Eltűnik a mikuláscsomag az autókról

Az újjászületett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán (FKT) hozott számos döntés közül a parkolási bevételeknek a fővároshoz irányítása kavarta a legnagyobb vihart. A kerületi polgármesterek rögtön tiltakoztak, árulást kiáltanak, működési bevételeik megcsappanásától tartanak, Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester jogi útra terelné az ügyet, a belső kerületek polgármesterei felfüggesztették tagságukat a Budapesti Önkormányzatok Szövetségében, s azzal fenyegetődznek: ha nem lesz változás, ki is lépnek.

„Ez csak elvi döntés, az Országgyűlésnek még jogszabályt kell módosítania, amint ez megtörténik, egyeztetni fogunk a kerületekkel a részletekről” – csitítja a kedélyeket Karácsony Gergely főpolgármester, aki kissé meglepődött a nagy háborgáson, mondván: a fővárosi parkolás egységesítése már a 2019-es választási kampányígéreteiben benne volt részben a korrupció visszaszorítása, a működés hatékonyságának javítása, a közlekedés szabályozó eszközként való használata okán, részben azért mert már akkor „bővíteni szerette volna a főváros parkolási bevételeit”.

2025-ben cirka 27-29 milliárd forint bruttó parkolási és mindenféle ehhez köthető díjból alig egymilliárdot kapott a főváros. A parkolást ugyanis jelenleg a kerületek üzemeltetik a saját és a fővárosi tulajdonú utcákban is, a főváros csak az üzemeltetési költség feletti részt kapja meg saját útjai után, a többi bevételből egyáltalán nem részesül. A kerületek által üzemeltetett összes parkolóhelynek a 2-17 százalékát teszik ki – kerületenként eltérő arányban.

Kiss Ambrus korábbi főpolgármester-helyettes, jelenleg a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója már évekkel előtt jelezte, hogy újrakötné az erről szóló megállapodásokat legalább a saját utakról beszedett parkolási bevétel növelése érdekében, de végül csak a VI. kerület állt kötélnek.

„Valóban küldtek egy szerződéstervezetet, amihez mi észrevételeket tettünk, de azóta se kaptunk választ erre” – emlékezik vissza Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, a tiltakozó polgármesterek egyike, az egyetlen, aki az FKT tagjaként ott volt a döntést hozó ülésen. „Ez egy botrányos paktum, amely nemhogy Budapest új aranykorát nem hozza el, de a most még olajozottan működő rendszereket is lerombolja” – vélekedik Baranyi Krisztina, aki árulásnak tartja, hogy Karácsony Gergely, akit a kerületek sokszor kisegítettek az Orbán-kormánnyal folytatott harcban, a megkérdezésük nélkül egyezkedett a Magyar-kormánnyal róluk. Így nem mondhatták el az ellenérveiket sem. Ha a parkolási bevételeket elveszik, akkor jelentősen csappannak a kerületek bevételei, miközben a szolidaritási hozzájárulás eltörléséről, de még a csökkentéséről sem hallani semmit, ahogy az önkormányzatok Navracsics Tibor által központi alapba terelt helyi iparűzési adójának (hipa) többletének visszaadásáról sem. Ferencváros lassan ugyanúgy nettó befizetővé válik, mint az ezt sokszor felemlegető főváros.

Az FKT ülésén Baranyi Krisztina Magyar Péter miniszterelnök figyelmét is felhívta erre, mire a kormányfő azt válaszolta, hogy „a kerületek gazdagok, némelyiknek több milliárd forintja áll állampapírban”, nem félti őket. A valóság ezzel szemben az – riposztozik Baranyi Krisztina –, hogy minden további forráselvonás az óvónők, szociális munkások, hivatali dolgozók kerületi pótlékát vagy épp a megfizethető szabadszedéses menza létét veszélyezteti, a budapesti kerületek ugyanis ezekre milliárdos összegeket költenek. Baranyi azt is kérdésesnek tartja, hogy a fővárosnál jobb helyen lenne-e ez a feladat,  s ezzel kapcsolatban a Centrum Parkoló Kft. esetére emlékeztet, amelynek azóta egész vezetősége a vádlottak padjára került. Ezzel együtt ő volt az egyik legnagyobb híve az egységesítésnek, többször is javasolta egy közös szoftver vásárlását, fejlesztését, de erre a mai napig nem került sor. Most hirtelen előkapják valahonnan? Fél év alatt lebonyolítják a közbeszerzést erre és az autós ellenőrzéshez szükséges járművekre? Ki foglalkozik majd az ügyfélpanaszokkal?

„A működtetés átalakítása ezzel együtt sem jelenti automatikusan a bevételek elosztásának megváltoztatását is” – vélekedik a ferencvárosi polgármester, aki szerint „Karácsony Gergely főpolgármester azért vádaskodik, gyalázza a kerületeket, s hozakodik elő hatékonysági kérdésekkel, közlekedésszabályozással, mert ilyen mértékű lenyúlást valamivel indokolni kell”. Szerinte ennyi pénzért nem érte meg összeugrani a kerületekkel.  

