügyét ezután Moszkvába vitték, ahol a bíróság a nyomozás idejére rendelt el fogva tartást. Az AFP szerint az orosz közlések nem részletezték, pontosan mikor történt az elfogás és a bírósági meghallgatás. A keddi bejelentés dátuma ezért nem azonosítható automatikusan az intézkedés időpontjával.

Az orosz hatóságok videófelvételt is közzétettek az akcióról. A képeken maszkos, fekete egyenruhás emberek hatolnak be egy szállodai szobába, földre visznek egy férfit, majd megbilincselik. Más részletek a repülőre szállítását és a moszkvai bíróságon, egy ketrecszerű vádlotti elkerítésben mutatják. A felvételek a hatósági fellépést dokumentálják, de önmagukban nem igazolják, hogy a tudósító kémkedett.

Az eljárást az orosz büntető törvénykönyv kémkedésre vonatkozó, 276. cikke alapján indították. A bűncselekményért akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható. A decemberig elrendelt fogva tartás ugyanakkor nem ítélet: a bíróság a nyomozás idejére döntött az újságíró szabadságának korlátozásáról. A bűnösség megállapítása és az esetleges büntetés ettől külön kérdés, az ügyben jogerős elmarasztalásról nem számoltak be.

Régi területi vita és újabb diplomáciai feszültség

Az ügy a régóta feszült orosz–japán viszony újabb konfliktusa lehet. Moszkva az úgynevezett barátságtalan államok közé sorolja Japánt, amely az Ukrajna elleni orosz invázió miatt csatlakozott a nyugati szankciókhoz. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a tudósító ügyét kommentálva általánosabb vádat is megfogalmazott Tokióval szemben: azt állította, hogy Japán oroszországi újságírókat használ az orosz állam biztonságát aláásó adatgyűjtésre. E kijelentés alátámasztására sem ismertetett ellenőrizhető bizonyítékot.

A két ország kapcsolatát az ukrajnai háborút megelőzően is terhelte a területi vita. Japán a Kuril-szigetcsoport déli, általa Északi Területeknek nevezett szigeteit követeli, amelyeket a második világháború végén a Szovjetunió foglalt el, és ma Oroszország ellenőriz. Moszkva és Tokió azóta sem kötött formális békeszerződést a világháború lezárásáról. A tudósító elfogásának helyszíne, Szahalin szigete ettől elkülönülő terület; a szigetvitát nem szabad a fogva tartás közvetlen okaként kezelni.

Gershkovich ügye a legismertebb előzmény

A külföldi újságírókkal szembeni orosz kémkedési eljárások közül a legismertebb Evan Gershkovich esete. A The Wall Street Journal amerikai tudósítóját 2023-ban vették őrizetbe. Az orosz bíróság 2024-ben tizenhat év szabadságvesztésre ítélte kémkedés miatt; az újságíró, lapja és az amerikai kormány elutasította a vádat. Gershkovich 2024 augusztusában nemzetközi fogolycsere keretében szabadult. Az előzmény magyarázza a mostani ügy iránti figyelmet, de nem jelzi előre annak kimenetelét.

A japán tudósító ügyében egyelőre a fogva tartás körülményei, a jogi képviselet és a hatósági bizonyítékok részletei tisztázatlanok a nyilvános beszámolók alapján. Tokió tájékoztatást és pártatlan eljárást kér, a lap a munkatársa biztonságát helyezi előtérbe. Az orosz szolgálat állításai és a japán fél óvatos reakciói között lényeges különbség van: a kémkedés vádja súlyos, de annak bizonyítottsága nem következik sem az elfogás képeiből, sem a letartóztatás elrendeléséből.