S mire elég ez a főpolgármester által emlegetett évi 10 milliárd forintos haszon? Nem sokra. A Budapest Közút szerint a főváros útjainak 30 százaléka azonnali beavatkozást igénylő, balesetveszélyes állapotban van. Ezek javítása 100 milliárdba kerülne. Abban viszont egyetért a főpolgármesterrel, hogy az FKT-döntés csak az első lépés a folyamatban, nem is bízik abban, hogy a parkolásüzemeltetés fővárosi átvétele a kitűzött jövő április 1-i határidőre megvalósítható volna. Információi szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) már jelezte a városvezetésnek, hogy ez nem fog menni. (A BKK több hetet kért arra, hogy választ adjon a Népszabadságnak a parkolásátvételre vonatkozó kérdéseire.)

„2027 átmeneti év lesz. Az FKT döntése nyomán az Országgyűlésnek előbb jogszabályt kell módosítania, amely lehetővé teszi, hogy a feladat ellátása a fővárosi önkormányzathoz kerüljön. Ezt követően a Fővárosi Közgyűlésnek módosítania kell a parkolási rendeletén, ekkor pontosítják a kerületekkel a részleteket, beleértve a parkolási bevételek elosztását is” – válaszolta lapunk kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki szerint „a főpolgármester által említett 10 milliárdos haszon, ami az üzemeltetési költségek levonása után náluk marad, a jövő évre vonatkozik. Ez ugyanis egy tört év lesz. Az üzemeltetést a tervek szerint 2027. április elsejével veszik át. Így a jövő évre még a kerületek adják ki a kedvezményes lakossági parkolási engedélyeket, s ezek bevétele is náluk marad, ahogy az év első három hónapjában beszedett parkolási díjak, pótdíjak és bírságok is. Az első teljes évben, 2028-ban óvatos becsléssel 20 milliárd forintos hasznot remélnek, amelyet teljes egészében útfelújításra fordítanak. Ez persze lehetne több is, de ahhoz képest, hogy az idén alig egymilliárd forint jutott erre a feladatra, mégiscsak jelentős ugrás. „Másrészt az FKT ülésén az is elhangzott, hogy az ország összes útját kezelő Magyar Közút sem gazdálkodhat nagyobb kátyúzási keretből egy évben” – teszi hozzá a főigazgató, aki fontosnak tartja, hogy a parkolási bevételből ezután a külső kerületek is részesedhetnek, hogy ott is legyen miből aszfaltozni.

Főváros-kormány paktum: Budapest ott van, ahol a part szakad

„Az üzemeltetés – a kormány által ígért jogszabály-módosítások után – nem lesz akkora kihívás, mint a parkolóautomaták korában” – vélekedik Kiss Ambrus. A készpénzes díjfizetés az idén megszűnt, a parkolási díjat már most különböző applikációkon keresztül fizetik az autósok. Ez a pénz a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM Zrt.) rendszerén keresztül folyik be, tőlük kérik le az erről szóló adatokat a kerületek is. Így az NM Zrt. adatbázisát használja majd a főváros is. Az ellenőrzés eleinte vegyes lesz: humán és autós, azután folyamatosan automatizálnak. Első körben öt autóval indulnak, amelyet az év végéig 10-15 járműves flottává bővítenek.

Egyszerűsödik az ellenőrzés is. Eltűnnek a piros mikuláscsomagok, a jogszabály-módosítás után ezeket nem kell majd kitenni az autók szélvédőjére. Az autókat az autópályákon bevezetett rendszer szerint kamerával ellenőrzik, a bírságot utólag küldik ki a nem fizetőknek. Az ehhez szükséges szoftver „dobozos termék”, így nincs szükség hosszadalmas közbeszerzés lebonyolítására. Az ügyintézést pedig a BKK meglévő 7 ügyfélszolgálata látja majd el. A bírságok, pótdíjak beszedése szintén a BKK feladata lesz.

Az igazán fogós kérdést a lakossági kedvezmények beépítse jelenti az új rendszerbe. Jelenleg ez kerületenként nagyon eltérő, nem csupán abban, hogy egy vagy több autóra kaphat kedvezményes parkolási engedélyt a kerületi lakos, illetve mennyit kell fizetni egy évre, hanem abban is, hogy az engedéllyel az egész kerületben, vagy csak egy bizonyos zónában parkolhat ingyen. De ezen felül is több helyi kitétel van, például az albérlők, a kisgyermekesek, nyugdíjasok támogatására vagy éppen a gyermekintézmények előtti rövid megállásra. Egy nagy fővárosi rendszer ezt meglehetősen nehezen követné le. Kiss Ambrus a fentieket firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy a kedvezményrendszert is egységesítik 2028-ra, minden fővárosi ugyanazon szabályok szerint kaphat majd kedvezményes parkolási engedélyt. A kerületi önkormányzatok véleményét is figyelembe véve dolgozzák ki az új rendszert.